A következő címkéjű bejegyzések mutatása: twillight. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: twillight. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 11., hétfő

A CsT, avagy a párkapcsolat Csalhatatlan Tesztje


A járműveken sok érdekes dolgot hall az ember. Akarva-akaratlanul. Egy korábbi bejegyzésem kapcsán már megosztottam egy metróban hallott Twillight-os gyöngyszemet. Most egy másikat osztok meg. Nem szoktam hallgatózni, általában dolgozatjavítással töltöm az időmet, de nincs a fülemben MP3, hogy kiszűrjem a beszélgetéseket.
Két barátnő, akik rég látták egymást, véletlenül összefutott a metróban, és beszélgetni kezdtek elég hangosan, nem zavartatva magukat. Kérdezgették egymást a párkapcsolataikról. Egyik épp akkor volt túl egy fájdalmas szakításon (2 év után!!! Lásd PEA 18 hónapja), a másik pedig elmondta, hogy jól meg vannak egymással a barátjával, élvezik egymás társaságát, minden tök jónak látszik. Arra a kérdésre, hogy vannak-e hosszabb távú terveik, azt válaszolta, hogy ő már tapogatózna ebben a témában, de egyenlőre nem akar semmi ilyesmire rákérdezni, nehogy elrontson valamit, vagy elijessze a nyomulásával(!), majd meglátják, mi sül ki belőle. Ja, és egyébként az összeköltözést tervezgetik(!). Aztán szó esett később mindenféle párkapcsolati tesztről, amit korábban végigoldottak (mármint a két barátnő), hogy lássák, összeillenek-e az aktuális párjaikkal. Az eredményt nem tudom, le kellett szállnom.
Elgondolkodtam ezen a teszt dolgon. 10 kérdésre válaszolunk egy magazinban, és máris láthatjuk, összeillünk-e. Mondjuk, elég egyoldalú a dolog, hiszen még egy férfit sem láttam ceruzát rágcsálva kitölteni egy párkapcsolati tesztet, de nem is ez a lényeg. Arra irányulnak ezek a tesztek, hogy lássák, eléggé ismerik-e a párjukat vagy nem. Ami jó, mert ismernünk kell azt, akivel összekötjük az életünket. Általában valamiféle társas helyzetről szólnak (ha a fiúd ilyen és ilyen helyzetbe kerül, hogy viselkedik), szexuális preferenciáról, illetve, hogy te hogy viselkedsz, ha a fiúd ezt és ezt csinálja.
Nem sok tesztet láttam, ami értékekről, értékrendről, életrendről, lelki élményekről stb. szólnak, pedig hosszú távon fontosabb mint az, hogy a másik fél milyen gyakran borotválkozik vagy (erre a neten találtam) a társad hajlandó lenne-e mások előtt megalázni téged (???) illetve társad jogi, politikai és vallási hovatartozásától függetlenül (!) boldog-e a kapcsolatod. (Nem értek hozzá, jogászok, segítsetek. Mi az a jogi hovatartozás?)
Ezennel én is beállok a sorba, és közzéteszem a magam párkapcsolati tesztjét. Hatalmas előnye, ami a megbízhatóbb eredményt garantálja, hogy mindkét félre szükség van hozzá.

És bejön.

És az eredmény garantált.

Két hét végigcsinálni, de már az első nap után kb 70%-ra biztosra tudhatjátok, hogy hogy is álltok egymással, a 2. hét végére pedig kb. 95%-os valószínűséggel tudni fogjátok, hogy érdemes-e együtt folytatni. (Manapság semmit nem lehet 100%-ra ígérni, mert akkor könnyen perelhető az ember : )

Azoknak szól, akik a következő kérdésekre keresik a biztos választ.

A barátom össze akar költözni velem. Jó ötlet?
Honnan tudom biztosra, hogy hosszú távon együtt maradunk?
Régóta járok valakivel, jó a szex is, vajon meddig tarthat?




A TESZT: iktassátok ki a testi érintkezést a kapcsolatotokból két hétre, és nézzétek meg, mi történik!

Igen, ez komoly.

Két hét egy hosszútávú kapcsolatban szinte semmi, ennyi ideig bármit kibír az ember. Még azt is, hogy úgy tölt időt a párjával, hogy nincs ölelkezés, nincs csók, nincs szex. Még kézen fogva járás sincs!!! Mint két barát. (Ha már eddig eljutottál, olvass tovább!!!) Ne avass be senkit, mert hülyének fognak nézni, és elbizonytalanítanak, hogy érdemes-e belevágni. Ha meg sem akarod próbálni, mert kényelmetlen érzéseid vannak miatta, már az is elárul valamit.

A teszt akkor kezdődik, amikor felveted a dolgot. Az, hogy erre a kérésre (2 hétig toljuk háttérbe a testi érintkezést, hogy új mélységekben ismerhessük meg egymást és tiszta képet kapjunk a kapcsolatunkról) hogy reagál a párod, már előremutathat a végeredményre.

a. Ha két hétre sem hajlandó lemondani a szexuális élvezetekről, hülyeségnek kiáltja ki, és részéről le van zárva a téma, akkor már állj meg gondolkodni. Joga van hülyeségnek gondolni. (Annak is fogja valószínűleg. Lehet, hogy te is! És mindenki körülötted.) De elégnek kellene lennie számára annak, hogy ez neked fontos. Egy jó pár támogat még akkor is, ha nem érti/neki nem fontos/hülyeségnek tartja azt, ami a szíveden van. Ez nagyon fontos hosszútávon. Képes-e lemondani saját akaratáról, hogy támogasson egy neked fontos dologban. Egy szexpartner erre nem képes, egy pár igen.

b. Ha nem is mond rögtön igent, de belemegy, akkor elég jó alappal indultok.

Válasszatok ki egy nyugodt szombatot, amikor nem kell hétfőn államvizsgázni/ szigorlatozni/ határidős munkát leadni. Menjetek el kirándulni kettesben reggeltől estig. Válasszatok ki egy olyan helyszínt, ami annyira nem frekventált, van benne mászós rész is, elég hosszú és fárasztó, és végig kell járni, mert nincs útközben egérút. Induljatok neki. Töltsetek együtt egy napot kettesben, amikor nincs más dolgotok, csak egymásra figyelni egész nap. Mint két barát. És beszélgetni magatokról. (Erre nem jó egy üres lakás. Főleg, ha ágy is van benne.) Ez a kirándulás arra "kényszerít", hogy egy napig kikukucskálj a rózsaszín szemüveg mögül, és jobban lásd, milyen is a kapcsolat. Biztos hülye érzés lesz úgy sétálni, mint két ismerős, de ezen túl kell lépni.
A fizikai hátralépésnek nagyon húsbavágó eredménye lesz: arra kényszerít, hogy megtapasztaljátok, mennyire működik valójában a kapcsolatotok, hogy nem csak a szex köt-e össze. Megmutatja, vannak-e Kínos Csöndek. Megmutatja, hogy van-e igazán közös téma. (Aktuális munkahelyi bosszúságok témája tabu, hosszú távú terveké nem) Megmutatja, hogy mennyi önuralmatok, kitartásotok van, mennyire tudtok együtt fáradni egy célért, egymást átsegítve a holtpontokon. Mint két barát. (Egy tingli-tangli egy-két órás erdei séta nem hozza ezeket elő!)
A kézenfogva járás, a csók is segít áthidalni, és háttérben tartani a Kínos Csöndet. Amikor egy szerelmespár andalog, de nincs mit mondaniuk egymásnak, ezt nem veszik észre, mert egy csók, ölelés, szerelmes évődés megteremti a tökéletes összetartozás illúzióját pár percre. Aztán mielőtt megjelenne újra a Kínos Csönd, egy következő érintkezéssel megint a kispadra állítják. Mindamellett, hogy biztos fantasztikusan érezték magukat, az egész nap elmehet így anélkül, hogy bármit is előreléptek volna a kapcsolatban.
Ha a kirándulós nap végére azt érzitek, hogy nem volt túl jó, csak a fáradság marad, nem éreztétek jól magatokat, nincs az az érzésetek, hogy közelebb vagytok egymáshoz, hogy ez az élmény új megvilágításba helyezett titeket, kényelmetlen volt Kínos Csöndben sétálni, akkor a teszt maradék 13 napja sem lesz fenékig tejföl.

Mert az arról szól, hogy még 13 napig nincs testi érintés.

Ha így nem annyira jelent sokat együtt lenni, annyira nem villanyoz fel a találkozás lehetősége, csak szenvedés az egész, és EZT A TESZTET MEGSÍNYLI A KAPCSOLATOTOK, akkor nagy az esélye, hogy hosszú távon nincs sok esély. A szex nem lehet az ALAPJA, csak a MEGKORONÁZÁSA a kapcsolatnak (a házasságban!). Ha szex nélkül nem működik, akkor nincs esély hosszú távon együtt.

ÉS EZ IGAZ.

Ha azonban a kirándulós nap végére úgy érzitek, hogy fárasztó, de jó nap volt, fel vagytok dobva (endorfinfürdő!), és úgy érzitek, közelebb hozott ez az érdekes kísérlet, akkor jipííííííííííí. Már csak a teszt második fele van hátra.

Igen, ezt még 13 napig. Kőkeményen, kilengések nélkül. Ezalatt elkezditek megtanulni értékelni a szeretet apróbb gesztusait.

A második hét végére mindenképpen új fejezet nyílik a kapcsolatban: ez vagy a vég kezdete, és az össze nem illő pár előbb-utóbb kilép a tökéletesség illúzióját mutató kapcsolatból, vagy új szemmel nézve egymást és a kapcsolatot, igazi alapozás és építés kezdődhet.

Ha az utóbbi történt (gratulálok :), akkor pedig folytassátok testi érintkezés nélkül... Egészen a teljes elkötelezettségig, a házasságig... A legnehezebb részén már túl vagytok. Új mélységekben ismerhetitek meg egymást.

Ez a blog arról szól és arról tesz tanúbizonyságot, hogy megéri...

Ja, és kérlek, oszd meg velünk a teszteredményt : )


2011. március 23., szerda

Twillight - Alkonyat, avagy a vámpírok és a szex


Na, ezt biztos nem vártátok : )

Akit nem érdekel a téma, nyugodtan ugorja át ezt a bejegyzést.

Még a blog elindulásakor ezzel kapcsolatban érkezett az első kérdés, s a diákjaim is versengve rajonganak a könyvért (mármint Edwardért vagy Jacobért), bárhova megyünk, a poszter ránk kacsint, ezért is határoztam el, hogy írok róla. A kérdés anno úgy hangzott, hogy ajánljuk-e ezt a könyvet olvasásra itt a blogon, mert a főhősök, Bella és Edward nem feküdtek le egymással az esküvőjük előtt. Követendő példák-e a tisztaságban? A kérdés feltevője úgy tudta, hogy az írónő keresztény.

Én akkor határoztam el, hogy elolvasom a sorozatot, mikor kiderült egy kérdőívből, hogy a gimis diákjaim harmadának(!) a Twillight a kedvenc könyve. Nemcsak lányoknak!!! A barátnőm is ajánlotta lelkesen (3 gyermekes családanya), így került a kezembe a sorozat. Tetszett. Jól átgondolt, felépített világot ír le, finom humor szövi át, fordulatokban gazdag, egyértelmű bestseller. Ez nem is kérdés.

Nos, az írónő bár nem katolikus, többgyermekes édesanya, úgy tudom, mormon vallású, ezért a meggyőződésével ellentétes lett volna, ha úgy írja meg a történetet, hogy Edward és Bella már a házasság előtt egymáséi lesznek. Ami a legtermészetesebb dolog lett volna a világ mai felfogása szerint. Az mindenképpen jó pont az írónőnek, hogy Edward személyében ezt a meggyőződést képviseli, míg Bellára hat a világ mai felfogása (házasság, az meg minek, főleg ilyen fiatalon). Bár a fiatalság témájában Bellának adok igazat...

Örülök annak, hogy ez a világ több milió fiataljához eljutó bestseller két olyan fiatalt mutat be, akik csak az esküvő után lesznek egymáséi. Talán egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ilyen széles körben ismert könyv van. Plusz pont, hogy nem írja le részletesen az írónő az első éjszaka fizikai történéseit, azt mindenki romantikus fantáziájára bízza.

Vannak bizonyos pontok azonban, amik miatt nem ajánlja a blog tisztaság-kézikönyv gyanánt. Csak egy pár gondolatot villantok fel:

Az egymásnak adottság testi kifejeződései (csók, ölelés, simogatás, szex) hiper-erős kötődést hoz létre. Érzelmileg, hormonálisan. (Ld. a blog hormonokról szóló bejegyzéseit) Edward próbálja racionálisan végiggondolni a kapcsolatukat, az érzelmeit háttérbe szorítja, hogy hosszútávban gondolkodhasson, ezért is szakít Bellával a második kötetben. Egy kapcsolat, amelyben mindent a túlfűtött (de emberileg csodálatos) érzelem irányít, szakadékba zuhan. B&E nagyon előrehaladnak a testi kapcsolat terén, ami egyértelműen felerősíti az érzelmeiket olyannyira, hogy Bellát szinte fizikailag is tönkreteszi a szakítás. Nem kell egészen a szexig eljutni, hogy ilyen erős kötődés alakuljon ki. Ezt a könyv szépen bemutatja.

Az egymásnak adottság minden formája előremutat a következő felé: ha megfogom a kedvesem kezét, előbb-útóbb már meg is akarom ölelni. Ha már megöleltem, csókolózni akarok. Ha már csókolózunk, elindulhat a kezünk is felfedezőútra. Már nem kell sok idő, és csak a pettinggel, majd a szex-szel tudom kimutatni a másik iránt érzett szerelmemet és kielégíteni a vágyamat, amit a másik korbácsolt fel. S mennél jobban előrehaladunk, annál kevésbé tudunk racionálisan dönteni (szerotonin-szint a padlón van), vagy akár komoly sérülés nélkül szakítani.

A kapcsolatuk viszonylag elejétől kezdve Edward Bella szobájában tölti az éjszakát, és egy idő után már nemcsak a karosszékből nézi a lányt. Ez egyértelműen nem az az ideál, amit a fiataloknak követniük kell. Nagyon fantasztikus érzés lehet a kedvesünk karjában aludni még szex nélkül is , de pont az előzőekben említett lépcsőfokok miatt a valóságban szinte lehetetlen megállni a puszta egymás mellett fekvésnél. Ez szinte bilológiai, hormonális, vagy érzelmi késztetés, amit egy idő után nem lehet nem figyelembe venni. Ez csúsztatás a könyvben. Csak Edward nem emberi, ismétlem, nem emberi akaraterejének köszönhető (elvégre vámpír volt a szerencsétlen), hogy mégsem történik semmi. A valóságban két egészséges fiatal, akik kettesben, egyedül töltik az éjszakát hónapokon keresztül, túl nagy kisértésnek vannak kitéve, és fizikailag sem egészséges egy fiatal férfit kitenni ilyen izgató és nem "kielégítő" szituációnak. Pont.

Másik dolog, ami olvasva szívdobogtató és minden fiatal szerelemre vágyó fiatal ezt fogja kereseni, hogy a könyvben leírt szerelem, az érzelmek intenzitása nem csökken idővel, hanem végestelen végig ezer fokon ég. Bellának folyton kihagy a szíve, remeg a gyomra, elgyöngül Edward láttán a 4 könyvön keresztül. Ez egyértelműen nagyon vonzó dolog, de elérhetetlenül hamis elvárásokat állít a szerelem elé. A valóságban mi van akkor, ha a hormonok már nem tombolnak, ha már nem akar kiugrani a szívem a helyéről, ha meglátom a kedvesem? Ha a tűz már nem ezer fokon ég? (Ha már leállt a PEA termelődés?) Már nem vagyok szerelmes? Kihűlt a kapcsolat? Keressek egy újat, ahol ismét lángolhatok? Sokan ezt teszik. A lángolás elmúltával szakítok, mert már nem vagyok szerelemes, és beleugrom a következő lámurba. A vámpívilágban örök szerelem van, ami veszélyes illúzió, hiszen a valóságban lecsendesülnek a hormonok max.másfél év alatt. A világ nem így működik.

Első nekifutásra ennyi.

Mielőtt a lelkes Twillight-rajongók billentyűzetet ragadnának, hogy kikérjék maguknak a kritikát, és felvilágosítanának, hogy nem szerelmi tankönyvnek szánta az írónő (ezt én is tudom), sietek leszögezni, hogy ettől még természetesen nagyon jó könyv, nagyon tetszett nekem is, végig olvastam egyben angolul és magyarul is később. (A kedvenc jelenetem a 3. könyv Ice and Fire fejezete, amikor a sátorban Edward és Jacob tisztázzák a dolgaikat. Hogy az milyen jól megírt jelenet!) Amit írtam, nem von le a könyv értékéből, csak válaszoltam egy kérdésre a személyes gondolataimmal: ne ez legyen az etalon, a kritérium-rendszer, ami alapján párt választunk, és amely szerint alakítjuk a kapcsolatunkat.

De hát mindenki tudja, hogy ez csak fikció, mondhatnánk. Senki sem veszi szó szerint.

Tényleg?

Egyszer a metróban utazva fültanúja voltam két fiatal lány beszélgetésének (17-18 évesnek saccoltam őket). Az egyik arról panaszkodott a barátnőjének, hogy a pasija az elején még hasonlított Edwardra, úgy is viselkedett, de ma már nem igyekszik annyira. Neki sem remeg már annyira a gyomra, ha találkoznak, úgyhogy a szakításon gondolkozik, mondván, hogy ez nem az a kapcsolat, amit ő keres és neki magas a mércéje (!!!) . A barátnője lelkesen bólogatott.

No comment.


P.S. Igen, és válaszolok a kérdésre, amit minden T-rajongó olvasó meg akar tudni (Edward vagy Jacob-fan vagyok-e?), a válaszom: egyik se elég jó nekem, a kettőt össze kéne gyúrni, hogy felérjenek a férjemhez : )

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...