A szerelem pontosan úgy szereti a másikat, ahogyan az van. A érzelmi fellángolás azt a képet szereti, amelyet a másik emberről kialakított.
A szerelem az, hogy szerelmes vagy valakibe. A érzelmi fellángolás az, hogy " szerelmes vagy a szerelembe".
A szerelem fokozatosan történik, idővel, az érzelmi fellángolás pedig gyorsan .
A szerelemben két ember egyre jobban kijön egymással, ahogy múlik az idő. Érzelmi fellángoláskor a veszekedések idővel gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
A szerelem esetén a család és a barátok általában helyeselnek. Az érzelmi fellángoláskor a család és a barátok általában nem helyeselnek.
A szerelem úgy láttatja a másikat, mint világának fontos részét. Az érzelmi fellángolás úgy láttatja a másikat, mint teljes világát.
A szerelem a legjobbat hozza ki belőled. Összeszedettebbé, gyümölcsözőbbé és hatékonyabbá tesz. Az érzelmi fellángolás a legrosszabbat hozhatja ki belőled. Szétszórtabbá, kevésbé produktívvá tesz, és kevésbé leszel "igazi" önmagad.
A szerelem kitartó, az érzelmi fellángolás jön és megy.
A szerelem azt keresi, hogy mit adjon. Az érzelmi fellángolás azt keresi, hogy kapjon.
(Bonacci: Igazi szerelem 128.o.)
Mi van, ha éppen a "lángolás", a "rózsaszín köd", a "romantikus érzelmek" hiányoznak, minden más stimmelni látszik?
VálaszTörlésKedves Ági!
VálaszTörlésPontosan mi stimmel? Hogy néz ki a kapcsolat? Mit érzel te? Mit érez ő? Szerelem? Barátság? Kinek a részéről?
Jobban tudnék válaszolni, ha konkrétumokat tudnék. Ha nem ennél a bejegyzésnél írnál róla, hogy mindenki olvashassa, akkor írj egy privát e-mailt a biztosutblog@gmail.com-ra. Mindenképpen válaszolok.
Szeretettel
Edit
P.S. A témáról egyébként hamarosan írok egy bejegyzést: PEA nélkül boldog házasság?(példával)