A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szex. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szex. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 25., hétfő

Az erosz-filia-agapé trió

"Az agapé csodálatos újszövetségi szó. Amikor a magyar Biblia azt írja, szeretet, ez az eredeti görög szövegben három fogalmat takar. Az agapét, az eroszt, és a filiát. Az erosz jelenti a testi szerelmet, vagy ha szeretek valamit, ami élvezetet okoz. Ebből származik az erotika kifejezés. A filia a szeretet érzelmi aspektusára utal, az igaz barátság ilyen. Az agapé az önzetlen szeretet, amikor nem én vagyok a fontos, hanem a másik. A másik javát akarom, elfogadom a másikat mindenestől, és magamat feltétel nélkül odaadom neki. A középpont nem én vagyok. Az ő kényelme, az ő előrejutása, az ő egészsége fontosabb, mint az enyém. Szeretlek Téged! (...)

Ez a három szeretetfogalom úgy viszonyul egymáshoz, mint három koncentrikus kör. Középen van az erosz,, a szex, amely csak akkor működik jól, ha körülveszi a barátság védőburka, a filia. Nem lehet tartósan kielégítő egy szexuális kapcsolat, ha nem veszi körül a filia, ha nincs emberséges, baráti, érzelemdús szeretet körülötte. Az érzelmek azonban feltámadnak és elmúlnak, ezért e kettő akkor működik jól, ha befedi az agapé védőburka, az egymás iránti elkötelezett szeretet."

forrás: Én meg te, mi: Pálhegyi Ferenc: A másik ember

2011. július 13., szerda

Az egyéjszakás kapcsolatok hormonális háttere



Az eredeti terveimet kissé felborítva (a második tisztaság tapasztalatait megszakítva) egy aktuális témát veszek elő. Az apropóját az adja, hogy egy idetévedt olvasó két, a mienktől kissé eltérő hangulatú és stílusú blog


megjegyzései között ajánlotta olvasásra az írásainkat. Amivel abszolút nincs baj, örülünk, ha terjed a blog híre. Mindenkit szeretettel üdvözlünk, akik onnan érkeztek.

Az olvasó "blogajánlói" után - úgy érzem - joggal merült fel egy kérdés az oxitocin hormon hatásával kapcsolatban. Az olvasó az utolsó kommentben nem értett egyet azzal a kijelentésünkkel, hogy az oxitocin hormon - akár egy alkalmi szexpartnerrel is- képes örökre összekötni. Kifejezte, hogy bár voltak alkalmi kapcsolatai, mégsem érzi, hogy a későbbi szerelmi életét ez nagy mértékben befolyásolná. A lényeg ez volt, nem pontosan idéztem. Mivel a modoros.blog.hu letiltotta a megjegyzéseket, így nem tudtam érdemben válaszolni, és megköszönni, hogy az olvasó rámutatott egy dologra, ami nálunk némi kiegészítésre, átfogalmazásra szorul.

Ezt a mondatomat kifogásolta elsősorban. Utólag elolvasva, nagyon lírai hangulatban írhattam :)
"És tehetjük ezt sebek nélkül, ha a PEA-dopamin-endorfin trió okozta lila-köd ellenére nem ugrunk bele testi kapcsolatba, ami az oxitocin hormonnal karöltve egy életre hozzáköthet valakihez, aki nem való hozzánk."

Ez egy mondatban annyit jelent, hogy ha megjelenik az életünkben a mindent elsöprő szerelem (=phenil-etil-amin hormon megjelenése), és szexuális kapcsolatba is kerülünk, akkor az orgazmus során felszabaduló hihetetlen mennyiségű oxitocin hormon képes arra, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyjon bennünk. Főleg, ha újra és újra termelődik a szerelmi kapcsolat során. Mennél többször éli át az orgazmust a pár, annál mélyebben kötődnek egymáshoz. Akár összeillenek alapvetően, akár nem. Egy szakítással végződő, több évig tartó szerelemi-szexuális kapcsolatot - azt hiszem, ebben egyetértünk - az ember élete végéig hordoz.

De mi van az egyéjszakás kalandokkal? Abszolút igazat kell adnom Lárvalányhajnak, a kérdést felvető olvasónak, hiszen egy gyors numera, vagy alkalmi szexkaland után a legtöbb esetben látszólag mindenféle következmény nélkül továbblépnek a felek. (Hacsak nem kaptak el valami nemi betegséget, vagy, ami rosszabb, ha élet fogant a gyors aktusból.) Nem epekednek egymásért haláluk napjáig. Akkor nem igaz az oxitocinosdi? Kekeckedjünk még egy kicsit: mi van a prostituáltakkal? Ők minden férfi után epekednek, akikkel dolguk volt?

Megkérdeztem a témát kutató orvosnőt, dr. Glovicki Esztert az egyéjszakás kalandok kémiai hátteréről. Idemásolom a levelét:

Járjuk körül egy kicsit az egy éjszakás - bár jellemzően inkább "5 perces"- kalandot. Lássunk érveket és ellenérveket, de mindenekelőtt a tényeket - vagyis a biokémiát.
Mint tudjuk, szexuális aktus során, in concreto az orgazmus bekövetkeztekor robbanásszerűen szabadul fel oxytocin. Ennek egy fizikai és egy nemfizikai oka van. A fizikai: az oxytocin simaizom-összehúzódásokat okoz bizonyos simaizmokban. Szoptatáskor a tejmirigy simaizmait hozza kontrakcióba, szüléskor a méh izomzatát húzza össze - orgazmus során is ilyen összehúzódásokat okoz férfiban is, nőben is. Nőben a méh izomzatát ritmikusan húzza össze, ezáltal vákuum képződik odabenn, ami mintegy beszippantja a spermiumokat, hiszen a szervezet célja akár ha evolúciósan nézzük csak, akkor is a foganás. Férfiakban pedig a kilövellésért, az ejakulációért felelős,tehát tiszta sor: innen jó messzire ki, oda minél mélyebbre be...

Ez tehát a fizikai ok, az oxytocin minden orgazmus során felszabadul férfiban is-nőben is, hogy eljusson a hímivarsejt a petesejthez. Ha van orgazmus, akkor van ez is, a kettő nem választható szét, világos. A másik pedig lelki, mondhatni pszichés tényező. Amit a blog olvasói talán szintén tudnak már, hogy az oxytocin "nyaktól lefelé" simaizom összehúzó hatással rendelkezik, "nyaktól fölfelé" pedig a kötődést alakítja ki. Magyarul, az agyra hatva a memóriát írja, mint egy nagykönyvet.

Minden társas kapcsolatnak ez az alapja, az oxytocin, amely kötődést hoz létre. Szexelőkben, szerelmesekben, szülőkben-gyerekekben, barátok között, szociális kapcsolatainkban - tehát minden kapcsolatban, csak más mennyiségben termelődik és mást ír be a memóriakönyvünkbe. Ha sétálunk valakivel és beszélgetünk, akkor azt, olyan intenzitású kapcsolatot, ha megszülünk valakit, akkor azt, olyan intenzitású kapcsolatot, ha szeretkezünk valakivel, akkor azt. Ha tetszik, ha nem.

Ha termelődik oxytocin, ami orgazmuskor termelődik ugyebár, akkor az a memóriakönyvbe is tesz egy bejegyzést. Egyszer gondoljuk végig egy éjszakai álmunkat. Mennyi minden temérdek hülyeség van benne!! Hogy kerül pl. álmomban a repülőn kiömlött borsófőzelékbe az az autókerék a kedvenc gyerekkori matchboxomról, amit a hülye Pistike tört le 34 évvel ezelőtt?? Nagyon, de nagyon sokminden van az agyunkban. Az, hogy "nem érzem, hogy bármi közöm is lenne hozzá, nevét-számát sem tudom a szexpartnereimnek, micsoda baromság azt állítani, hogy összeláncol" stb., ez egy mondat a tudatunkról. Amit hinni akarunk, el is hiszünk, ill. esetleg úgy is van. Hogy nem tudom a nevét. De az agyam tudni fogja, mindig is tudni fogja, hogy vele szexeltem. Beírta az oxytocin, amikor berobbant... Nem hiszitek? Pedig így van. Sokan, nagyon sokan tudják a bizonyítékot is rá, és szenvednek is tőle. Mégpedig attól, hogy egy szexuális aktus során befolyásolhatatlanul és megállíthatatlanul bevillanhatnak korábbi szexuális aktusok emlékképei.

Amikor új fejezetet, vagy akár csak lábjegyzetet ír be az agyunk memóriakönyvébe az oxytocin (na, ez is megvolt...), akkor föllapozódhat az egész könyv. És ezt a belső pornóraktárt senki nem élvezi ám. Villanó-pörgő képek és érzelmek kusza halmaza, ami lehetetlenné, de legalább is nehézzé tesz az adott jelen pillanat megélését. Csak beírja azt is... Az evolúciós ok még ehhez a pszichés összetevőhöz is egyértelmű: az utód biztonsága szempontjából előnyösebb, ha a két létrehozó együtt őrködik a biztonsága felett, a kajaszerzése felett stb...

A molekulák ésszerűen, logikusan és tökéletesen működnek egy egészséges emberben. Mégha van, aki nem örül ennek az ésszerűségnek, és ámítja magát ezzel-azzal. Hogy ki mit érez, vél, gondol vagy szeretne hinni, az egy dolog. És hogy a molekuláink hogyan működnek, az meg egy másik. Ezeknek a dolgoknak a törvényszerű működésébe nincs beleszólásunk, hisz ez az élet alapja - hogy mivel és hogyan próbáljuk ámítani magunkat, abba lehet, igen. Egy darabig. Tehát minden kedves olvasó bátran legyen tudatában annak, hogy bizony könyvet ír, és a nem kívánt rész törlendő opció nincs a készletben...

Zárásul viszont: lehet szép könyvet írni. Intim, gyönyörűséges, szerelmes memóriakönyvet az oxytocinnal, amit jó újra és újra fellapozni. Ami sírós boldogsággal, térdbe szaladó szerelmes elgyengüléssel tölt el 80 évesen is. Álmodjunk bátran szép életet, és felelősségünk teljes tudatában írjuk meg azt...


Pár kiegészítő gondolatot fűzök még hozzá. Hosszú ideig tartó, igazi szerelmes kapcsolat során rengeteg közös élmény, kaland (oxitocin) köti össze a párt, és az nagggyon mélyre be van írva az emlékkönyvünkbe. Ez tarthat össze embereket, akiknek nem kéne együtt lenniük, és ez gyötri a párokat szakítás után. Egy egyéjszakás kaland oxitocinja is elég arra, hogy ezekkel a szexuális bevillanásokkal zavarja az illetőt azután is, hogy megtalálta az igazit. Ebben az értelemben jelenti azt, hogy egy életre összeköt. Azaz pontosítva, semmilyen szexuális élményünk emlékétől sem szabadulhatunk meg... Akkor sem, ha már szeretnénk.

(Ha volt orgazmus. Ha nem volt (és a prostituáltak esetében elég ritka az igazi orgazmus), akkor nem úgy íródik be a nagykönyvbe. Hanem mint egy kínos szitu, amit szívesen kihagyott volna az ember...)

"És ezt a belső pornóraktárt senki nem élvezi ám." Kiegészítem: azok, akik még az Igazi megtalálása előtt vannak, és élvezik a, hogy is fejezzem ki magam, virágról virágra repkedést, azok még szívesen pörgetik vissza, hogy ez a csaj/pasi is megvolt, az is, stb. De aki már elköteleződött egy életre (akár házasságban, akár nem), azt bizony nagy valószínűséggel zavarni fogja.


Zárszó: A tisztaság nekem "bejött". Másnak esetleg nem, tudom, hogy nem mindenki ezt az utat tartja követendőnek. Ezt tiszteletben is tartom. Viszont Murphy bácsi miatt a "nem-bejött-kategóriából" ismer mindenki legalább 20 példát. Azért írom a blogot - értelmes párbeszédre nyitottan-, hogy megosszam a saját és mások pozitív tapasztalatát ezzel kapcsolatban. A negatívval úgyis Dunát lehet rekeszteni...

Szeretettel fogadom a témával kapcsolatos kérdéseket, kommenteket (biztosutblog@gmail.com).

Edit



2011. június 29., szerda

Szex mint szükséglet ?

Amikor a tisztaság fogalmáról írtam, sokat forgattam a Biztos út könyv erről szóló részét. A könyvben olvasható egyik ezzel kapcsolatos kérdést és a választ kimásolom ide, mert a papokról, szerzetesekről írt rész a végén (amit dőlt betűvel szedtem) adta a gondolatot az előző bejegyzéshez.

Kérdés: A tisztaság mást jelent különböző életkorokban, élethelyzetekben?
Válasz: Bizonyos értelemben mindenki számára ugyanazt is jelenti: felismerjük, és tudomásul vesszük saját nemiségünket és szexuális adottságainkat, és az életkorunknak és élethelyzeteknek megfelelően, az ajándékozó szeretet céljaira használjuk fel azt. Az ember akkor találja meg boldogságát, ha ajándékul tudja adni magát. Ez vonatkozik egész emberségünkre, személyiségünkre, és a nemiségre és szexualitásra is, amelyek emberi valónk lényegi elemei.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a tisztaság és a szexualitás minden életkorban mást jelent; és mást jelent egyes élethelyzetekben is. Más feladatot jelent a serdülő, a jegyes, a házas vagy a pap számára. Hogy ki-ki saját életkorában, helyzetében és saját nemi adottságaival haladjon az ajándékozó szeretet útján, és keresse mi Isten terve róla, élete jelen pillanatában. A serdülők feladata, hogy felismerjék most ébredező szexualitásukban Isten szép tervét.

Isten a papokat és szerzeteseket is férfinek vagy nőnek teremtette. Az ő tisztaságuknak is van egy sajátos jelentése: teljes férfi vagy női valójukban (nemi adottságaikkal együtt és azt is felhasználva) adják át magukat Istennek: és embertársaik szolgálatára. (BÚ 62.o.)


Az előző bejegyzés kapcsán érkezett egy nagyon jó, jogos és fontos megjegyzés. A szexualitás szót használtam, miközben a szex szóra gondoltam. A szexualitás ugyanúgy szükséglet, mint az étel vagy az ital. A szex, mint aktus, nem szükséglet. (Visszamenőleg javítottam a szexualitást szexre, hogy ne maradjon hiba.) S hogy mivel jelent többet a szexualitás mint a szex, ahhoz idézem Nyikoláj mondatait. Ennél világosabban és tömörebben nehéz lenne megfogalmazni:

1. A szexualitás sokkal többet jelent, mint szexuális aktust. A szexualitás, a nemiség megélését jelenti, ami folyamatosan jelen van az életünkben, és megmutatkozik a gesztusainkban, viselkedésünkben, hanghordozásunkban is. Férfiként vagy nőként máshogy viszonyulok egy férfihez vagy nőhöz, mégcsak hozzá sem kell érnem. Ebben az értelemben a szexualitás ugyanígy szükséglet, mint az étel vagy az ital.

2. A szerzetesek nem a szexualitásukról mondanak le, hanem arról, hogy azt házasságban éljék meg. Ők a szexualitásukat egy szublimált formában, egy egész közösség javára élik meg. Egyébként szerzetesnek nem is vesznek fel olyan embert, aki szervileg vagy pszichésen sérült a szexualitásában. Nekik éppúgy szükségük van a szexualitásukra, mint bárki másnak, ez az ember ugyanolyan természetes meghatározottsága, mint az, hogy a testének szüksége van táplálékra, mozgásra stb.

Köszönöm a segítséget, Nyikoláj!

2011. június 27., hétfő

Fogalmi tisztázás

Az evés és ivás természetes dolog és ugyanakkor szükséglet is. A szex ugyanolyan természetes dolog, mint az evés, és az ivás, de nem szükséglet. Ha a szex szükséglet lenne, akkor papjaink, szerzeteseink életformájának nem lenne létjogosultsága (de van, áldás is van rajta, adjunk hálát értük), az önként vagy nem önként választott egyedülálló emberek pedig nem élhetnének teljes értékű, boldog életet. Ami nem így van.

Az ember éhen és szomjan halhat, de "szexen" halni még nem hallottam senkit...

2011. június 2., csütörtök

Egy olvasónk tapasztalata (3)

Egy korábbi posztot, miszerint szívesen várjuk a gondolataitokat, tapasztalataitokat, tanúságtételeiteket, sikerült egy egyszerű gombnyomással kitörölnöm, de a "felhívás" még mindig áll!!!
Most még egy olvasónk ragadott billentyűzetet, hogy megossza velünk a tapasztalatát. Nem úgy akarok fogalmazni, hogy a "vele történtek stb.", mert nem "történnek velünk a dolgok", hanem mi hozzuk a döntéseket, mi alakítjuk a történéseket. A nem tiszta készületnek olyan esetleges következményéről ír, ami igazán bárkivel előfordulhat. Elő is fordul gyakrabban, mint szeretnénk csak még nem tértünk ki erre a témára a blogon: nevezetesen, hogy nagy a felelősségünk egy új élet létrehozásában...

Családi háttér, neveltetés?
Vallásos családban nőttem fel, ahol természetes volt a templomba járás, az ünnepek keresztényi megélése, de nem volt szokás a hitről beszélni. Nagymamám volt az egyedüli, aki beszélgetett velünk, gyerekekkel a hitről, amit én mindig a letűnt korok maradványainak gondoltam nála, ahogy a tisztaságra való utalásait is egy félmosollyal kezeltem, hogy "persze mama, hát hogyne".
Így aztán úgy kerültem serdülő korba, hogy bérmálkozásom óta (13 évesen), nem jártam hittanra, nem találkoztam olyan korombeliekkel, akik a szerelem keresztényi megélése mellett határozták el magukat.. úgy általában azt gondoltam, hogy a szerelemnek semmi köze Istenhez, a katolikus vallás meg túl szigorú és nem veszi figyelembe, hogy változott a világ, már más szelek fújnak. Csak odáig nem jutottam el, hogy nem minden jó, ami új és nem minden rossz, ami régi.

Milyen lett a hitéleted?
20 éves koromig nagyon felületesen éltem a hitemet, az esti imádságokra és a misékre korlátozva, közte meg igyekeztem úgy viselkedni, hogy ne nagyon jöjjenek rá, hogy keresztény vagyok. Persze tudták, hogy vasárnap délelőttönként nem érek rá, de ezzel le is volt tudva a különbség köztünk vallásosak és nem vallásosak között.
Aztán szépen lassan nem tudtam már többet hazudni önmagamnak, egyre többször jött szembe az igazság.. hogy a Bibliának nincs "könnyített" verziója, 21. századi spinék számára. Egész egyszerűen vagy elfogadom azt elejétől a végéig, vagy nem. De amíg nem teszem minden pontját magamévá, addig mondhatom-e magam kereszténynek?

A tisztaság kérdéséhez hogy álltál?
Mindent elfogadtam, mert logikus volt, kivéve a paráználkodást, ugye... azt sehogy sem tudtam megérteni, hogy "ha szeretek valakit, akkor miért nem lehet?" és hasonló kérdések cikáztak bennem, amiket már elég alaposan kifejtettetek, kár hogy nem találkoztam a bloggal korábban :)
Ezt a problémát én úgy "oldottam meg", hogy eltettem az agyam egyik fiókjába, jól bezártam, majd lenyeltem a kulcsot - ne is kelljen rá gondolni... Éltem tovább nem tiszta kapcsolatban/kapcsolatokban.. miközben szépen egyre kristályosodott az Igazság, de én szorítottam a szemem, hogy meg ne lássam, mert azt hittem, akkor össze fog dőlni a világ. És tényleg össze is dőlt, de csak az én akkori önmagam semmisült meg benne, hogy egy teljesen új ember születhessen... az Úr kegyelméből!

Erre hogy került sor?
Mindez úgy történt, hogy megismertem egy srácot, aki egyáltalán nem az a kategória volt, akivel az ember elképzeli az életét, sőt akit fel merne vállalni a szülei/barátai előtt. De én úgy voltam vele, most átmenetileg megteszi... Nem ismertük meg egymást lelkileg, a testi oldal viszont, ahogy az lenni szokott, prímán működött. Aztán nem jött meg.. és azt hittem, ha terhes vagyok, bele fogok roppanni... egy hétig, amíg ki nem derült, hogy mi a helyzet, sírtam, rettegtem és imádkoztam. És felváltva mondogattam azt, hogy inkább meghalok, de ez a gyerek nem fog megszületni, vagy azt, hogy ha kitagadnak otthonról, akkor is megszülöm.. soha ennyire rosszul és mélyen még nem éreztem magam... Lepörgött előttem a családom reakciója, hogy szépnek, okosnak, sikeresnek tartottak, aztán egy csapásra kiábrándulnak belőlem, hogy állandó beszédtéma leszek, hogy olyan apja lesz a gyerekemnek, akihez nem mennék feleségül, hogy tönkre megy a karrierem, amit olyan gondosan építgettem eddig, hogy nem fogok tudni leállamvizsgázni.. hogy munka nélkül nem tudom eltartani.. hogy a szüleim nyakába nem sózhatom, hogy ha megölöm, örökké üldözni fog a bűntudat...
Hát a hátamon futkos a hideg... és abban a lázálomban én megfogadtam, hogy Istenem, ha nem lesz gyerekem most, ettől a fiútól, akkor én tisztaságot fogadok a házasságomig... és aztán nem lett.

Mi lett a kapcsolattal?
Szakítottam vele, ő lelkileg összetört, mert már kb. az esküvőnket vizionálta.. aztán a fejemhez vágta, hogy ő csak szexre kellett nekem... és ez megint mellbe vágott.. amikor egy pasi üvölt ilyet egy nő arcába.. az nem semmi! És voltaképpen volt benne valami, ez a szomorú.. hogy idáig el lehet jutni.. és az jutott eszembe, hogy a világ ugyanez csak pepitában. Hogy hány nőt tartottam @&#&&-nak hasonló történet hallatán, aztán nem is kell olyan messzire menni..

Mi történt benned ezután?
Persze így, hogy végül nem kellett egy gyermek sorsáról "döntenem", már kicsit más színben láttam az önmegtartóztatás témáját.. halvány kis szellő volt az okozott kellemetlenség mértéke az abortusz, vagy a nem tervezett terhesség problematikájához képest.
Aztán csitult a megrázkódtatás élménye és újra elkedvetlenedtem, hogy én hogy fogom addig kibírni, amíg férjet találok, ami lehet akár 10 év is...
Isten azonban nem hagyott magamra és fokozatosan gyógyította a lelkemet, ami el lehet képzelni, hogy milyen állapotban volt... elkezdtem olvasni a Bibliát, amit addig nem igen tettem, és rengeteg teológiai témájú cikket - ezekből egymás után kaptam a válaszokat, megdöbbentő volt szembe nézni minden addigi hülyeségemmel. A végére meg mintha kicseréltek volna... azóta már eltelt fél év és akivel ritkán találkozom, még mindig a régi önmagam szerint kezel, amin eléggé meg szoktam lepődni.. hogy "jéé ez voltam én?"

Klasszikus kérdés: így visszanézve, mit csináltál volna másképp?
Visszanézve az életem... rengeteg sérüléstől óvtam volna meg magam, ha képes lettem volna az éppen aktuális fiúkat-férfiakat néhány lépés távolságból, elfogulatlanul szemlélni. Kevesebb működésképtelen kapcsolatban elvesztegetett idő, kevesebb keserűség, kevesebb törött lélek. Mindezek ellenére nem tudom elképzelni, hogy hogyan csináltam volna tisztán... én így nőttem fel, de a gyerekeimet mindenképpen másképp fogom nevelni.
Élesen hasítanak belém az emlékek... minden egyes olyan emberrel, aki nem érdemelt meg és akit nem érdemeltem meg... és mindez minek? Nem lenne rá szükségem, mégis, most már együtt kell velük élnem. (Az oxitocin egy életre belevési az agyba az összes kapcsolatot, amiben részünk volt. - szerk.) De Isten mindenhatóságát dicséri, hogy a megbocsátás és a hatalmas szeretet képes volt megújítani lélekben, és gyógyítani a gyógyíthatatlant...

Egy új olvasó, aki hamarosan a könyvet is el fogja olvasni :)

2011. április 27., szerda

Mi van, ha nem jó a szex? (2)


Azt hiszem, a téma megér még egy posztot, bár úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan lehet jó (nagyon jó : ) a szexuális életünk. Hogyan teremthetjük meg a szexuális harmóniát, szexuális összhangot, ami fontos a házasságban. Már ajánlottuk korábban Bonacci könyvét. Az ő válasza következik a kérdésre, miszerint nem kéne-e együtt élnünk, vagy legalább kipróbálni egymást az esküvő előtt. (96.o.)

"Szerintem akkor van értelme így feltenni a kérdést, ha elhiszed, amit a társadalom mond a szexről. Ha a szex a legnagyszerűbb dolog, amely valaha történni fog veled, és ha néhány ember "jobb" az ágyban, mint mások, akkor hogyne lenne tisztességes dolog megtudni, hogy az illető "jó-e" az ágyban, mielőtt odavésed a neved a szaggatott vonalra - különösen, ha ő lesz az egyetlen, akivel valaha szexuális kapcsolatba kerülsz?
De nézd csak meg ezt a másik oldalról! Hogy tetszene az, ha valaki azt mondaná: "Szeretlek, te vagy a legjobb barátom, a partnerem, a lelki társam. Veled akarom tölteni az életem hátralevő részét. Azt akarom, hogy közös gyermekeink legyenek. Veled akarok megöregedni. De most először levizsgázol, hogy milyen vagy az ágyban. És ha nem préselsz ki magadból legalább egy erős négyest, vagy egy gyenge ötöst, akkor a házasság ugrott!" Hogyan éreznéd magad ettől? (Főleg, ha tapasztalatlan vagy?)
Hiba azt hinni, hogy a "jó szex" a technikáról szól. A jó szex a jó kapcsolatról szól. Ha egy férjnek és egy feleségnek jó a házassága, ha jól kijönnek egymással, és igazi érzelmi intimitás van közöttük, ha megbíznak a másikban, és törődnek egymással, akkor a szexuális életük vissza fogja tükrözni ezt. Ha veszekszenek egymással, ha nincsenek tekintettel a másikra, ha nincs bizalom vagy intimitás, vagy valamelyikük félrelép, akkor a házastársi életük megsínyli ezt. Szexuális életük "minősége" intimitásuk és házasságuk minőségének közvetlen visszatükröződése.
A házastársi szex gyönyörűsége, hogy nem kell "tökéletesen csinálni" elsőre. Egy egész életed van gyakorolni, együtt tanulni, és egymásnak adni magatokat. Micsoda nagyszerű környezet ez a tanuláshoz - olyan szexuális partnerrel lenni, akiben megbízol - olyannal, aki soha sem fog elhagyni téged. Ameddig a kapcsolatotok és az érzelmi intimitásotok növekszik, a szex egyre jobb lesz, nem pedig rosszabb, ahogy telnek az évek.
Néhány évvel ezelőtt két barátom összeházasodott. Amikor jegyben jártak, a lány barátai a munkahelyen meséltek neki az összes tesztről, amit el kellene végeztetniük, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége. "Nincs szükségünk rájuk" - mondta- "mindketten szüzek vagyunk."
Miután a munkatársai magukhoz tértek a megrázkódtatásukból, egyikük azt mondta: "Úgy érted, hogy nem tudjátok egymást máshoz méricskélni? A szexuális életetek nagyszerű lesz."

2011. április 17., vasárnap

Mi van, ha nem jó a szex? (1)


alcím: Nagy fába vágtuk a fejszénket (2)

Tegnap volt a második találkozónk a fiatalokkal. Beszélgettünk sok témáról kendőzetlenül (pl. szerelem, tisztaság, szüzesség értelme, önkielégítés, jó szex, öltözködés, fiú-lány különbségek stb.) Házaspárok beszéltek az együtt járásukról, azoknak gyümölcseiről a házasságban. Egy több, rossz kapcsolaton is átment testvér is beszélt a hibáiról, küzdelmeiről. Sajnos utóbbiról beszélni könnyebb embert találni...

A találkozás végén írhattak kérdéseket, amelyek többségére próbálunk válaszolni is valamilyen formában. Az egyik kardinális és igen fontos kérdés az volt, hogy mi van akkor, ha egy tiszta együtt járás után kötött házasságban nem jó a szex. ("Mi van akkor, ha testi adottságok miatt sehogy sem működik egy házasságban a testi kapcsolat? A házasság előtt nem volt szex, és a lelki kapcsolat rendben volt, de sehogy se jó." Másik: "Mi van akkor, ha a jó lelki társi kapcsolat után házasságot kötünk, de később rájövünk, hogy nem működik a szex?") Tényleg komoly érvnek tűnik a tiszta készület ellen, hiszen tény és való, a tiszta készület során a jegyespár nem él szexuális életet. Nem "próbálják ki egymást", ahogy azt természetesnek veszi a világ. Hol a garancia, hogy kialakul az összhang?

A garancia az, hogy ha egy pár jól éli meg a tiszta készületet, az lehetőséget teremt, hogy jobban megismerjék egymást, mint az átlag, nagyobb fokú önismeretre tegyenek szert, megtanuljanak mindenről kommunikálni (igen, a szexről is). Eljuthatnak arra a pontra, hogy maguknál már fontosabb a másik boldogsága, hogy elérik és megélik az igazi szerelemnek az önajándékozó aspektusát, azt, hogy a másik boldogsága, öröme előrébb való a sajátuknál. Így nem páros önzés a kapcsolatuk. Ez a kérdésben említett lelki kapcsolat. Amikor (ha!!!) ezt elérték, akkor nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani, legyen az bármi, akár szexuális is. (Ha tényleg megvan a lelki kapcsolat.) Idő van rá : )

Számoljunk le magunkban a Hollywoodi filmek és szerelmes regények által elénk állított hamis elvárással: a szexuális összhang kialakulásához idő, türelem, egymásra figyelés és az erről való tiszta, őszinte kommunikáció kell. Ja, és humor. Az első alkalommal nem jut el egy pár a filmekben, könyvekben mutatott egy időben átélt orgazmushoz (vannak, akik soha), a tökéletes összhanghoz, amikor megsemmisül a világegyetem, és csak mi maradunk. (Idézet egy barátomtól.) Még másodszorra sem. Eltarthat akár hetekig, hónapokig. Évekig. Legyünk reálisak. (És legyen elég humorunk, ami sokat segíthet átlendíteni a holtponton.)

Ha mégis probléma merül fel a tisztán készülő párok elenyésző hányadában (mert nem mindennapos, ha tényleg jól készültek), akkor két eset lehetséges: valami lelki eredetű probléma lehet a háttérben (85%), vagy szervi (15%).

Ha lelki eredetű: főleg nőknél, az orgazmus nagyrészt fejben dől el. Ha egy nő valami miatt nem érzi magát biztonságban, szeretve, nincs meg az a nagyfokú bizalom, akkor nem tudja annyira átadni magát az élménynek, nem biztos, hogy a nő eléri az orgazmust. De akár nőről, akár férfiról van szó, meg kell szabadulni a lelki terhektől. (Irracionális elvárások? Lelkiismeret furdalás az előző kapcsolatok miatt? A tiszta készület alatti "kilengések" miatt? Le nem zárt kapcsolatok miatt? Egymás iránt érzett, titkolt neheztelés miatt? Rossz családi tapasztalat miatt? Rossz hatású családi hagyomány miatt? Belénk nevelt irracionális félelmek miatt? stb...)
Minden párnak magának kell leásnia addig, amíg meg nem találják az okot, és együtt megoldani. Ehhez pedig három dolog kell. Nem pénz, pénz és pénz, mint a háborúhoz, hanem kommunikáció, még több kommunikáció, és még annál is több és mélyebb kommunikáció. Ha nem szervi a baj, akkor egy egymásért áldozatot hozni képes, kommunikációban, és egymás megismerésében felkészült és gyakorlott párnak nem jelenthet gondot ezt megoldani. Nem megy egyik napról a másikra, de megoldható. Lehet, szabad, sőt kell a szexről beszélgetnie egy párnak, akár "jól megy", akár nem.

Ha szervi eredetű: megfelelő szakorvos (esetleg szexológus) szakmai segítségét lehet kérni. Műtét is lehet megoldás, ha olyan a probléma. Nőknél szülés után elég sokat változhat (pozitív irányba is) az, hogy miként élik meg a szexualitást. Bizonyos dolgokat már a házasság előtt is észre lehet venni, és orvosolni. (Volt már akkor testi vágy?)

Amit eddig olvashattatok, az érvényes minden gonddal küszködő párra függetlenül attól, mikor kezdtek szexuális életet élni. Mi kell a probléma megoldásához legtöbb esetben? Bizalom, idő, humor és kommunikáció minden szinten...




2011. március 26., szombat

A három forgatókönyv

Ez a bejegyzés azoknak a fiataloknak szól, akik érzik, jó lenne a tisztaság mellett dönteni, de bizonytalanok abban, hogy működhet-e. Nem szalasztják-e el a Nagy Őt, ha kitartanak a tisztaság mellett, és nem adják a testüket a párjuknak az esküvő előtt. Szándékosan nem lányoknak címeztem, hanem fiataloknak, hiszen vannak tisztaságra vágyó fiúk is bőven. Tény, talán kicsit kevesebben, de hajrá lányok, érdemes várni egy fiúra, aki erre vágyik, vagy legalábbis nem zárkózik rögtön el.


A mai világban, amikor ciki, ha szűz az ember érettségi előtt, őrültségnek tűnik nemet mondani. főleg, ha tényleg úgy érezzük, hogy szeretjük a másikat. S hogy miért nem őrültség?
Lássuk, milyen forgatókönyv szerint zajlik le egy pár kapcsolatának alakulása, ha valamelyikük a tisztaság mellett döntött már. Vagy érzi, hogy ez lenne a helyes, és beleugrik az ismeretlenbe.

Tegyük fel, hogy megteszel valakinek, néhány találkozás után kialakul a kölcsönös szimpátia, fellobban a szerelem (a Hollywoodi filmekben és sajnos sokszor a valóságban is ekkora már túl vannak a szexen is), kezdtek azon gondolkodni, hogy járjatok-e. Ekkor előállsz, és ezt mondod:
-Nagyon kedvellek. Úgy érzem, lehet a kapcsolatunk hosszú távú is. Tudnod kell azonban már most, hogy szeretnék tisztán együtt járni. Szeretnélek jobban megismerni, megtanulni, hogyan tehetlek téged boldoggá hosszú távon,de úgy érzem, a testi kapcsolat ezt akadályozza. Azonkívül szeretném megőrizni a szabadságunkat, hogy ha mégsem jön össze (nem ezért drukkolok : ), akkor sebek nélkül tudjunk továbblépni, és a leendő házastársaink előtt is vállalni tudjuk a mostani kapcsolatunkat. De ha majd egyszer összeházasodunk, akkor a tiszta készület tud legjobban felkészíteni erre. A többit útközben. Mit szólsz?

Első forgatókönyv:
A másik fél ebből annyit fog fel, hogy nincs szex akár évekig, tehát abban a pillanatban húzza el a csíkot, mondván, hogy már bocsánat, tisztelem, hogy elveid vannak, de nekem meg szükségleteim. Már nem vagyunk a középkorban, és nem akarom, hogy hülyének nézzenek a barátaim. A szex pedig a kapcsolat alapvető tartozéka, együtt jár a kettő.
Esetleg próbálkozik még, hátha meggondolod magad, egészen addig, míg be nem adod a derekad (NE TEDD!!!), vagy ő adja fel, látván, hogy nincs eredménye. És akkor véglegesen eltűnik.

Bármennyire fájdalmas is átélni ezt neked, hosszú távon még mindig jobban jártál. Egy olyan ember, akinek a saját szexuális kielégülése vagy a TE testednek a birtoklása fontosabb , mint TE magad, akkor nincs meg benne az az áldozatkészség, tisztelet, kitartás, amire alapozhatnátok egy életre szóló kapcsolatot. Azután hagyna el, hogy lefeküdtetek egymással, vagy ha együtt is maradnátok, nem lesz belőle az a házasság, amire szíved mélyén vágysz. Engedd el, nem rá vártál egész életedben.

Második forgatókönyv
A másik fél ebből annyit fog fel, hogy nincs szex akár évekig, tehát abban a pillanatban húzza el a csíkot, mondván, hogy már bocsánat, tisztelem, hogy elveid vannak, de nekem meg szükségleteim. Már nem vagyunk a középkorban, és nem akarom, hogy hülyének nézzenek a barátaim. A szex pedig a kapcsolat alapvető tartozéka, együtt jár a kettő.

Aztán hazamegy, leül, átgondolja, az előző kapcsolatai miért nem jöttek össze. Elgondolkozik azon, amit felvetettél a tiszta készületről. Pár nap múlva felhív, találkoztok és azt mondja:
-Nem értem, mi miatt döntöttél így, nem tűnik logikusnak számomra, de TE érsz nekem annyit, hogy meg akarjalak tartani. Ha ez a módja, akkor csináljuk így. (Egyébként csak egy szavadba kerül, ha meggondolod magad...)

Egy ilyen emberrel érdemes elkezdeni az együtt-járást. Az elején persze igyekszik tisztázni, mit is értesz pontosan a tisztaság alatt, mit szabad pontosan, és mit nem. Meddig mehet el. Ez természetes. Úgy néz ki, képes a saját javáról lemondani érted, és hosszú távban gondolkodik. Képes áldozatot hozni. Ezzel a kapcsolatotok új szintre jutott.
Vigyázat! Mindig megvan a veszély arra, hogy egy idő után mégsem "bírja" a másik fél a várakozást. Főleg, ha rádöbben, hogy a testi tisztaságon NEM azt érted, hogy mindent szabad, csak ne jöjjön létre a fizikai egyesülés. Nem centizésről , és a határvonalak méricskélésről szól.

Könnyebben adja fel ilyenkor a tisztaságot felvető fél a saját álláspontját, ha válaszút elé állítja a másik fél: Nagyon szeretlek, úgy érzem, jobban megismertük egymást az elmúlt időszakban, mint bármelyik más kapcsolatomban, de ez nekem már sok. Választanod kell. Teljesen egymáséi leszünk, amire mindketten vágyunk, vagy tovább lépek. Nem vagyok aszkéta.
Ez nehezebb helyzet, mint az első esetben. Már van közös múltatok, áldozatot is hoztatok egymásért, a PEA és dopamin szint is magasabb, már oxitocin-szinten is kötődtök, sok a gyönyörű, közös emléketek, a baráti köreitek drukkolnak. Látod hogy a párod értékes ember önmagában. Ekkor a saját, tisztaságról vallott meggyőződésedben válthatsz bizonytalanná.
  • Lehet, hogy már ennyi önmegtartóztatás is elég volt a kapcsolat érdekében?
  • Lehet, hogy az én páromnak KÜLÖNLEGESEN nehéz a várakozás, és TÉNYLEG megsínyli?
  • Lehet, hogy a mi kapcsolatunk a kivétel?
  • Lehet, hogy nem nekem van igazam, hanem a világ 99%-ának?

Sokan feladják ekkor, és később megbánják. Hihetetlenül nehéz ekkor is kitartani. A tisztasággal küszködő fél ekkor feladja és továbblép (és ekkor életbe lép, amit az első forgatókönyvben írtunk: hosszú távon jobban jártál, bár most nagyobb a fájdalom), esetleg próbálkozik még, hátha még meg lehet győzni, vagy (esetleg kis gondolkodás után) végleg leteszi melletted a voksát, látván a határozottságodat. Gyönyörű, életre szóló kapcsolat válhat belőle. Keresztény, tisztaságot választó fél esetén a tiszta együtt-járás a másik felet is elindíthatja a hit felé.

Harmadik forgatókönyv
A másik fél nyitott a tiszta készületre, így kezditek az együtt járást. Azzal, hogy a testi kapcsolatot háttérbe toljátok, az ezzel felszabaduló energiát egymás megismerésére, közös lelki élmények gyűjtésére használjátok. Reálisabban látjátok magatokat, egymást, a kapcsolatotokat. Ha arra jöttök rá, hogy hosszú távon mégsem vagytok egymáshoz valók, a PEA csökkenésével (nagy) fájdalom nélkül, tisztán tudtok továbblépni, mert a testi kapcsolat, a szex nem hozott létre közöttük mély kötődést. Ha pedig a tiszta együtt járás során világossá válik, hogy szentségi házasság lesz belőle, akkor a testi kapcsolat háttérbeszorításával esélyetek van arra, hogy megtanuljatok egymással mindenről kommunikálni (a napi történéseken túl érzésekről, gondolatokról, szexualitásról, lelki élményekről...). Mivel a szavakon kívül nincs más eszközötök a kommunikációra, nem oldhatjátok meg a konfliktusaikat egy öleléssel, szeretkezéssel, kénytelenek vagytok foglalkozni vele és megoldani. Reálisan látjátok a másik hibáit, gyengeségeit, bűneit, így nem ér titeket nagy meglepetés házas korotokban. Mivel naggggyon erős a test vonzása, ezzel küzdeni sok lelkierőt kíván tőletek, a folyamatos áldozatvállalás pedig felkészít titeket a későbbi élet nehézségeire. (Vallásos párok esetén pedig megtanulhatnak együtt imádkozni, lelkükről beszélni, szeretetből lépni mások felé.)
A szentségi házasságkötés után pedig testileg is megismeritek egymást, megtanuljátok, hogy okozzatok a másiknak örömet. Az esetleges (nem fizikai) szexuális problémákon pedig átsegít titeket a megalapozott kapcsolat, és a bizalomegymás iránt. Felszabadultan élvezhetitek a szexet, mert mindketten a MÁSIK örömére törekszetek.

Természetesen van még ezernyi más forgatókönyv is, de azok valahol mind a három alapforgatókönyv valamelyikének variánsai. Szóval válaszd ki, melyik forgatókönyv a legszimpatikusabb, és tégy aszerint : )

(Saját tapasztalat: nem mindig a tisztaság mellett való döntés meghozatala a legnehezebb, hanem az utána következő időszak, amikor nap mint nap ki kell tartani benne... De ezerszeresen is megéri : )

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...