Az evés és ivás természetes dolog és ugyanakkor szükséglet is. A szex ugyanolyan természetes dolog, mint az evés, és az ivás, de nem szükséglet. Ha a szex szükséglet lenne, akkor papjaink, szerzeteseink életformájának nem lenne létjogosultsága (de van, áldás is van rajta, adjunk hálát értük), az önként vagy nem önként választott egyedülálló emberek pedig nem élhetnének teljes értékű, boldog életet. Ami nem így van.
Az ember éhen és szomjan halhat, de "szexen" halni még nem hallottam senkit...
Ez a leegyszerűsítés szerintem nagyon veszélyes! Több szempontból is.
VálaszTörlés1. A szexualitás sokkal többet jelent, mint szexuális aktust. A szexualitás, a nemiség megélését jelenti, ami folyamatosan jelen van az életünkben, és megmutatkozik a gesztusainkban, viselkedésünkben, hanghordozásunkban is. Férfiként vagy nőként máshogy viszonyulok egy férfihez vagy nőhöz, mégcsak hozzá sem kell érnem. Ebben az értelemben a szexualitás ugyanígy szükséglet, mint az étel vagy az ital.
2. A szerzetesek nem a szexualitásukról mondanak le, hanem arról, hogy azt házasságban éljék meg. Ők a szexualitásukat egy szublimált formában, egy egész közösség javára élik meg. Egyébként szerzetesnek nem is vesznek fel olyan embert, aki szervileg vagy pszichésen sérült a szexualitásában. Nekik éppúgy szükségük van a szexualitásukra, mint bárki másnak, ez az ember ugyanolyan természetes meghatározottsága, mint az, hogy a testének szüksége van táplálékra, mozgásra stb.
Kedves Nyikoláj!
VálaszTörlésNagyon köszönöm a kiigazitást. (Bocsánat, nincs hosszú i meg ü a billentyüzetemen.) Félreérthetően fogalmaztam, természetesen a szexuális aktusra gondoltam, mint nem életszükséglet. A szexualitásnak helye, rendje, szerepe, helyessége van.
Erről már irtam pár mondatot korábban: http://biztosut.blogspot.com/2011/06/hogyan-neveljuk-tisztasagra_20.html
Nagyon köszönöm mégegyszer, azt hiszem, megvan a holnapi bejegyzés témája. A szexualitás fogalmát kell tisztázni.
Látszik, hogy egy blogbejegyzás a kommentekkel teljes csak.
szeretettel
Edit