Kérdezz-felelek szerelemhormonokról

Az alábbi kérdések tegnap hangzottak el Máriabesnyőn, ahol a Váci Egyházmegye hitoktatóinak tartottak továbbképzést-lelki napot. Glovicki Eszter válaszolt az előadása után feltett kérdésekre, illetve most itt, a blogon. Szerkesztőként csak az adott témába vágó blog-cikket jelölöm meg, a válaszokat úgy rakom fel, ahogy ő átküldte.

K: Valaki a csoportból azt mesélte, hogy őt nem vitte el a PEA, végig "ő volt az úr" saját maga fölött az érzelmei irányításában a szerelmével kapcsolatban. Akkor ez hogy van?

V: Rendkívül fontos annak a megértése, és ebben az esetben nyilván erre látunk példát, hogy a molekulák meghatároznak bizonyos irányokat, de DÖNTÉSI lehetőségünk van abban, hogy abba az irányba megyünk -e. Szerelmes és nagyonnagyonnagyon boldog biztos (reméljük :) ) volt az illető, a pulzusa (reméljük) az égbe szökött neki is kedvese láttán stb., abban pedig saját döntése van/volt/lesz neki és mindenkinek, hogy ezzel együtt éli-e tovább az életét rendesen is (iskola,tanulás,munka stb.) vagy egy-két évre felfüggeszt mindent!

Azután meg van PEA nélküli szerelem is, itt nem erről lehetett szó talán, de olyan is van, erről egy későbbi kérdésben...

K: Hányszor eshet valaki szerelembe? Meddig tart a szakítás utáni mélypont, meddig tart ez a "gyász"?

V: Szerelembe rendkívül sokszor lehet esni. Nagyon sokszor. Az emberek egy jelentős része 16 éves korától két évente szeret ki-be másokba, a PEA dinamikájának megfelelően. A kérdés másik felére: a gyász szó használata itt remek. Ugyanis valóban veszteségélményről van szó, valóban gyászról. Itt rengeteg dologtól függ már a válasz, ez nem pusztán biokémia. A kapcsolat hossza, intnzitása, biztosnak vélt volta, a szakítás milyensége stb. itt nem tesz lehetővé általános választ. A gyász mint oyan, a szerotoninszint újrafelépülése stb. egy bizonyos típusú átlagesetben egy év. A gyász,gyászreakciók stb. orvosi megközelítésben egy évig tekinthető normálisnak, két év fölött már "patológiás gyászról" beszélünk. De a szerelemben a szakítás mint gyász ettől eltérő dinamikájú, pl. a biokémiai alapokon bevésődött emlékképekkel való találkozás (tudjátok: amit az oxytocin, mint a memóriakönyvünk írója jegyzett be az agyunkba...) mindig is belemar egy picit a sebbe.

K: Megértettük, oké, hogy tehát a szeretkezés során felszabaduló robbanásszerű oxytocin maradandó emlékképet hagy, mint kötődési hormon, mindenképpen összeköt. De hol legyen az az ésszerű határ, amit akkor meghúzzunk? Csók, kézenfogva járás, ölelés?

V: Első megközelítés itt, illetve itt. Ezek elég szépen összefoglalják a lényeget. Még egy szó a kézen fogva járásról. A kézenfogva járás, a padon összebújva ülés drasztikusan az egymásnak adottság kommunikálását jelenti. Azok, akik hipp-hopp lefekszenek ezzel-azzal, na épp azok pl. tutituti nem járnak kézenfogva, hogyne, mi a fenének, hiszen nem tartozik ahhoz, akivel lefeküdt, ezt nem akarja sem a maga, sem a másik sem a külvilág számára kommunikálni. Mi következik ebből? A határ nem bizonyos testi történések estében húzandó meg pusztán, hanem azt is figyelembe kell venni, mit jelent egy-egy testi kifejezés az azzal élők számára. A fullszex mindenképp összeköt, ha akarom, ha nem, ezt tudjuk, az oxytocinnal. De lám, épp a kézen fogva járás is igaziból egy markáns jelzés a külvilág és egymás számára: te hozzám tartozol. Tehát a határ kettős mércével mérődik: előtte kell legyen annak, amikor a kémiánk, hormonjaink véglegesítik, amiben mi még nem vagyunk biztosak, ÉS azon a szinten kell lennie, amilyen jelzések (csók, kézfogás) számunkra az adott kapcsolatban az összetartozásunk mértékét ÉS biztosságát hitelesen fejezik ki.

(Ameddig reálisan kifejezi a kapcsolat fejlettségét, nem kelti fel a vágyat a továbblépésre, illetve nem akadályozza egymás igazi, mély megismerését, tehát minden párnál más lehet - szerk. megjegyzése)

K: a PEA beindulhat később is egy kapcsolatban?

V: Igen! Azonnal is később is, sőt, akár egyáltalán sem. Van szerelem PEA nelkül is. Más jellegű, de szerelem. Azon alapul, hogy valakit megismerek, ismerem, ismerem,ismerem, és egyszercsak vagy lassan egyre mélyebbre szövődik köztünk a dolog. Egyszercsak vagy szép lassan világos lesz, hogy ez már más minőségű kapcsolat. Hogy mindkettőnk számára több, mint barátság. De mégsem az a tisztabolond izzó fenekestülfelfordult hülye állapot. Akkor ez mi? Igen, ez is szerelem. A kötődés erősebb már, mit egy barátság, kollegiális viszony stb. Szerelembe fordult. De ennek a fenntartója (egyelőre de akár végig is!!!!) az oxytocin. A társszerelem hormonja. Amivel nem egy másik nemű (bocs gender...) biológikumot szeretek, hanem őt, azt az egyet, a Társat. Ez nem baj. Ez nem rossz. a PEA ebben meg is jelenhet később (személyes baráti körömből példa van rá), vagy akár nem jelenhet meg.

Nagyon sok pl. már nem tizen-huszon éves párnál lehet ez, keresem a társam, keresem, nem találom, kifutok az időből, elkezdek olyanokat is számításba venni, akik nem az első-látásra-tuti-ő-az élményűek (ez ugyebár a PEA!), és lassan kiderül, hogy bár nem hittem volna elsőre (mert kimaradt a PEÁs elsőre hiszem-tudom-imádom), mégis ő lehet az, akit kerestem. Mert észrevettem, hogy szerelmes vagyok bele. Hogy hiányzik. Hogy együtt kell lennünk nekünk már. (Tipikusan nem PEÁs szavak, tipikusan Társhoz kötődő szavak...) És ismétlem, a PEA vagy beindul vagy nem . Nem szükséges feltétel.

A legtutibb példa, hogy szinte korunkig (nagy léptékben nézve) nem a PEA alapján köttettek a házasságok. Pl. földbirtok alapján sokkal inkább. Már a bölcsö mellett megtörtént az eljegyzés. Ez így volt akkoriban. És mégis boldog, normáis házasságokként tudott funkcionálni ezek közül nem egy. (A továbbiakban azoklról beszélek, amelyek ezek közül működtek, és nem azokról, amelyek poklot jelentettek a benne élők számára. Mert azért nem baj, ha nem a földbirtok alapján kötődnek a házasságok, ez nyilvánvaló!) Akkor a szlogen nem az önmegvalósítás meg az egyéni élményszerzés meg a "mert megérdemlem" stb. volt, hanem hogy tegye mindenki a dolgát, amit számára az élet lehetővé tesz. És az a nő elfogadta, hogy ő a férjem, róla gondoskodom, összetartozunk, a férj szintén, és a kapcslat működött.

Nem azért hoztam ezt példának, hogy vita nyitódjék általa arról , hogy akkor ez most jobb ??!-e. Hanem azért hoztam példának, hogy lássuk: egy kapcsolatért lehet tenni,aktívan tenni is, lehet virágba borítani egy kiszáradtat fát - és lehet kiszáradni hagyni egy mégoly virágzót is. Döntés kérdése. Hogy a tisztemnél maradjak: oxytocin kérdése :).

K: Lehet -e valamit tenni egy lesüllyedő házasságért? Mi van akkor, ha PEA ködben kötött valaki házasságot, és 1-2 vagy 10-20-30 év múlva már világos, hogy nem működik??

Mi van akkor, ha két totál egymásnak szánt ember köt házasságot, és mégis bedőlni látszik a dolog? Akkor vegyük tudomásul, hogy ennyi volt, vagy hogy nem ő volt a társam, rosszul láttam annak idején?

V: EZ A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK EGYIKE. Az előadásaim zömmel "preventív" jellegűek: előzzük meg a bajt. Előzzük meg a hülyeséget, ami később bajhoz vezet. (A mai társadalomhoz, konkrétan, ahol a párkapcsolatok 70%-a felbomlik. Ám ha prevenció nem jött be, akkor van lehetőség "gyógyításra" is, mint tudjuk. Jobb preventíve megelőzni egy infarktust, mert az elhalt szívizomrész heget hagy a rostok között. De az infarktusos szívet, ugyan heg hátrahagyásával, de túl lehet éltetni, meggyógyítani, hogy vegye fel újra a ritmust és dolgozzon tovább. Természetesen LEHET és KELL tenni a süllyedő házasságért. Lássuk, az én hivatásomból erdően biokémiai alapon.

Szerelembe estünk, PEA az egekben, minden szuper. PEA elmúlt, de semmi vész, hiszen normálisan a szerelem-hormon helyét átveszi a kötődési hormon, az oxytocin, a társ szerelem hormonja. És fenntartja a kapcsolatot. Meddig? AMEDDIG TERMELÜNK OXYTOCINT. Az oxytocin termelődik a kapcsolat minden megélése során: beszélgetés, simogatás, ölelés, közös séta, közös este, egymásra figyelés, szeretkezés. Emléknyomot ír, emléket, mint tudjuk, a memóriába. Ezáltal épül akapcsolat, így fejti ki kötődési hatását. Ám. EMLÉK-KÉP ≠ ÉLŐ KAPCSOLAT. Ha valaki mégis ezt hiszi (sokan, és nem is tehetnek róla!!!), azok mondják (fiktív monológ következik egy barátnőhöz/baráthoz):

„Nem értem, mi történt velünk. Olyan boldogok voltunk. (Emlék-kép.) Annyit jártunk ide-oda. (Emlék-kép.) Annyit beszélgettünk. (Emlék-kép.) Emlékszel, még barlangban is voltunk Pistivel/Julival, meg mindig elmentünk a velencei karneválra. (Emlék-kép.) Nem értem mi történt. Már nem is tudom, mikor beszélgettünk/sétáltunk/szeretkeztünk (!!!) utoljára. Elmúlt, ami volt, kihűlt a kapcsolatunk.”

Az oxytocin megírja a maga történelmét, de nem képes pusztán az emlék fölvenni a napi harcot. Hogy középen nyomja a másik a fogkrémestubust, hogy minden reggel víz van a fürdőben utána, hogy nem úgy főzi a lencsét, mint anyám, hogy széthagyja a harisnyáit, hogy a komódra teszi a szerszámait stb…, nem beszélve a súlyos súlyokról, amit a házasságot lehúzó serpenyőbe tesz az élet: betegség, pénzhiány, munkanélküliség stb. A házasság mérlegének másik serpenyőjébe FOLYAMATOSAN kell pakolni az ellensúlyt: virágot venni hazafele a munkából, megmasszírozni egy fáradt este a vállát, elmenni sétálni, beszélgetni, meglepni pici hülyeségekkel – (egy túrórudi egy szivecskével a hűtőben hogy átszínezhet egy reggelt!), együtt lenni és nem a logisztikai feladatokról, vásárolni valóról, gyerekekről beszélni, szeretkezni, csinosnak-férfiasnak lenni stb…

Vagyis válasz a monológra: menj el akkor ma is vele barlangba, velencei karneválra, szeretkezni (ez fontos a házasságban, ne szemérmeskedjük el a kérdést…), de legalábbis ülj ki vele este a lócára a ház elé, fogd meg a kezét és figyelj rá.

Ezektől lesz élő ugyanis a házasság. Ezektől lehet élő akár egy rosszul kötött házasság. Egy lecsúszó házasság. Egy tönkremenő házasság. Egy kihűlő házasság. Recept: írj be MA valamit az emlékképek közé. Ennyi. Működni fog. (Javasolt film a témában Fireproof/ Tűzálló)

K: Van –e második tisztaság, mi van, ha valaki már elrontotta?

V: Van bizony. Lehet újra kezdeni tiszta lapokkal. Konkrét párok tapasztalatairól itt olvashatsz.

K: Mikortól kezdjük gyerekeink felvilágosítását a témában?

V: Ezeket olvasd el.

Glovicki Eszter szívesen válaszol konkrét kérdésekre, ha a blogon nem kaptál volna választ az összes hormonos cikk átolvasása után. A blog email címe, ahonnan továbbítjuk Eszternek a levelet, illetve ahol a tágabb témával kapcsolatos kérdésekre (tisztán megélt szerelem, házasság, szexualitás stb.) igyekszünk legjobb tudásunk szerint válaszolni: biztosutblog@gmail.com

Egy olvasónk tapasztalata (3)

Egy korábbi posztot, miszerint szívesen várjuk a gondolataitokat, tapasztalataitokat, tanúságtételeiteket, sikerült egy egyszerű gombnyomással kitörölnöm, de a "felhívás" még mindig áll!!!

Most még egy olvasónk ragadott billentyűzetet, hogy megossza velünk a tapasztalatát. Nem úgy akarok fogalmazni, hogy a "vele történtek stb.", mert nem "történnek velünk a dolgok", hanem mi hozzuk a döntéseket, mi alakítjuk a történéseket. A nem tiszta készületnek olyan esetleges következményéről ír, ami igazán bárkivel előfordulhat. Elő is fordul gyakrabban, mint szeretnénk csak még nem tértünk ki erre a témára a blogon: nevezetesen, hogy nagy a felelősségünk egy új élet létrehozásában...

Családi háttér, neveltetés?

Vallásos családban nőttem fel, ahol természetes volt a templomba járás, az ünnepek keresztényi megélése, de nem volt szokás a hitről beszélni. Nagymamám volt az egyedüli, aki beszélgetett velünk, gyerekekkel a hitről, amit én mindig a letűnt korok maradványainak gondoltam nála, ahogy a tisztaságra való utalásait is egy félmosollyal kezeltem, hogy "persze mama, hát hogyne".

Így aztán úgy kerültem serdülő korba, hogy bérmálkozásom óta (13 évesen), nem jártam hittanra, nem találkoztam olyan korombeliekkel, akik a szerelem keresztényi megélése mellett határozták el magukat.. úgy általában azt gondoltam, hogy a szerelemnek semmi köze Istenhez, a katolikus vallás meg túl szigorú és nem veszi figyelembe, hogy változott a világ, már más szelek fújnak. Csak odáig nem jutottam el, hogy nem minden jó, ami új és nem minden rossz, ami régi.

Milyen lett a hitéleted?

20 éves koromig nagyon felületesen éltem a hitemet, az esti imádságokra és a misékre korlátozva, közte meg igyekeztem úgy viselkedni, hogy ne nagyon jöjjenek rá, hogy keresztény vagyok. Persze tudták, hogy vasárnap délelőttönként nem érek rá, de ezzel le is volt tudva a különbség köztünk vallásosak és nem vallásosak között.

Aztán szépen lassan nem tudtam már többet hazudni önmagamnak, egyre többször jött szembe az igazság.. hogy a Bibliának nincs "könnyített" verziója, 21. századi spinék számára. Egész egyszerűen vagy elfogadom azt elejétől a végéig, vagy nem. De amíg nem teszem minden pontját magamévá, addig mondhatom-e magam kereszténynek?

A tisztaság kérdéséhez hogy álltál?

Mindent elfogadtam, mert logikus volt, kivéve a paráználkodást, ugye... azt sehogy sem tudtam megérteni, hogy "ha szeretek valakit, akkor miért nem lehet?" és hasonló kérdések cikáztak bennem, amiket már elég alaposan kifejtettetek, kár hogy nem találkoztam a bloggal korábban :)

Ezt a problémát én úgy "oldottam meg", hogy eltettem az agyam egyik fiókjába, jól bezártam, majd lenyeltem a kulcsot - ne is kelljen rá gondolni... Éltem tovább nem tiszta kapcsolatban/kapcsolatokban.. miközben szépen egyre kristályosodott az Igazság, de én szorítottam a szemem, hogy meg ne lássam, mert azt hittem, akkor össze fog dőlni a világ. És tényleg össze is dőlt, de csak az én akkori önmagam semmisült meg benne, hogy egy teljesen új ember születhessen... az Úr kegyelméből!

Erre hogy került sor?

Mindez úgy történt, hogy megismertem egy srácot, aki egyáltalán nem az a kategória volt, akivel az ember elképzeli az életét, sőt akit fel merne vállalni a szülei/barátai előtt. De én úgy voltam vele, most átmenetileg megteszi... Nem ismertük meg egymást lelkileg, a testi oldal viszont, ahogy az lenni szokott, prímán működött. Aztán nem jött meg.. és azt hittem, ha terhes vagyok, bele fogok roppanni... egy hétig, amíg ki nem derült, hogy mi a helyzet, sírtam, rettegtem és imádkoztam. És felváltva mondogattam azt, hogy inkább meghalok, de ez a gyerek nem fog megszületni, vagy azt, hogy ha kitagadnak otthonról, akkor is megszülöm.. soha ennyire rosszul és mélyen még nem éreztem magam... Lepörgött előttem a családom reakciója, hogy szépnek, okosnak, sikeresnek tartottak, aztán egy csapásra kiábrándulnak belőlem, hogy állandó beszédtéma leszek, hogy olyan apja lesz a gyerekemnek, akihez nem mennék feleségül, hogy tönkre megy a karrierem, amit olyan gondosan építgettem eddig, hogy nem fogok tudni leállamvizsgázni.. hogy munka nélkül nem tudom eltartani.. hogy a szüleim nyakába nem sózhatom, hogy ha megölöm, örökké üldözni fog a bűntudat...

Hát a hátamon futkos a hideg... és abban a lázálomban én megfogadtam, hogy Istenem, ha nem lesz gyerekem most, ettől a fiútól, akkor én tisztaságot fogadok a házasságomig... és aztán nem lett.

Mi lett a kapcsolattal?

Szakítottam vele, ő lelkileg összetört, mert már kb. az esküvőnket vizionálta.. aztán a fejemhez vágta, hogy ő csak szexre kellett nekem... és ez megint mellbe vágott.. amikor egy pasi üvölt ilyet egy nő arcába.. az nem semmi! És voltaképpen volt benne valami, ez a szomorú.. hogy idáig el lehet jutni.. és az jutott eszembe, hogy a világ ugyanez csak pepitában. Hogy hány nőt tartottam @&#&&-nak hasonló történet hallatán, aztán nem is kell olyan messzire menni..

Mi történt benned ezután?

Persze így, hogy végül nem kellett egy gyermek sorsáról "döntenem", már kicsit más színben láttam az önmegtartóztatás témáját.. halvány kis szellő volt az okozott kellemetlenség mértéke az abortusz, vagy a nem tervezett terhesség problematikájához képest.

Aztán csitult a megrázkódtatás élménye és újra elkedvetlenedtem, hogy én hogy fogom addig kibírni, amíg férjet találok, ami lehet akár 10 év is...

Isten azonban nem hagyott magamra és fokozatosan gyógyította a lelkemet, ami el lehet képzelni, hogy milyen állapotban volt... elkezdtem olvasni a Bibliát, amit addig nem igen tettem, és rengeteg teológiai témájú cikket - ezekből egymás után kaptam a válaszokat, megdöbbentő volt szembe nézni minden addigi hülyeségemmel. A végére meg mintha kicseréltek volna... azóta már eltelt fél év és akivel ritkán találkozom, még mindig a régi önmagam szerint kezel, amin eléggé meg szoktam lepődni.. hogy "jéé ez voltam én?"

Klasszikus kérdés: így visszanézve, mit csináltál volna másképp?

Visszanézve az életem... rengeteg sérüléstől óvtam volna meg magam, ha képes lettem volna az éppen aktuális fiúkat-férfiakat néhány lépés távolságból, elfogulatlanul szemlélni. Kevesebb működésképtelen kapcsolatban elvesztegetett idő, kevesebb keserűség, kevesebb törött lélek. Mindezek ellenére nem tudom elképzelni, hogy hogyan csináltam volna tisztán... én így nőttem fel, de a gyerekeimet mindenképpen másképp fogom nevelni.

Élesen hasítanak belém az emlékek... minden egyes olyan emberrel, aki nem érdemelt meg és akit nem érdemeltem meg... és mindez minek? Nem lenne rá szükségem, mégis, most már együtt kell velük élnem. (Az oxitocin egy életre belevési az agyba az összes kapcsolatot, amiben részünk volt. - szerk.) De Isten mindenhatóságát dicséri, hogy a megbocsátás és a hatalmas szeretet képes volt megújítani lélekben, és gyógyítani a gyógyíthatatlant...

Egy új olvasó, aki hamarosan a könyvet is el fogja olvasni :)

Fiatalok kérdései (5)

Ezzel a végére értünk a Biztos Utas fiatalok kérdéseinek. Két olyan kérdést nem válaszoltunk meg, ami hosszabb bejegyzést érdemel (önkielégítés, illetve a tiszta készület melletti konkrét érvek) Ez utóbbiról szól a blog, de összefoglalóan lesz róla egy külön bejegyzés. Ha valaki írt kérdést, amire nem válaszoltunk, reklamáljon a biztosutblog@gmail.com-on : ) Vagy ha lett kérdése, akkor is írjon.

Mi a megoldás, hogyha olyan helyzetbe kerülünk, hogy elváltunk, de van egy új párunk. Össze lehet-e házasodni vele? Milyen úton kell járni?

Fontos megkérdezni, hogy volt-e egyházi esküvő, vagy csak polgári. Amennyiben csak polgári, úgy egyházilag szabad az elvált fél. Csak úgy, mint az özvegyek. Az egyház álláspontja az, pont a házasságkötéskor kiáradt kegyelem miatt, hogy a megkötött és az elhált házasságot semmiféle emberi hatalom és semmiféle ok nem bonthatja fel, kivéve a halált. Ilyen értelemben, akinek kimondtad az igent, az a házastársad marad valamelyikőtök haláláig. Ha polgárilag el is váltál, Isten szemében még házas vagy, így új egyházi házasságkötésre nincs mód, csak polgárira.

Egyházi válás, mint mondjuk a polgári válás, nincs. A házasságkötést kimondhatják hosszú vizsgálat után érvénytelennek, ha nem teljesültek a házasságkötés feltételei. De ehhez tényleg komoly érv kell (pl. ha nem lett elhálva a házasság). Ez annak a kimondása, hogy a házasság nem jött létre.

Ami pedig az utolsó kérdést illeti, nincs olyan, hogy ezen és ezen az úton kell járni, minden pár maga dönti el, hogy melyik utat választja. Mi amellett tesszük le a voksunkat, hogy egy tiszta együtt járás az, ami segíthet 98%-an jól eldönteni, hogy életre szól-e a kapcsolatunk. Akár az első, akár sokadik...

Ha valakinek nem olyan fontos a szexualitás, mint pl. a lelki dolgok, akkor mért baj, ha él szexuális életet?

Ha nem olyan fontos neki, akkor mért élne szexuális életet??? Ha pedig olyan fontosak neki a lelki dolgok, akkor tudatosítsa, hogy a kapcsolat megalapozásakor a szexualitás akadályozza a lelki kommunikációt. Egy pár egyedül egy üres lakásban a legritkább esetben ül le, hogy lelki dolgokról beszélgessenek. Hamar találnak jobb elfoglaltságot...

A szexualitás pedig (ld. oxitocin) pedig, akár akarod - akár nem, egy életre összeköt azzal, akivel átéled.

Szerelmes voltam egy fiúba nagyon, de ő nem ugyan úgy érzett mint én, és én éreztem, nekem ő az igazi, és elég az, ha csak vele lehetek és beszélhetünk, mert boldog vagyok, és jó ez az érzés, hogy nem lehet elmondani. Mi lesz, ha sose fogok már így érezni? Sok idő, amíg elfelejtem?

Ha így érzel, akkor nem más történt veled, mint hogy pontosan, tankönyv szerint átélted a PEA élményt. ("Érzem, hogy nekem ő az igazi, boldog vagyok, ha csak vele lehetek, elmondhatatlanul jó érzés...") Ha még benne vagy, akkor tudatosítsd, hogy előbb-utóbb megszűnik a termelődés, (ha plátói, akkor kicsit később), és "kigyógyulsz" ebből. Sovány vigasz, tudom, de ennél biztatóbbat nem mondhatok.

A PEA egy életben nemcsak egyszer jelenhet meg. Nem kell attól félni, hogy soha többet nem leszünk szerelmesek. Leszünk! Fülig! Legfeljebb máshogy éljük már meg, ha kicsit érettebb korban kap el, de ugyan úgy lesz minden, amit felsoroltál : )

Hogy sok idő-e? Kapcsolata válogatja, hogy a PEA által padlóra nyomott szerotonin szint mikor normalizálódik. Tapasztalat szerint a "teljes gyógyulás" eltarthat olyan hosszú ideig, mint a PEA lángolása. DE VÉGE LESZ!!! Egy új szerelem pedig fel is gyorsíthatja...

Dióhéjban: éld túl ép ésszel ezt az időszakot, ami 10 év múlva visszanézve egészen jelentéktelennek tűnik majd, és legyél nyugodt, a szerelem bármikor lecsaphat újra : )

Elnézést, volt még egy kérdés: Mitől van itt (ti. a teremben) mindig olyan hideg???

Nos, inkább legyen jól kiszellőztetett, de hideg a terem az elején, mint meleg, de büdös :)

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

A szerelem hormonális háttere (8)

Az előző bejegyzéssel kapcsolatban felmerült egy igen fontos kérdés. A témát kutató orvos válasza olvasható most:

Van-e arra valami tudományos adat, hogy a sokkal egyszerűbb testi kapcsolatok esetén mennyi oxitocin termelődik az orgazmushoz képest? (Pl puszi, simogatás, ölelés)

Van rá tapasztalati tény különféle élettani jelenségek alapján., hogy kevesebb, de ez függ az adott kapcsolat intenzitásától. Intenzívebb szerelmi-szereteti állapotban többet szabadít fel egy simogatás v. puszi, mint egy kihűlt kapcsolatban. De a kérdésre válaszolva: sokkal kevesebb, mint az orgazmus során. Csak a sokkal kevesebben belül is eltérő lehet a szint.

A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy az oxitocin hogyan hat: Tehát, ha termelődik, akkor mi az ami megkülönbözteti, hogy az épp kihez való kötődést erősíti? Vagy ha már x mennyiség termelődött "valakihez" akkor annak a hatása örökre megmarad, vagy elmúlik? Állandó termelés kell?

Az oxytocin a memóriát írja igaziból a kapcsolatban. Egyes dolgokat töröl, másokat bevés. Ahhoz köt, akivel épp kapcsolatban vagy. Memória-alapú... Törli a fájdalmas és kellemetlen élményeket, bevési a kellemest, hozzátársítva a memóriában ahhoz akivel kellemes volt... Sokan gyötrődnek attól pl. egy házasságban, hogy szeretkezés során bevillannak régi szeretkezések emlékképei. Ez az alapja ennek is: amit az oxytocin oda beírt, az ott is marad. És újra és újra fellapozódik, ha hasonló hatás ér. A hatása tehát örökre megmarad, mint emlékkép, ám a kapcsolat folyamatos intenzív megéléséhez folyamatosan kell termelni.

Megmagyarázom.

Az oxytocin pakolja a mérleg pozitív élmény serpenyőjébe a dolgokat. Amit oda berak, az ott is marad örökre. Tehát: egy szeretkezés élménye pl. ott marad. Miért kell akkor mégis egy kapcsolatban odafigyeléssel, törődéssel, kézenfogással, gyengédséggel is táplálni tovább azt a már megrakott serpenyőt? Azért, mert van másik sepenyő is, ami a negatív élményeké. Mindenki tudja: a másikban nem csak szép van. És minél régebb óta vagytok együtt, annál több negatívum is előjön. Különbözőségek, fáradtságok, hangulatok, önzés stb. Ez rakódik folyamatosan a másik serpenyőbe. Ezt valamivel ellensúlyozni kell, mert túlnövi a pozitívat. Ezért kell hát táplálni.

Egy szeretkezés emléke arra elég, hogy bevésődve MINDIG jelen legyen az életedben, de arra nem, hogy ellensúlyozza a másik hibáit, gyengeségeit. Előbb utóbb nem lesz kedved vele kapcsolatban a nemi életre sem... Ezért kell más módokon is életben tartani a kapcsolatot. Ennek az egésznek ez a szomorú túlnövéses dinamikája pedig világosan és egyszerűen nyomon követhető a házasságok, kapcsolatok nagy részében. Amikor a nemszép túlnövi a szépet... És mással újrakezdve ugyan ez lesz, ha csak nem tanul belőle az illető...

Továbbra is várjuk szeretettel kérdéseiteket, megjegyzéseiteket.

biztosutblog@gmail.com

A szerelem hormonális háttere (7)

Alias: A tudomány bizonyította, hogy Isten a monogámia mellett rakta le a voksát…

Valljuk be, az egyház álláspontja a szexről igencsak idejétmúlt.

Nemcsak hogy összesen egy szexpartnerünk lehet, de még a házasságig is várjunk a szex-szel?

Nem veszi észre az egyház, hogy a világ már rég továbbfejlődött?

Ma már szabadon élvezhetjük a szexet, leráztuk a vallás béklyóit.

Könyörgöm, ez „csak” szex. Következmények nélküli, egyszerű szex.

Jogunk van élvezni, mint az evést, ivást, alvást. Ez egy szükséglet.

Sokak véleménye ez a szexről.

Gondolkodás szintjén igaznak hangzik. Hihetünk benne. Jól hangzik. Bújhatunk mögé, s azok véleménye mögé, akik eszerint gondolkodnak.

Igazuk van?

A pszichológia és a kémia mást mond.

Ahogy már korábban olvashattuk, max. 18 hónap elteltével a PEA termelése leáll. Ekkor az oxitociné lesz a főszerep két ember közötti kötődés fentartásában. Az oxitocin, a „kötődési” hormon szerepe az, hogy kémiai szinten hozzáköt ahhoz az emberhez, akivel szexuális kapcsolatunk van.

Akár elismerjük, akár nem. Akár akarjuk, akár nem.

Ez az oxitocin-okozta kötődés pedig olyan erős, hogy egy életre hozzá köthet az „elsőhöz.” Isten ezért alkotta. Hogy egy férfi és egy nő egy életen keresztül együtt tudjon maradni. A gyerekeknek is ez biztosítja a biztonságos családi hátteret, amelyben szeretve érezhetik magukat, és biztonságban felnőhetnek.

Mennél szenvedélyesebb a kapcsolat, annál mélyebb a kötés, annál nagyobb sokk éri az ember pszichikai és kémiai egyensúlyát, ha mégis szakításra kerül a sor. De nem is a fájdalom a legrosszabb abban, ha ezt a nagyon erős kémiai kötést bármi is elszakítja. A gond azzal van, hogy a kötődésre való képesség sérül. Ha a következő kapcsolatban kialakult kötés is sérül, még kevésbé tudunk biztonsággal kötődni legközelebb.

Mintha letépnénk egy darab ragasztószalagot.

Másodszorra is ragadni fog, de már nem annyira.

Ha újra letépjük, még kevésbé. És így tovább.

Nincs olyan, hogy következmények nélkül szexelhetünk szabadon, míg fiatalok vagyunk.

Mire megtalálnánk az igazit, nem tudunk olyan erősen kötődni, amennyi egy életre biztonságban a másik mellett tart. A psziché sérül. („már többször megégettem magam, többet senkinek nem adom ki magam ennyire”).

A baj az, hogy a mai fiatalok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve, főleg az osztálytársak által. Már 15-16 évesen ciki, ha az ember szűz. S ha állandóan ezt hallja egy fiatal, és nem is lát maga előtt pozitív példát, előbb-utóbb ő is kezdi elhinni. Egy reprezentatív felmérés szerint a magyar diákok 90%-ának már volt legalább egy szexuális kapcsolata érettségi előtt. Ezeknek a kapcsolatoknak elenyésző hányada jut el a házasságig. Ők végleg lemondhatnak arról, hogy biztonsággal kötődjenek valakihez?

Nem, dehogy. Erre is volt Istennek gondja:

Az ember újrakezdhet (a katolikus vallásnak még külön kegyelmi szentsége is van erre, úgy hívják, gyónás), sok-sok beszélgetés, megértés, megbocsátás, (ima) után túl lehet lenni az előző kapcsolaton.

És bár a legnagyobb mennyiségben szeretkezéskor termelődik az oxitocin, de mindig termelődik különböző mértékben, ha a pár szeretetből egymásért tesz valamit. Közkeletű kifejezéssel élve, ha a pár „dolgozik a kapcsolaton”.

• Egy szál lila írisz a feleségnek 10 év után is…
• Felkelni éjjel a síró gyerekhez a párunk helyett…
• Teával, renddel várni a férjet…
• Randevú 10 év házasság után is…
• Házasesték…
• Szeretetkártya csomagolása az ebéd mellé…
• Közös olvasás…

Sok kicsi sokra megy. Ez a fajta oxitocin-termelés egy életen keresztül tarthat. Akkor is, amikor a házaspár szexuális aktivitása csökken az évtizedek alatt. A mai napig elérzékenyülök, ahogy eszembe jut (nagymamám mesélése alapján), ahogy a Parkinson-kór és az öregség miatt nehezen mozgó nagypapám letérdel, hogy valami kenőccsel bekenje a nagymamám lábszárát, aki a dereka miatt nem tudott lehajolni. Később nagymamám hurkolt nagypapám nyakába egy sálat, nehogy megfázzon. Házasságuk mind az 59 évének minden napján tettek valamit szeretetből egymásért. Nem volt gond számukra az oxitocin-utánpótlás…

Akit érdekel, és angolul jól tud, érdemes megnéznie az amerikai CBN csatorna rövid riportját.

http://www.youtube.com/watch?v=nM363jagRQg

Zárszó:

Kémiailag fogalmazva a tisztaság, a szüzesség nem más, mint nem elherdálni az intakt, életre-szóló oxitocin-kötődésre való képességünket. Adhatunk-e ennél szebb ajándékot párunknak?

A szerelem hormonális háttere (5)

Egy nemrég, a fiatalok körében készült felmérés során az derült ki, hogy a fiatalok 95%-a(!!!) túlesik az első szexuális élményen még az érettségi előtt (18-19 éves korára). Forrás: http://index.hu/belfold/2010/09/24/szexfelmeres/

Megdöbbentő. Őszintén remélem, hogy nem ennyire tragikus a helyzet. Mindig vannak mókamesterek, vagy akik nem veszik a komolyan a válaszadást, akik nagyzolnak, valótlan dolgokat írnak be, vagy egyszerűen nem az igazat írják. Adja Isten. Mindenesetre a tendencia figyelemreméltó.

A felmérés szerint tehát az érettségi előtt álló ifjúság, fogalmazzunk úgy, nagy hányadának vannak tapasztalatai a következő 2 hormon működéséről is, melyek az Első Alkalom előtt is termelődtek kis mennyiségben (mellékszereplők voltak), de most főszerepet kapnak.

Szeretkezés közben nagy adag endorfin szabadul fel (4.hormon). A PEÁ-hoz hasonlóan ez is igazi "kábítószer"és ez is az agy jutalmazás-központjára hat. Az orgazmus, a szeretkezés során ez okozza a kábulatig menő gyönyörűség érzést. Ha valaki csak a nemi közösülésre vágyik, valójában endorfinra vágyik. Az endorfin pedig még magasabbra emeli a gyönyör szintjét - a PEA lebegését, a bekábítószerezett élményt - és tovább csökkenti az értelmi/akarati ítélőképességet. Így minden szexuális kapcsolat nagy gyönyört okoz (ami Isten szép ajándéka nekünk), de egyben még rózsaszínűbbre festi a szemüvegünket, egyre kevésbé látjuk a kapcsolatunk reális képét, és egyben felkelti a vágyat további szexuális élmények után.

Az endorfin-fürdő (Isten szép ajándéka!!!) közepette nagy mennyiségű oxitocin (5. hormon) is termelődik. Ezt kötődési hormonnak nevezzük. Férfi és nő között szeretkezéskor robbanásszerűen, nagy mennyiségben szabadul fel, és rendkívülien erős kötő hatása van: életre szólóan hozzáláncolhat a másikhoz (ez pedig Isten szép terve). A házasságtársak esetében ez nagyon jó, de a baj akkor van, ha két nem egymásnak teremtett ember között lép fel az oxitocin-indikálta kötődés. Semmi garancia nincs arra, hogy az első ember, akibe beleszeretek, az a Nagy Ő, akivel leélhetem az életem szeretetben. Egy szakítás után úgy érzi az ember, hogy a szívét tépték ki. Ennek az érzésnek a kémiai okát most ismertettük. Sejtszinten, hormonszinten kötődik össze két ember szeretkezés közben. Isten terve szerint.

Hihetetlen dolog belegondolni, hogy Isten két embert kiválaszt, hogy életük végéig, akár 60-70 éven keresztül is együtt éljenek, vállaljanak gyerekeket, nézzenek szembe örömmel, nehézségekkel, tragédiákkal. Terve szerint anélkül, hogy kiszállnának félúton egy fiatalabb test élvezetéért, a nehézségek előli menekülés vagy bármi miatt. 60 év borzasztóan sok idő arra, hogy kizárólag egy emberrel legyek együtt éjjel-nappal. A legjobb barátomra is ráunhatok, ha egy hónapig éjjel-nappal vele vagyok. 60 év borzasztóan sok. Erre Isten is gondolt. Ezért alkotta meg a szerelem hormonrendszerét olyanná, amilyen. Hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy két ember együtt lehessen BOLDOGAN. A fene megette az egészet, ha végig kell kínlódnom az életemet valakivel, ha a kapcsolat nem ad boldogságot egész életemre.

Mire is gondolok ekkor?

Hitünk szerint Isten megalkotta a PEA hormont, hogy két ember szívét egymás felé hajlítsa. Segítségül adta a dopamint, hogy örömet, feldobottságot érezzünk a másik iránt. Jó dolog szerelmesnek lenni? Örömet ad megtapasztalni, hogy szeretni tudok, s szeretnek? Hogy jóleső izgalom költözik a gyomrunkba és szívünkbe, ha eszünkbe jut Ő? Naná.

Mi van, ha nem az igaziba szerettem bele? Mert Isten nem irányítja tudatosan minden pillanatunkat, meghagyja szabad akaratunkat, hogy azt tegyük, amit akarunk. Mert nem salátás kertet teremtett öntudatlan salátaemberekkel (idézet Böjte atyától) Ha nem abba szeretünk bele, akit szeretettel nekünk rendelt, akkor a hormonszint csökkenésével új keresésbe foghatunk.

Ha pedig megtaláltuk életünk párját, a testi kapcsolat a házasságban (endorfin, orgazmus, gyengédség...) hihetetlen sok örömet jelent. Az élet rögös útjain ugyancsak szükségünk van ilyen örömforrásokra. Az oxitocin pedig egy életre összeköthet két embert azután is, hogy a PEA lecsökken, és már nem ugrik ki a szívem, ha meglátom. Csak érzem, hogy még mélyebben szeretem.

Ez Isten szép terve. Terv. Hogy mit kezdünk a tervével, hogy követjük, vagy elvetjük, az csak rajtunk áll.