2011. július 31., vasárnap

Lelkek találkozása

Esküvő és esküvő között ég és föld lehet a különbség.

Minden (nem kényszer-) esküvő gyönyörű a maga nemében, és nagyon sokat jelent, fontos a házasulandóknak. Ebből vagy abból az okból. Nem is lehet másként. Nincs jobb, vagy rosszabb esküvő. Értékesebb, kevésbé értékes valamilyen szempontból. Legfeljebb más.

Rengeteg okot felsorolhatunk, hogy miért is házasodik össze két ember. Régen a fő ok a vagyon-egyesítés, a rangszerzés volt, a szégyen elkerülése, ha "megesett" a lány. A személyes érzelmekkel a kutya nem törődött legtöbbször. Ma a szerelmen kívül prózaibb okok is vannak: jön a baba, régóta együtt élnek, már illene, elvárás, legyen egy nagy buli, kedvezőbb hitelelbírálás, a kapcsolat felrázása stb. Van igazság abban, hogy mennél kevésbé jelentős az esküvő ténye maga, annál fontosabbá válnak a részletek. Az ezernyi apró részlet kidolgozásában, csillogásában, aminek kiszolgálására egy egész iparág született, sokszor elveszik a lényeg: két ember igenje egymásra, a közös életre. A megálmodott esküvő minden részlete klappolhat, mégis hiányozhat belőle a lélek, megmaradhat esemény-szinten, amire jó visszaemlékezni. Vagy keserédesen a házasságok felében - a válási statisztikák szerint.

Tegnap részese lehettem egy volt tanítványom esküvőjének. Szó szerint lélek-emelő volt látni két fiatalt, akik Istenbe és egymásba vetett bizalommal mondtak igent egymásra. Hosszú utat jártak be, tisztán készültek, és szó szerint egy szív-egy lélekként álltak ott. Érezni lehetett. A fiatal atya, aki összeadta őket, több mint 15 éve ismerte a vőlegényt, közeli barát volt. Együtt ment el csütörtökön a pár és az atya, hogy lelkileg is fel tudjanak készülni a csodára. Amikor családos kirándulásra megyünk a közösséggel, mindig misézünk, összehordott kövekből építve oltárt, mezei virágokkal díszítve, s a szabad ég alatt adunk hálát Isten gondviselő jóságáért. Tudom, milyen érzés. Talán -ronda szóval- ezért voltam "irigy", ahogy elképzeltem, amint a fiatal pap egy rét közepén csak nekik celebrál egy misét, bensőségesen, lélek-emelően... Igazi, személyre szabott lelkigyakorlat, ami a lényeget helyezi a pár szívére... Ilyen felkészülés után nem veszhet el a csoda a megannyi részlet, rohanás, izgalom közepette.

Mennyire jó lehetett elszökni az esküvő megannyi, nem annyira fontos részlete elől, hogy az ami fontos, ne vesszen el a csokorrendelés, a frizura, az osztogatni való pogácsa, a ruha, lagzi, a kit-hova-ültessek-hogy-ne-legyen-dráma stb. közepette. Tegye a fel a kezét, akinek semmi konfliktusa, oka az idegeskedésre nem volt az esküvő-szervezés közben, és nem volt az utolsó napokban, órákban kapkodás, rohanás, utolsó részletek után futás. Aki nem érezte csak egyszer is, hogy de jó lenne megszökni, legalább egy kis időre... Nincs kézerdő : )

Vitázhatunk napestig a tiszta házasságra való készület értelméről, nehezen lehetne meggyőzni a kételkedőket, akik számára felfoghatatlan, miről is szól igazán a tiszta készület. Akik nem tudnak tovább látni annál, hogy két egészséges fiatal évekig tartó önkéntes, felesleges önmegtartóztatást kényszerít magára. Próbálhatnánk megértetni, hogy mit jelent az, hogy így készülve összeérhet két lélek. Hogy miért fontos, mit ad. Már a fogalom is felfoghatatlannak tűnik.

Egy példa többet ér ezer szónál. Ez az esküvő élő példa volt számomra arra, hogy hová juthat el két fiatal, ha Istenre alapozva készülnek egy közös életre, engedve, hogy a két lélek a két test előtt válhasson eggyé. Hogy aztán úgy élhessék át a test gyönyörű eggyé-válását, szeretetben, biztonságban, ahogyan azt Isten egy boldog és ajándékozó pillanatában megálmodta nekünk. Ennél nem kevesebbet...

A blogunk erről az esküvőről szól... Hogy mennél többen átélhessék ezt...

Esküvő és esküvő között ég és föld lehet a különbség. Szó szerint.

2011. július 30., szombat

A párkapcsolat csalhatatlan tesztje (2)

Íme a Párkapcsolat Második Csalhatatlan Tesztje:

Lányok! Ha egy srác hajlandó érted feláldozni a péntek estére veled álmodott programját, hogy befőzzön veled több mint negyed mázsa barackot, akkor érdemes abban a srácban gondolkodni. Ha örömmel végicsinálja veled (vagy ha nem is örömmel, de megteszi), akkor van benne áldozatkészség, monotónia-tűrés, türelem, humor, kitartás stb. Rá lehet építeni. 10 év házasság után is le fog ülni, hogy segítsen a befőzésben vagy bármi munkában - egy átdolgozott nap után is.

Fiúk! Ha egy lány azzal fogad, hogy a péntek esti romantikus randevú helyett maradjatok otthon barackot eltenni, akkor kincset találtál egy előrelátó, gyakorlatias, kitartó lányban. Maradj ott vele - bármennyire is utálod ezt a macerát - , beszélgessetek sokat, és hidd el, sokkal nagyobbat léptetek előre a kapcsolatotokban, egymás megismerésében, mintha szerelmesen andalogtatok volna a telihold fényénél! Hihetetlen alkalom látni, hogy tudtok együtt dolgozni, kitartani, egymást túllendíteni a holtpontokon.

Könnyű azt mondani, hogy "Szeretlek!" Könnyű venni egy csokor virágot a kedvesnek! Ezzel tudjuk igazán bebizonyítani, hogy szeretjük a másikat? Vagy inkább azzal, hogy képesek vagyunk igazi áldozatot hozni a másikért?

Egyszóval a tiszta házasságra készülés olyan, mint egy hatalmas adag barack befőzése télire. Az ember feláldoz egy csomó időt és energiát valamire, amit sokan hülyeségnek, meg túlhaladottnak tartanak, hiszen ilyen befektetés nélkül is lehet manapság élvezni a gyümölcsét. És közben talán többször is felmerül a kérdés (a 200. barack után biztosan), hogy normális vagyok én, hogy ezt bevállaltam? Talán nem, de ennek a befektetésnek biztos a haszna : )


Elképzelésem sincs, honnan jött ez az erőltetett hasonlat. Elvégre nem töltöttük a férjemmel az elmúlt röpke órákat (hosszú évtizedeket!!!) többrekesznyi barack felezésével, magozásával, pucolásával, darabolásával, főzésével, tartósításával, romeltakarítással... : ) Vagy talán mégis?

2011. július 28., csütörtök

Kérdések, kérdések, kérdések...

Rengeteg lista van olyan kérdésekről, amin érdemes elgondolkozni, amikor egy pár házasságon gondolkodik. A blogon is megosztottam már egy elég hosszút (mire való a hosszú együtt járás, ha nem arra, hogy ezeket tisztázzuk? :), de mindig találhatunk új, nekünk szóló kérdést. Márti József, bújáki plébános állította össze ezt a kérdéssort házasságra készülők számára. Trükk: főleg régebbóta együtt levő pároknak ajánlom azt a csavart, hogy ne arról meséljenek, hogy ők mit gondolnak a kérdésről, hanem azt mondják el, hogy szerintük a párjuk mit gondol róla. Így markánsabban kijöhetnek a félreértések, különbségek. Aki rosszat mond, zálogot ad : )

Ím a kérdéssor:

1. El tudsz-e szakadni szüleidtől, édesanyádtól, édesapádtól?

2. Kész vagy-e az otthonról hozott negatív mintákkal szembenézni, és azokon változtatni?

3.Meg tudjátok-e határozni a közös célotokat (céljaitokat) a házasságban...?
(Vigyázat a gyerek a házasság gyümölcse és átfutó tétel, nem közös cél!)

4.Ismered-e és el tudod-e fogadni párod egyéni céljait? Tudod-e ezeket támogatni?

5.Összeegyeztethetőek-e a közös életetekkel kapcsolatos elképzeléseitek?

6. Alapvetően azonos-e az értékrendetek?

7. El tudod-e a párodat fogadni olyannak, amilyen, vagy arra számítasz, hogy a házasságban majd megváltozik? (A házasság nem nevelőintézet!)

8. Rendelkezel-e kellő önismerettel és el tudod-e fogadni önmagadat?
Komolyan veszed-e az önnevelést? (Lelkivezető?!)

9. Elhiszed-e, hogy a másik olyannak szeret, mint amilyen vagy?

10.Tudod-e humorral kezelni a problémás helyzeteket?

11. Értékeled-e, ha társad szolgálatkész; ha ápolt a külső megjelenése?

12.Szoktál-e időnként olyan programot is tervezni, ami elsősorban a társad számára jelent örömöt, számodra kevésbé?

13. Tudtok-e majd beszélgetni a munkátokról?

14. Ha nézeteltérés van köztetek, találtok-e köztes megoldást, vagy egyikőtöknek mindig el kell fogadnia a másik igazát?

15.Előfordul-e, hogy játékos, csipkelődő megjegyzésekkel valójában kigú­nyoljátok egymást?

16. Meg tudod-e állni, hogy másokkal ne elemezd társad hibáit?

17. Ha vita támad köztetek, kibírod-e hazáig, vagy mások előtt kezdesz veszekedni?

18. Őszintén, titkolózás nélkül meg fogod-e beszélni dolgaidat házastársaddal?

19. Ismeritek-e egymás elképzeléseit a jövőről?

20. Érdekel-e amiről a társad beszél, vagy inkább untat, s csak akkor élénkülsz fel, ha te jutsz szóhoz?

21. Ha társad népszerű lesz, büszke leszel-e rá, vagy pedig irigyelni fogod?

22.Fontosnak tartjátok-e egymás véleményét és ezt mások előtt is vállaljátok?

23. Szóban is kifejezitek-e olykor, hogy nagyra becsülitek és értékelitek egymást?

24.Lesz-e rendszeres jövedelmed, és elfogadod-e, hogy családi költségvetésből élj?

25.Közös számlát fogtok-e vezetni, amelyről mindketten felvehettek pénzt?

26. Kettőtök érdekében (pl. egy közös nyaralásért) le tudsz-e mondani valamiről, ami neked jó, és eddig fontos volt?

27.Támogatnád-e házastársad családját, ha nehéz anyagi helyzetbe kerülnének
(vállalnál-e értük több munkát vagy szigorúbb takarékosságot)?

2011. július 27., szerda

Én jól tudom, ki Ő

Zsúfolt reggel volt a rendelőben, amikor fél 9 körül bejött egy bekötözött ujjú idős úr. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9 órakor van egy fontos találkozója. Kértem, hogy foglaljon helyet, tudván, hogy eltelik még fél óra, míg megérkezik az orvos. Figyeltem, milyen türelmetlenül néz percenként az órájára. Idő közben arra gondoltam, hogy nem lenne rossz, ha levenném a kötését, és megnézném, miről van szó. A seb nem tűnt olyan súlyosnak... az orvosra várva eldöntöttem, hogy fertőtlenítem a sebet, és egy kis beszélgetésbe elegyedtem.
Megkérdeztem, hogy mennyire fontos a találkozója, és hogy nem szeretné-e mégis megvárni az orvost a seb kezelésére. Azt válaszolta, hogy feltétlenül az idősek otthonába kell menjen, ahogyan évek óta mindig teszi, hogy reggelizzen a feleségével.
Udvariasan, a felesége egészsége felől érdeklődtem. Kedvesen, az idős úr elmesélte, hogy az Alzheimer kóros felesége 7 éve él az idősek otthonában. Gondolva, hogy a feleség, egy tiszta pillanatában esetleg felizgatná magát az ő késése miatt, siettem, hogy kezeljem a sebét, de az idős úr elmagyarázta, hogy 5 éve nem ismeri fel...

Akkor csodálkozva megkérdeztem: És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek? Egy édes mosoly, és egy lágy kézsimogatás közben válaszolta: Az igaz, hogy Ő már nem tudja, ki vagyok, de én jól tudom, ki Ő.
Szó nélkül maradtam, és kellemes borzongás futott végig rajtam, miközben néztem a siető léptekkel távolodó öreget...

Lenyeltem a könnyeimet, miközben arra gondoltam: Ez a szerelem, ez az, amit az élettől szeretnék!... Hiszen alapjába véve, ilyen az igazi szerelem?!... nem feltétlenül fizikai, és nem is ideálisan romantikus. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, ami lesz, és azt, ami még nem történt meg. Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van.

2011. július 25., hétfő

Az erosz-filia-agapé trió

"Az agapé csodálatos újszövetségi szó. Amikor a magyar Biblia azt írja, szeretet, ez az eredeti görög szövegben három fogalmat takar. Az agapét, az eroszt, és a filiát. Az erosz jelenti a testi szerelmet, vagy ha szeretek valamit, ami élvezetet okoz. Ebből származik az erotika kifejezés. A filia a szeretet érzelmi aspektusára utal, az igaz barátság ilyen. Az agapé az önzetlen szeretet, amikor nem én vagyok a fontos, hanem a másik. A másik javát akarom, elfogadom a másikat mindenestől, és magamat feltétel nélkül odaadom neki. A középpont nem én vagyok. Az ő kényelme, az ő előrejutása, az ő egészsége fontosabb, mint az enyém. Szeretlek Téged! (...)

Ez a három szeretetfogalom úgy viszonyul egymáshoz, mint három koncentrikus kör. Középen van az erosz,, a szex, amely csak akkor működik jól, ha körülveszi a barátság védőburka, a filia. Nem lehet tartósan kielégítő egy szexuális kapcsolat, ha nem veszi körül a filia, ha nincs emberséges, baráti, érzelemdús szeretet körülötte. Az érzelmek azonban feltámadnak és elmúlnak, ezért e kettő akkor működik jól, ha befedi az agapé védőburka, az egymás iránti elkötelezett szeretet."

forrás: Én meg te, mi: Pálhegyi Ferenc: A másik ember

2011. július 23., szombat

Könyvajánló (7)

Hivatalos ajánló:
A mai napig a legnépszerűbb könyv, amit esküvőkre szoktak adni nászajándéknak!
Hívő emberek házasságában az a nagyszerű, hogy együtt gyalogolhatunk az Ígéret Földje felé.
Végigjárhatjuk a pusztát keserűen és lázadozva, mint az Ószövetség népe, de ha látjuk, hogy előttünk megy az Úr felhő- vagy tűzoszlopa akkor nem csüggedünk el.
A házasság hasonlít egy cipzárhoz: az egyik felének csak a másikkal együtt van értelme.
Ez a "cipzár" időközben könnyen szétnyílik. Szeretnél tartós, mindig "jól záró" kapcsolatot?
A szerző a tőle megszokott stílusban, és sok humorral fűszerezve írta meg ezt a - már "örökzöldnek" - számító könyvét.

Személyes ajánló:
Kétszer olvastam el a könyvet az elejéről a végéig. Még fiatal, szerelem-előtti helyzetben adta valaki a kezembe. Nagyon tetszett a talpraesett, hihetetlenül gyakorlatias hozzáállása a témához, a hasonlatai telitalálatok. Örültem, hogy olvashattam, és még inkább vágytam arra, hogy gyakorlatra válthassam. Másodszor már házas fejjel, 2 és fél év együtt járásán túl került újra a kezembe. Egész más volt így olvasni, de nem jelentett kevesebbet. Még ekkor is tudott figyelmeztetni, tudatosítani dolgokat, még voltak óóóóóóó élményeim. Ez a könyv tudta leginkább megértetni velem az erosz-fIlia-agapé trió jelentőségét és mélységét. Nem csak keresztyéneknek ajánlom!

Olvasónk személyes ajánlója:
Ide várom a te benyomásodat : ) De tényleg!


Sajnos a könyv ára elég magas. Kemény 544 ft-ot is elkérnek érte a könyvesboltok! Kész rablás : )

2011. július 19., kedd

Egerszalók 2011 - hanganyagok

Jó magam nem tudtam elmenni a találkozóra, de hála a Mária rádió közvetítésének, utólag is, illetve a résztvevőknek pedig újra meg lehet hallgatni a legemlékezetesebb előadásokat. Dr. Glovicki Eszterét a szerelem biokémiájáról, Pál Ferenc atyáét a szerelem három alapjáról, illetve Bíró László püspök atyáét a szentmisében. Itt megtaláljátok a hanganyagok linkjeit, illetve képeket a találkozóról:


A szerelem hormonális hátteréről itt a sorozatunk:

illetve videófelvétel dr. Glovicki Eszter egy más alkalommal mondott előadásáról:

A szerelemmel, tisztasággal, együtjárással stb. kapcsolatos kérdéseiteket, tapasztalataitokat, illetve a találkozóval kapcsolatos élménybeszámolóitokat szeretettel várjuk a blog címére:

biztosutblog@gmail.com

2011. július 18., hétfő

A második tisztaság (6) - tapasztalat

Idézet a Biztos út könyvből a második tisztaságról:

"Mindig hiszünk az újrakezdés lehetőségében. Sajátos esélyük van az újrakezdésre azoknak, akik még a házasság előtt, a jegyesség idején megértik, hogy a testi kapcsolat nélkül jobban meg tudják ismerni egymást. Világszerte és hazánkban is vannak plébániák, ahol az újrakezdésre, és a testi kapcsolat felfüggesztésére hívják az erre nyitottnak látszó, már együtt élő jegyeseket. Többen képesek megtenni ezt a nem könnyű lépést. Életem során sok ilyen párral kerültem kapcsolatba, akik megértették e döntés fontos-ságát, saját jövőjük szempontjából. Ez a fordulat, általában a nem hívő fél megtérését is magával hozza, és mindkét fél megújulását, valamint kapcsolatuk elmélyülését.

Szólaljon meg egy olyan házaspár, akik már együtt éltek, majd a jegyesi találkozások, illetve hatszem-közti beszélgetés során megértették, mekkora ajándék lehet jövőjük szempontjából, ha a házasság előtt ab-bahagyják a testi kapcsolatot.

Panni: Panni és Béla vagyunk. 23 és 25 évesen jutottunk addig az elhatározásig, hogy sze-retnénk összeházasodni. Azt éreztük, életre szólóan igent mondani olyan nagy kihívás, hogy erre még készülnünk kell. Eltérő családi háttérből érkeztünk. Az én családom aktív keresztény, Béci vallás nélkül nőtt fel.
Mivel komolyan gondoltuk kapcsolatunkat, a világ rendje szerint elkezdtünk testileg is együtt élni. Én azonban mint hívő tudtam, hogy az egyház nem helyesli ezt. Elkezdtük keresgélni külön-böző plébániákon, hol kaphatnánk segítséget felkészülésünkhöz. Mindenütt kérdeztük, miért ja-vasolja az egyház, hogy tisztán éljünk a házasság előtt, de egyértelmű választ nem kaptunk. Vég-re találtunk egy plébániát (Káposztásmegyeren), ahol az atya határozottan elmondta, miért javasolja az egyház a tiszta készületet. Logikus érveket mondott amellett, mik lehetnek ennek gyümölcsei, s hogyan próbálhatunk meg mi is (egy hibás kezdés után is) elindulni ezen az úton. Engem ez nagyon megnyugtatott, mert eddig egy kettősség élt bennem.

Béla: Évekig élvonalban kosaraztam, és a tiszta kapcsolatra, illetve a szeretet-kapcsolat ta-nulására való meghívás megérintett. Igazi célt és kihívást adott, mint egy bajnokság megnyerése. Ugyanakkor az is világos volt, hogy amint a sport területén sem lehet edzés nélkül bajnokságot nyerni, itt is „edzeni” kell. Mit jelentett ez? Beláttuk, hogy ha szerelmünket már most betölti a testi kapcsolat, akkor nem tudjuk igazán megismerni egymást, hiszen minden örömöt és minden nehézséget, feszültséget ebben próbálunk feloldani.
Mi lesz 5-10-15 év múlva, ha a szerelmünk esetleg már nem lesz olyan tüzes, vagy ha valami ok miatt nem lesz lehetőségünk testileg megajándékozni egymást? A testi tartózkodás lehetővé és szükségszerűvé tette számunkra, hogy belülről is jobban felfedezzük, ki az én kedvesem.

Panni: Az atya egy háromszög képét állította elénk példaként. A három csúcs: Jézus, Béla és én. Ha megtartóztatjuk magunkat, de éljük külön-külön a Jézussal való kapcsolatot, Benne egyek lehetünk. - Így hívott meg a második feladatra is, hogy éljünk együtt egy-egy szentírási igét, hisz ez is összeköt bennünket Jézusban. Átalakult az életünk. Cselekedeteink mozgató rugójává lett, hogy örömet szerezzünk másoknak. Nem ragaszkodtunk ahhoz sem, hogy folyton együtt legyünk, egymás ölében üljünk, hanem hittünk abban, hogy a szeretet által egyek vagyunk. Kettesben való találkozásaink alkalmával ezeknek a Jézussal megélt pillanatoknak izgalmas „kalandját” is megosztottuk egymással.

Béla: A tisztaságra való meghíváshoz a két legnagyobb segítség a lelkivezetőnk és a felebarátok, a hívő ifi közösség voltak. Belevetettük magunkat a tisztaság kalandjába, de nem ment elesés nélkül. Emlékszem, amikor két héttel a nagy elhatározás után hozzánk lépett atyánk, s megkérdezte, sikerült-e tisztán élni. Segített az elesést Jézus irgalmába tenni, s bátorítást adott az újrakezdéshez. A másik segítség a közösség volt.; a kirándulások, együttlétek, ahol tanulhat-tuk a felebaráti szeretetet. Úgy készülhettünk az esküvőre, hogy tanultunk nyitottnak lenni másokra, s nem zárkózni egymásba.

Panni: Közben elkezdtünk ifjúsági hittanra járni, és ott tanultuk társainkkal együtt, hogyan kell megélni azt az evangéliumi részt vagy témát, amellyel a hittanon foglalkoztunk. – El kell mon-danunk, hogy a mai napig is életünk legnagyobb köteléke ez. Reggel többnyire közösen olvasunk a Szentírásból, este pedig megbeszéljük (ma már gyermekeinkkel együtt), hogyan próbáltuk megvalósítani napunk folyamán a Szentírás meghívását.

Béla: Volt még egy nagy gyümölcse ennek az időszaknak. Korábban én a kereszténységről azt gondoltam, hogy formaságok, külsőségek sorozata. Most találkoztam azzal, hogy ez egy radikális életforma, amely tele van kihívással, örömmel. Elkezdtem hittanra járni, majd egy jó év után, az esküvőnkön lettem élő hittel elsőáldozó.

Panni: A tisztaságra való meghívás nekem is megújította a hitemet. Az élő egyházat, a hit bátorságát és szépségét tapasztaltam meg ebben. Majd az Evangélium közös élése eggyé tett bennünket a hitben és a házasságban is.

Béla: Házasságunk után 5 évet vártunk első gyermekünk érkezésére. Ilyen készület után azonban ez sem vált görcsös vágyakozássá, hanem erősítette a hitet az isteni kalandban. Mire elhatároztuk, hogy örökbe fogadunk, megfogant első gyermekünk.
Később többször átéltünk nehéz napokat: 3 és fél év alatt 3 gyermekünk született; a harmadikkal sok időt töltöttünk kórházban is. De kapcsolatunk nem jutott krízisbe, hanem megerősödött. Mert közösen megélt hitünkre épült. - A testi együttlét öröme pedig így még nagyobb ajándék volt, és szerelmünk is növekedett a mai napig. (20 éves házasok vagyunk.)

Panni: Végül egy kis történetet szeretnénk még elmondani. Amikor megszüntettük testi kap-csolatunkat, én albérletben laktam egy néninél. Életünk középpontjává vált már a tisztaság, és az erről való tanúságtétel is (hiszen környezetünk is észrevette viselkedésünket, és beszélnünk kel-lett erről!). Így nagyon felháborított, amikor egyik nap hazaérvén, a házinéni azzal vádolt meg, hogy Béci nálam aludt. De Béci azt javasolta, kérjünk bocsánatot, ha félreérthetően viselkedtünk, írjunk neki egy levelet, és írjuk le, miért fontos számunkra a tisztaság. Amikor elolvasta levelün-ket, elsírta magát. Lehúzta ujjáról jegygyűrűjét, s nekünk adta. Ő nem tudta, hogy már napok óta gyűrűt kerestünk, de nem találtunk olyat, ami mindkettőnknek tetszett volna. Azóta is az ő, és elhunyt férje jegygyűrűjét hordjuk."

Forrás: Tomka Ferenc: Biztos út 172.o.

2011. július 17., vasárnap

Könyvajánló (6)

Egy szívemhez közelálló nagymama hívta fel rá a figyelmemet, aki a tizenéves unokájának keresett a témához kapcsolódó könyvet. Miklya Luzsányi Mónika Titkoskönyve az, amit a figyelmetekbe ajánlok. Ha, Kedves Olvasó, tizenéves kamasz vagy, akkor azért. Ha már közelebb a húszhoz, akkor is találhatsz benne aktuális dolgot. Ha szülő vagy, akkor azért, mert van esetleg kamasz gyermeked, vagy előbb-utóbb lesz (ezt veheted fenyegetésnek!!!!) és a gyermekeink kamaszkorára nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést. A hat és fél éves lányom ma zokogva rohant be a szobába és vetette le az ágyra magát nagy fájdalmában, mert nem úgy sikerült befonnom a haját, ahogy azt ő elképzelte. Felrémlett előttem, hogy nem utoljára láttam talán ilyet... Szóval, jó volt olvasni, hogy mivel is küzdenek most és mindörökké a kamaszok. Egy család (Gica 12-13 éves lány, Gabó 17 éves fiú, Franci 19 éves lány) életén keresztül mutatja be, mivel néznek szembe a fiatalok három életkorban.

Itt a hivatalos ajánló:

"Vajon mi lehet a legfontosabb kérdés egy olyan családban, ahol három tizenéves éli hétköznapjait?
A válasz természetes: a SZERELEM.
A szerelemről szól tehát ez a felvilágosító és szépirodalmat ötvöző kisregény, a szerelem szépségeiről és veszélyeiről, s mindazokról a fontos dolgokról, melyek e témában a tizenéveseket érdeklik. A fordulatos cselekménybe ágyazott ismeretterjesztő szakaszok az emberi létet, s benne a partnerkapcsolatot is, mint Isten ajándékát vizsgálják, jó modelleket, megoldási lehetőségeket nyújtva a fiataloknak a mai világban lépten-nyomon jelentkező csapdahelyzetek megoldásához. S mindezt drámaian sűrített, érdekfeszítő írói nyelven, mely életközelbe hozza a fiatalok problémáit."

140 oldal, könnyed, de nagyon egyszerű szavakkal komoly mélységeket felcsillantó keresztyén könyv. Témák, amelyet érint: nővé válás, önismeret, társkapcsolat, szerelem, szex, önkielégítés kérdései, szülő-gyermek és tanár-diák viszony, korszellem, kilátástalanság, szenvedélybetegségek... A "keresztény vonal" határozott, de nem tolakodó, ha mondhatok ilyet. Nem hívő fiatal kezébe is merném adni.


Részlet a könyvből:

"Hogy Norbival csoporttársak voltak, tegnap még örömmel vegyes izgalommal töltötte el, de mára keserűséggé és fájdalommá változott. Naponta találkozniuk kellett, naponta a szemébe kellett néznie, hallania a hangját, a megjegyzéseit a szemináriumokon, amit sokszor nem igazán a tanárnak szóltak, hanem neki.[...]
- Az ösztönök elnyomása komplexusokat, lelki görcsöket okoz - szónokolt Norbi, s a tanár lelkesen bólogatott.
Franci előtt eltűnt Norbi, a terem, a tanár és a csoporttársai. Norbit látta, s saját magát, ahogy a parkban a padon csókolóznak, aztán maga sem tudja, hogyan, felkerültek Norbi albérleti szobájába, ahol furcsa módon nem volt otthon Kristóf, a fiú szobatársa.
Egyre jobban belemelegedtek a csókolózásba, az arcuk kipirult, a levegő kezdett kevésnek bizonyulni. Norbi keze vándorolt Franci testén, és ez jó volt a lánynak, nagyon jó.
"Nem szabad..." - visszhangzott mégis agyában a tiltás, míg ölelkeztek ott az ágyon, végigfutott benne ezer érv, amit anyáéktól hallott, hogy miért is kell várni a szexualitással a házasságig.
-Nemi betegség, nem kívánt terhesség, abortusz...- mondta ekkor anya - ezek ellen talán lehet védekezni. De a lelked... az törik össze, ha hamarább kezded el, mint ahogy azt szabad. A szexualitás csodálatos dolog. Két ember tökéletes harmóniája kell, hogy legyen. Testi, lelki, és szellemi harmónia. De ehhez védelem kell, biztonság, s ha ez nincs meg, összetörik, örökre elveszhet benned valami, ami ezt a harmóniát megteremtheti...
Harmónia és biztonság...-visszhangzottak Franciban anyja szavai. - Félek, mint a kutya, hogy mi lesz ebből, Norbi meg észre sem veszi, csak nyomul. Hol van itt a harmónia, hol van a biztonság?[...]
-Ne hülyéskedj -hajolt hozzá közelebb a fiú, -látod, hogy teljesen kivagyok, megőrülök érted. Ha szeretsz, megteszed. Így végre kiteljesedhet a kapcsolatunk[...]
-Ha most nem tartja tiszteletben az érzéseidet, mi lesz akkor később? -kérdezte emlékeiben anya, és Franci rádöbbent, mennyire igaza volt. Hamarabb kellett volna nemet mondania, de nem tette, mert jó volt Norbival lennie, új volt, és ismeretlen érzés, vonzó és kábító egyszerre... (79.0.)

2011. július 15., péntek

Az első alkalom...

Az első találkozás a szexualitással nagy hatással van arra, hogy mit gondolunk erről egész életünkben. Egész más a házasság elköteleződésében és biztonságában gyönyörűnek megismerni és megélni a szexualitást a szerelmünkkel, mint éretlen kamaszként átesni rajta csak azért, mert ciki, ha szűz még az ember tizen-néhány évesen. Sajnos, itt tartunk.

A Disney rajzfilmeken, és meséken szocializálódott generáció lányainak nagy többsége -a nagy csalódások előtt- a fehér lovon érkező szőke hercegről álmodozik, aki beleszeret és örökké együtt maradnak. Senki nem arra készül, hogy jó pár ágyban megfordulva, egyszer csak megjelenik a herceg, és onnantól lesz hepiend. A múlt meg semmit nem befolyásol. A fiúk is -szívük mélyén, a haverok előtt titkolva - vágynak életük társának megtalálására. Amellett, hogy kíváncsiak, milyen is az igazi szex.

Úgy gondolom, majdnem minden szexualitással kapcsolatos cinikus, kiábrándult megjegyzés mögött (ide számítom azt is, ha valaki pl. dugásnak degradálja le az egész dolgot) kell lennie egy hosszú és fájdalmas történetnek, ami talán már a szexualitással való első találkozáskor indult. Nem hiszem, hogy túl sok fiatal van, aki már kiábrándulva indul neki az első szexuális kapcsolatának úgy, hogy a szex csak szex, nem nagy dolog. (Ha igen, akkor valami nagyon el lett szúrva a szexuális neveléssel kapcsolatban.) Valami szépre, izgalmasra, jóra vágyik az ember lánya/fia az első alkalommal (is). És ha ez nem úgy történik, esetleg túl fiatalon, rossz partnerrel, rossz időben, rossz körülmények között, rossz háttérrel, rossz motiváció miatt (pl. otthonról menekülés, osztálytársak nyomása), akkor összetörik nemcsak az álomkép, hanem belül is valami...

És ha a következő alkalom is újra csalódást szül, akkor még kevésbé lehet abban hinni, hogy a szex lehet több, mint két szerv biológiai értelemben vett összerakása, ami élvezetes az endorfin hormon miatt. Mert több... Minden egyes további partnerrel történő, később pedig felbomló szexuális kapcsolat csak erősíti a szexről szóló rossz meggyőződést, és a cinikus álca mögé való bújással védi a szervezet magát attól a fájdalomtól, hogy ezzel szembenézzen. Ez a lefele tartó spirál tankönyvi esete... Minden egyes esettel gyengül a kötődésre való képesség, és a hit, hogy a szerelem és a szex gyönyörű, és igenis nagy dolog, amit nem kéne elbagatelizálni. Ezzel szembenézni pedig fájdalmas és zavarba ejtő. Kevesen veszik a bátorságot, hogy ezt komolyan megtegyék...

Aki úgy gondolja, hogy van következmények nélküli szex, vagy hogy a szex csak szex, és nincs semmi jelentősége, hogy hány embernek tárulkozom ki, mielőtt megállapodom, az nagy valószínűséggel átment már olyan dolgokon, amiken nem kellett volna. Hosszú út, amíg ide eljut
az ember. Nem kellene...

Csendben merem csak megkérdezni, hogy annyira nevetséges és ciki azzal és akkor átélni a csodát először, akivel le tudnánk élni az életünket, akivel megvan a bizalom, elköteleződés, jó kapcsolat stb.? Akivel nem csak le tudnánk élni az életünket (a lányok többsége ezzel a gondolattal megy bele), de le is fogjuk? Miért tűnik maradinak, ódivatúnak várni arra, akinek nem lesz ciki utána a szemébe nézni? Miért nézik furcsának, csodabogárnak, hülyének, frigidnek, mamlasznak azokat, akiknek a nászéjszaka tényleg nász-éjszaka? Ott aztán minden net-ajánlotta-tényező (szerelem, biztonságérzet, romantikus hangulat, bizalom) megvan a tökéletes első alkalomhoz...


Szavazzunk! Melyik a nagyobb hülyeség?

Várni arra, akivel leélhetjük az életünket, addig, amíg biztosak nem leszünk az elköteleződésben, és annak a biztonságában élni át először, majd újra és újra...

vagy

kitárulkozni és túlesni rajta valakivel, aki utána másokkal is ágyba bújhat, és esetleg csak több szexuális partner után találni meg az Igazit... Akkor már sebekkel, rossz emlékekkel terhelten...

2011. július 13., szerda

Az egyéjszakás kapcsolatok hormonális háttere



Az eredeti terveimet kissé felborítva (a második tisztaság tapasztalatait megszakítva) egy aktuális témát veszek elő. Az apropóját az adja, hogy egy idetévedt olvasó két, a mienktől kissé eltérő hangulatú és stílusú blog


megjegyzései között ajánlotta olvasásra az írásainkat. Amivel abszolút nincs baj, örülünk, ha terjed a blog híre. Mindenkit szeretettel üdvözlünk, akik onnan érkeztek.

Az olvasó "blogajánlói" után - úgy érzem - joggal merült fel egy kérdés az oxitocin hormon hatásával kapcsolatban. Az olvasó az utolsó kommentben nem értett egyet azzal a kijelentésünkkel, hogy az oxitocin hormon - akár egy alkalmi szexpartnerrel is- képes örökre összekötni. Kifejezte, hogy bár voltak alkalmi kapcsolatai, mégsem érzi, hogy a későbbi szerelmi életét ez nagy mértékben befolyásolná. A lényeg ez volt, nem pontosan idéztem. Mivel a modoros.blog.hu letiltotta a megjegyzéseket, így nem tudtam érdemben válaszolni, és megköszönni, hogy az olvasó rámutatott egy dologra, ami nálunk némi kiegészítésre, átfogalmazásra szorul.

Ezt a mondatomat kifogásolta elsősorban. Utólag elolvasva, nagyon lírai hangulatban írhattam :)
"És tehetjük ezt sebek nélkül, ha a PEA-dopamin-endorfin trió okozta lila-köd ellenére nem ugrunk bele testi kapcsolatba, ami az oxitocin hormonnal karöltve egy életre hozzáköthet valakihez, aki nem való hozzánk."

Ez egy mondatban annyit jelent, hogy ha megjelenik az életünkben a mindent elsöprő szerelem (=phenil-etil-amin hormon megjelenése), és szexuális kapcsolatba is kerülünk, akkor az orgazmus során felszabaduló hihetetlen mennyiségű oxitocin hormon képes arra, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyjon bennünk. Főleg, ha újra és újra termelődik a szerelmi kapcsolat során. Mennél többször éli át az orgazmust a pár, annál mélyebben kötődnek egymáshoz. Akár összeillenek alapvetően, akár nem. Egy szakítással végződő, több évig tartó szerelemi-szexuális kapcsolatot - azt hiszem, ebben egyetértünk - az ember élete végéig hordoz.

De mi van az egyéjszakás kalandokkal? Abszolút igazat kell adnom Lárvalányhajnak, a kérdést felvető olvasónak, hiszen egy gyors numera, vagy alkalmi szexkaland után a legtöbb esetben látszólag mindenféle következmény nélkül továbblépnek a felek. (Hacsak nem kaptak el valami nemi betegséget, vagy, ami rosszabb, ha élet fogant a gyors aktusból.) Nem epekednek egymásért haláluk napjáig. Akkor nem igaz az oxitocinosdi? Kekeckedjünk még egy kicsit: mi van a prostituáltakkal? Ők minden férfi után epekednek, akikkel dolguk volt?

Megkérdeztem a témát kutató orvosnőt, dr. Glovicki Esztert az egyéjszakás kalandok kémiai hátteréről. Idemásolom a levelét:

Járjuk körül egy kicsit az egy éjszakás - bár jellemzően inkább "5 perces"- kalandot. Lássunk érveket és ellenérveket, de mindenekelőtt a tényeket - vagyis a biokémiát.
Mint tudjuk, szexuális aktus során, in concreto az orgazmus bekövetkeztekor robbanásszerűen szabadul fel oxytocin. Ennek egy fizikai és egy nemfizikai oka van. A fizikai: az oxytocin simaizom-összehúzódásokat okoz bizonyos simaizmokban. Szoptatáskor a tejmirigy simaizmait hozza kontrakcióba, szüléskor a méh izomzatát húzza össze - orgazmus során is ilyen összehúzódásokat okoz férfiban is, nőben is. Nőben a méh izomzatát ritmikusan húzza össze, ezáltal vákuum képződik odabenn, ami mintegy beszippantja a spermiumokat, hiszen a szervezet célja akár ha evolúciósan nézzük csak, akkor is a foganás. Férfiakban pedig a kilövellésért, az ejakulációért felelős,tehát tiszta sor: innen jó messzire ki, oda minél mélyebbre be...

Ez tehát a fizikai ok, az oxytocin minden orgazmus során felszabadul férfiban is-nőben is, hogy eljusson a hímivarsejt a petesejthez. Ha van orgazmus, akkor van ez is, a kettő nem választható szét, világos. A másik pedig lelki, mondhatni pszichés tényező. Amit a blog olvasói talán szintén tudnak már, hogy az oxytocin "nyaktól lefelé" simaizom összehúzó hatással rendelkezik, "nyaktól fölfelé" pedig a kötődést alakítja ki. Magyarul, az agyra hatva a memóriát írja, mint egy nagykönyvet.

Minden társas kapcsolatnak ez az alapja, az oxytocin, amely kötődést hoz létre. Szexelőkben, szerelmesekben, szülőkben-gyerekekben, barátok között, szociális kapcsolatainkban - tehát minden kapcsolatban, csak más mennyiségben termelődik és mást ír be a memóriakönyvünkbe. Ha sétálunk valakivel és beszélgetünk, akkor azt, olyan intenzitású kapcsolatot, ha megszülünk valakit, akkor azt, olyan intenzitású kapcsolatot, ha szeretkezünk valakivel, akkor azt. Ha tetszik, ha nem.

Ha termelődik oxytocin, ami orgazmuskor termelődik ugyebár, akkor az a memóriakönyvbe is tesz egy bejegyzést. Egyszer gondoljuk végig egy éjszakai álmunkat. Mennyi minden temérdek hülyeség van benne!! Hogy kerül pl. álmomban a repülőn kiömlött borsófőzelékbe az az autókerék a kedvenc gyerekkori matchboxomról, amit a hülye Pistike tört le 34 évvel ezelőtt?? Nagyon, de nagyon sokminden van az agyunkban. Az, hogy "nem érzem, hogy bármi közöm is lenne hozzá, nevét-számát sem tudom a szexpartnereimnek, micsoda baromság azt állítani, hogy összeláncol" stb., ez egy mondat a tudatunkról. Amit hinni akarunk, el is hiszünk, ill. esetleg úgy is van. Hogy nem tudom a nevét. De az agyam tudni fogja, mindig is tudni fogja, hogy vele szexeltem. Beírta az oxytocin, amikor berobbant... Nem hiszitek? Pedig így van. Sokan, nagyon sokan tudják a bizonyítékot is rá, és szenvednek is tőle. Mégpedig attól, hogy egy szexuális aktus során befolyásolhatatlanul és megállíthatatlanul bevillanhatnak korábbi szexuális aktusok emlékképei.

Amikor új fejezetet, vagy akár csak lábjegyzetet ír be az agyunk memóriakönyvébe az oxytocin (na, ez is megvolt...), akkor föllapozódhat az egész könyv. És ezt a belső pornóraktárt senki nem élvezi ám. Villanó-pörgő képek és érzelmek kusza halmaza, ami lehetetlenné, de legalább is nehézzé tesz az adott jelen pillanat megélését. Csak beírja azt is... Az evolúciós ok még ehhez a pszichés összetevőhöz is egyértelmű: az utód biztonsága szempontjából előnyösebb, ha a két létrehozó együtt őrködik a biztonsága felett, a kajaszerzése felett stb...

A molekulák ésszerűen, logikusan és tökéletesen működnek egy egészséges emberben. Mégha van, aki nem örül ennek az ésszerűségnek, és ámítja magát ezzel-azzal. Hogy ki mit érez, vél, gondol vagy szeretne hinni, az egy dolog. És hogy a molekuláink hogyan működnek, az meg egy másik. Ezeknek a dolgoknak a törvényszerű működésébe nincs beleszólásunk, hisz ez az élet alapja - hogy mivel és hogyan próbáljuk ámítani magunkat, abba lehet, igen. Egy darabig. Tehát minden kedves olvasó bátran legyen tudatában annak, hogy bizony könyvet ír, és a nem kívánt rész törlendő opció nincs a készletben...

Zárásul viszont: lehet szép könyvet írni. Intim, gyönyörűséges, szerelmes memóriakönyvet az oxytocinnal, amit jó újra és újra fellapozni. Ami sírós boldogsággal, térdbe szaladó szerelmes elgyengüléssel tölt el 80 évesen is. Álmodjunk bátran szép életet, és felelősségünk teljes tudatában írjuk meg azt...


Pár kiegészítő gondolatot fűzök még hozzá. Hosszú ideig tartó, igazi szerelmes kapcsolat során rengeteg közös élmény, kaland (oxitocin) köti össze a párt, és az nagggyon mélyre be van írva az emlékkönyvünkbe. Ez tarthat össze embereket, akiknek nem kéne együtt lenniük, és ez gyötri a párokat szakítás után. Egy egyéjszakás kaland oxitocinja is elég arra, hogy ezekkel a szexuális bevillanásokkal zavarja az illetőt azután is, hogy megtalálta az igazit. Ebben az értelemben jelenti azt, hogy egy életre összeköt. Azaz pontosítva, semmilyen szexuális élményünk emlékétől sem szabadulhatunk meg... Akkor sem, ha már szeretnénk.

(Ha volt orgazmus. Ha nem volt (és a prostituáltak esetében elég ritka az igazi orgazmus), akkor nem úgy íródik be a nagykönyvbe. Hanem mint egy kínos szitu, amit szívesen kihagyott volna az ember...)

"És ezt a belső pornóraktárt senki nem élvezi ám." Kiegészítem: azok, akik még az Igazi megtalálása előtt vannak, és élvezik a, hogy is fejezzem ki magam, virágról virágra repkedést, azok még szívesen pörgetik vissza, hogy ez a csaj/pasi is megvolt, az is, stb. De aki már elköteleződött egy életre (akár házasságban, akár nem), azt bizony nagy valószínűséggel zavarni fogja.


Zárszó: A tisztaság nekem "bejött". Másnak esetleg nem, tudom, hogy nem mindenki ezt az utat tartja követendőnek. Ezt tiszteletben is tartom. Viszont Murphy bácsi miatt a "nem-bejött-kategóriából" ismer mindenki legalább 20 példát. Azért írom a blogot - értelmes párbeszédre nyitottan-, hogy megosszam a saját és mások pozitív tapasztalatát ezzel kapcsolatban. A negatívval úgyis Dunát lehet rekeszteni...

Szeretettel fogadom a témával kapcsolatos kérdéseket, kommenteket (biztosutblog@gmail.com).

Edit



2011. július 11., hétfő

A második tisztaság (5) - tapasztalat

Laura és Gábor 4 éve ismerik egymást, és 25 nap múlva fognak összeházasodni. Egy éve élnek együtt. A csavar kiderül az interjúból. Laurában érett meg a döntés először, hogy mindenképpen jobban készülnének a házasságra, ha valamilyen formában tisztán folytatnák a jegyességüket az esküvőig. Bizonytalan volt abban, hogy ilyen későn van-e értelme, lehet-e ezt egyáltalán kivitelezni. A blogunkhoz fordult gyakorlati tanácsért. Megkapta. Az ő történetük tényleg igazolja, hogy jobb későn, mint soha. Erről mesél most Laura.

Hogy ismerkedtetek meg? Első benyomás?
Egy közös ismerős ismertetett össze minket egy házibuliban. Ekkor még nem tetszettünk annyira egymásnak, de aztán elkezdtünk beszélgetni. Emlékszem rá, hogy igazándiból nem nagyon volt közös témánk, de egy dolog volt, ami mégis nagyon tetszett benne, az, hogy mikor megosztottam vele valami gondomat, akkor fontosabb volt neki, hogy meghallgasson, mint hogy tanácsot adjon : ) Tanácsot könnyű adni, az valahol felérendelt helyzet.
A sok közös élmény csiszolt össze minket az elején. Sokat találkoztunk és felfedeztük a környéket, sétáltunk, kirándultunk,és rengeteget beszélgettünk. A szüleink példája nekünk nagyon fontos volt, mindkét oldalról nagyon jó házassági példánk van, szeretnénk mi is ilyet.

Hogy látod a szüleid házasságát?
A szüleim a mai napig szerelmesek egymásba. Nagyon boldogok együtt és nagyon jól megvannak.
Olyan házasságot szeretnék én is ahol szeretem 50 év múlva is a férjemet, boldog vagyok és elégedett az életemmel. Annyira jó látni őket, csak egy pillantás, egy elejtett szó, egy mosoly, elárulja mennyire egy húron pendülnek.

Mit hoztatok a családból a tiszta készülettel kapcsolatban? Mit tanítottak erről szüleitek?
Az én szüleim nem hívők, vagyis nem a szó szoros értelmében. Apukám is és anyukám is hisz Istenben, és elfogadják Őt a Teremtőnek, de nekik, azt hiszem, ebben kimerül a hitük. Nem is neveltek hitre. A nagymamám, apu anyukája volt az, aki először elvitt zarándoklatra, hatalmas élmény volt. Otthon sok minden téma volt, köztük a tisztaság is, de a szüleim sem élték meg, így nem tartották ezt fontosnak.
A vőlegényem szülei vallásosak, és tisztán mentek a házasságba. A vőlegényemnek ezzel együtt volt már korábban egy szexuális kapcsolata, amit nagyon megszenvedett.

Mit gondoltatok a tisztaságról, amikor elkezdetek járni? Hogy alakult az életetek?
Az a helyzet, hogy az elején köztünk sem merült fel ez a téma. Szeptemberben felvettek a főiskolára, és egy városban tanultunk. Ő már a 3. évet kezdte én az elsőt. Eleinte külön kollégiumban laktunk, aztán egy katolikus kollégiumba kerültünk mindketten. Két évig laktunk ott, nagyon sokat tanultunk, csak hát azt hiszem nem eleget, vagy nem jól fogadtuk be. Aztán ő végzett a főiskolával és el kellett mennie albérletbe. Talált állást és jó munkahelyet, kérte hogy jöjjek vele. Voltak bennem halvány ellenérzések, de mentem. Azóta élünk együtt.
Mivel voltak már "világi" kapcsolataink, ezért nem is hittük, hogy lehet máshogy ezután.

Miért gondoltad azt, hogy bármin is változtatni kellene?
Együtt éltünk már jó ideje, és hiányzott nekem az, hogy a napi események megbeszélése mellett mélyebben is beszélgessünk. Hiába voltak, meg vannak lelki programjaink (zarándok utakra jártunk együtt, jegyes beszélgetéseken vettünk részt, szentmise, közös lelkigyakorlat), közös lelki életünk (pl. közös ima, beszélgetés a hitünkről) nem volt. Úgy éltünk, mint egy sok éve összeszokott házaspár, akik már nem nagyon járkálnak el otthonról, hanem szépen kényelmesen egymás mellett élnek. Az együttélés harmadik hónapjában kezdett igazán bökdösni valami belülről... Akkor kezdem keresni az utat...

Mi adott először ösztönzést, hogy testi téren megpróbáljatok visszalépni?
Megismertünk keresztény fiatalokat a kollégiumban. Az ő példájuk vonzó volt, de itt meg is állt a dolog. Az 2011 októberi nagymarosi találkozó volt az első, igazi ösztönzés. Nagyon sokat nyomott a latban Bíró László püspökatya beszéde. Utána megvettem a Biztos út könyvet, és rendszeresen olvasni kezdtem a blogot is. Ezek alapján azt gondoltam, hogy de jó lett volna tisztán készülni, bár visszaforgathatnám az időt. De így pár hónappal az esküvő előtt, már együtt élve, szexuális kapcsolatban már veszett fejsze nyelének tűnt. Nem is tudtam, lehet-e még 'visszacsinálni valamit', van-e értelme egyáltalán. Ekkor kezdtem el levelezni a blog szerkesztőjével (Veled : ), hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak. Meg hogy gyakorlatilag hogy lehet ezt megvalósítani. Nagyon jól esett, hogy Feri atya maga írt nekem levelet.

Mi volt Gábor reakciója, amikor beszélgetni kezdtetek a benned kavargó gondolatokról?
Kicsit (nagyon) furcsállotta, hogy pont most hozom fel ezt a témát, itt a célegyenesben. Nagyon racionális típus, sokat beszélhettünk a miértekről, az értelméről. Szeretett annyira, hogy értem belevágjon, de láttam, hogy nem túl lelkes a dologtól. A Párkapcsolat Csalhatatlan tesztje alapján kezdtük el ezt a kalandot. Emlékszem milyen nehéz volt nem kézen fogva menni, vagy nem ölelkezni a hegytetőn, szóval minden testi kapcsolatot kerülni. (Egy csók azért elcsattant a hegytetőn : )
Furcsa élmény volt belevágni. Meglátni azt, hogy milyen nehéz, meg sokszor akadozó arról beszélgetni, hogy mi van igazán bennünk. Tényleg sok csendet áthidalhat a testi kontaktus.

Konkrétan milyen lépéseket tettetek?
A legfontosabb lépés az volt, hogy külön szobába költöztünk az esküvőig. Szétköltözni nem volt lehetőségünk. Ennek a döntésnek is kellett érnie, de beláttuk, hogy félgőzzel, tessék-lássék csinálni nincs igazából értelme. Vagy "rendesen", azaz radikálisan, vagy akár bele se vágjunk.
Nem könnyű, sokszor vágyom egy-egy ölelésre, csókra, de ha megtesszük, utána rosszabb várni. Mintha le akarnék szokni a dohányzásról, de alkalmadtán beleférne egy slukk. Nem fér. Csak nehezebbé teszi.

Ezt olvasva az jöhet le sok idetévedt olvasónak, hogy két egészséges fiatal szivatja egymást tök feleslegesen. Ráadásul saját döntésből, mert erre senkit nem lehet kényszeríteni. Úgyhogy most jön a legfontosabb kérdés: hogy vagytok most, pozitívan hatott-e ez a kapcsolatotokra?
Újra megtaláltuk egymásban azt az embert akivel le tudjuk élni az életünket, illetve aki nélkül nem. Tudunk már beszélgetni egymás hibáiról, a problémákról is a jó dolgokon kívül. Egyáltalán nem volt könnyű, döcögött is az elején keményen. De egyre könnyebbé vált. Már a közös imák terén is tudtunk előrelépni.

Ma már úgy érezzük, hogy megérte. Még Ő is! Pedig nekem vele volt 1-2 köröm ezzel kapcsolatban. Azt hiszem az elején tényleg csak azért csinálta, mert szeret engem, ma már azonban értünk teszi. Hogy jobb legyen a házasságunk!

A legnehezebb az elején az volt, hogy nem fogjuk meg egymás kezét, nincsenek elhintett csókok, hogy meg kell próbálni máshogy kifejezni azt, hogy szeretjük a másikat. Kreatívnak kellett lenni. Nálunk többek között a mosoly vált be! : ) Később a meglepetések: főzött nekem vacsit, mert tudta hogy fáradtan és éhesen jövök haza, segített megformázni a szakdolimat, mert tudta hogy nincs már rá energiám. Apró kis ajándékok az élettől... Én pedig annyi időt adok neki minőségileg amennyit csak lehet.

Apropó, minőségi idő. A szeretetnyelvekkel hogy álltok?
A "tisztaság-kaland" segített újra felfedezni, hogy Gábor fő szeretetnyelve a minőségi idő. Erre sokkal tudatosabban figyelek. Azóta egyre többet megyünk együtt kirándulni, szabadba túrázni, színházba. Vannak programok, vannak közös kis örömök, amiket egymásnak okozunk.
Nekem a testi érintés az elsődleges szeretetnyelvem. Ez ijesztő is volt nekem, hiszen ez számomra még nehezebbé tette a dolgot. A blog egyik bejegyzése segített másként állni a dologhoz. A kaland során fedeztem fel, hogy az ajándékozás és a minőségi idő is mennyire fontos a számomra. Azelőtt nem jelentett annyit egy őszinte mosoly, vagy egy simogatás az arcomra. Ezek is felértékelődtek.

Egy hónap múlva lesz az esküvőtök. Úgy is lehet erre gondolni, hogy már csak egy hónapot kell 'kibírni', és vége a szenvedésnek...
Nem úgy gondolok bele, hogy már csak 1 hónap és vége, hanem hogy 1 hónap és elkezdődik az új életünk, amit majd tényleg erre építünk fel. Egészen máshol tartunk most, mint pár hónapja. Az, hogy szentségi házasságunk legyen mindketten akartuk, de ez a kaland segített rádöbbenni újra, hogy az esküvő szép külsőségei mögött ott van a szentség, ott az abban közvetített kegyelem.

Mit tanácsolnátok más pároknak, akiknek már volt testi kapcsolatuk, esetleg már együtt élnek, de hasonlóan hozzátok, szeretnék legalább a második tisztaságot megélni?
A legnehezebb lépés az első. Eldönteni, hogy ezt csinálni akarjuk. Hogy megéri, az 100%.
Van egy barátnőm, aki azon gondolkodott, hogy összeköltözzön a barátjával. Azt tanácsoltam, hogy pillanatnyilag lehet hogy úgy érzi, jó lenne együtt élni, és végre nyugodtan élni a testi kapcsolatot, de hosszútávon azonban, ami tényleg bejön, az a tisztaság. Lenne végre alkalma arra, hogy tényleg beszélgessen a másikkal, minden mást félretéve, csak a közös kommunikáció és a szeretet legyen egyenlőre a kapcsolatuk alapja. Végül nem költözött össze a barátjával. Talán segített neki a mi példánk is. Most teszi az első lépéseit a megújult tisztaság területén. Remélem, ő is hamar megtapasztalja ennek a gyümölcseit. Mi 100%-an igen.

2011. július 8., péntek

A második tisztaság (4) - Feri atya levele a lelki kommunikáció fontosságáról

Korábban érkezett a blogra a levél, amelyben valaki tanácsért fordult hozzánk. A kérésére a levelet nem idézem, csak összefoglalom a lényegét: párjával már az esküvőre készülnek (fél év múlva lesz), már együtt élnek, de hiányolta a kapcsolatukból a lelki kommunikációt, a tartalmas beszélgetéseket. Úgy gondolta, hogy ha tisztán élték volna a kapcsolatukat, akkor nem itt tartanának. Tanácsot kért, hogy van-e értelme illetve lehet-e ilyen közel az esküvőhöz visszalépni tiszta együtt járásba, s ha igen, hogyan lehet ezt elmondani egy nagyon racionális partnernek. Feri atya maga válaszolt röviden neki, a levelét közzétesszük. Minden ilyen gondolattal foglalkozó Olvasó odaértheti a saját nevét.

Kedves Laura*!

A házasság előtt is lehet újrakezdeni a tisztaságot. Ennek két értelme van. A keresztény értelme, hogy szeretnék ezzel is felkészülni a házasság szentségére - hogy a szentség ne csak egy forma legyen, hanem szívünk jobban megnyíljon Isten kegyelmének.
Az újrakezdett tisztaságnak van egy nagyon értelmes formája is, amely nagyon alaposan el van magyarázva a könyvben:
Ha az ember együtt él, lecsökken az ítélőképessége - és belilul... Ennek jele, amelyről írsz, hogy a lelki kommunikációt Te sem tartod elegendőnek köztetek.
Erre kellene felhasználni a tisztaság újrakezdését. Mert a házasság jövője a közös lelki életen, a lelki kommunikáción múlik. Ha ez nem elég erős most, akkor általában csökkenni szokott, és 5-10-15 év múlva meg tud halni...
Tartókodjatok egymástól - és valahányszor ez egy testi hiányt jelent (ezt mond meg jegyesednek is), az figyelmeztessen arra, hogy most ehelyett a szeretetnek egy másik formáját akarjuk élni - más módon akarunk örömöt szerezni a másiknak. Egyébknént főleg a férfiakra veszélyes, hogy szépen kielégítik magukat szerelmükön - de igazán nem adnak neki. Az a férfi, aki le tud mondani a testi örömről a lelki ajándékozás érdekében, az jól építi házasságát. Aki nem tud lemondani erről - az kockáztatja, hogy a házasságában is a szex legyen a fontosabb.

És az erre való igény idővel csökken (vagy más iránt ébred fel)...

A kapcsolat abbahagyásának célja tehát
1) mélyebb Istennel élés, a szentségre készülés
2) a köztetek levő még nagyon növelhető kommunikáció növelése.

Legyen alkalom arra, hogy a lelketekről kommunikáljatok - imádkozzatok is közösen, de nem csak ez, hanem beszélgessetek olyanokról, mint amiről a könyv minden fejezetének végén van ajánlat...

Szeretettel Tomka Feri atya


* A nevet megváltoztattam.

2011. július 6., szerda

A második tisztaság (3) - tapasztalat

Mielőtt Klára és Ferenc elkezdtek tisztán együtt járni, mindkettejüknek volt már világi értelemben vett együtt járása, amelynek a szex is része volt. Egyik kapcsolat sem állta ki az idő próbáját. Együtt járásuk elején egy olyan csoportba kerültek a templomunkban, ahol együtt járó illetve jegyespárok találkoztak rendszeresen, és a kapcsolatukról beszélgettek, és meghallgatták ifjú házasok tapasztalatait. Az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultak, az a kommunikációval volt kapcsolatos: a testi kapcsolat az egymás közötti kommunikáció nagyon fontos csatornája, de ha idő előtt "használjuk", akkor könnyen kizárólagossá válhat a természetéből adódóan, elzárva a többi csatornát, ami egymás igazi megismeréséhez kell. Ennek a csatornának az -IDEIGLENES- elzárása teret ad tehát a többi kibontakozásának, amire hosszú távon szükség van.


"Klára vagyok, a férjem Ferenc. Olyan csoportban készültünk a házasságra, ahol mindannyian vállaltuk a tisztaságot a felkészülés során. Ezt önként vállaltuk, mert miután meghívtak bennünket erre, megsejtettük az értelmét. Velünk együtt készült a plébánián egy másik jegyesi csoport is, amelynek párjai ezt nem akarták vállalni.

A házasság előtti tisztaságról én odahaza nem nagyon hallottam. Bár keresztényként nevelkedtem, megtartó közösség híján kialakult bennem egy kissé sajátos vallásosság. Ebbe belefért a házasság előtti szexuális kapcsolat. Mielőtt megismertem férjemet, volt egy hosszú kapcsolatom. Ma látom: ebből hiányzott a mély lelki tartalom. Keveset beszélgettünk, míg más dolgokra (testi kapcsolat) nagyobb hangsúlyt fektettünk. Éreztem, hogy valami nincs a helyén. Valami hiányzott.

Ferenc hívott együttjárásunk során, hogy éljünk tisztán, ne legyen köztünk testi kapcsolat. Ettől először eléggé zavarba jöttem. Ennek értelmét akkor értettem meg, amikor jegyestalálkozónkon fiatal házasok elmesélték, hogyan próbáltak ők tisztán élni, és mit adott ez számukra.

Mi is elkezdtük tehát. Eközben kezdett más megvilágítást nyerni egész életem. Úgy éreztem eddig egy csatornája volt a kapcsolatomnak, most száz nyílt meg helyette. Sokféle szeretetnyelvet tapasztaltunk meg. – Szavak, kedveskedés, érintés, simogatás: amelyeknek azelőtt háttérbe szorultak, most előtérbe kerültek.

Megdöbbentem: Istenem, én mindezt nem ismertem eddig. Mennyivel szebb így. Két év alatt Ferenccel tízszer annyit beszélgettünk, mint előző 6 éves kapcsolatomban. Mély lelki harmónia kezdett kialakulni közöttünk.

Ezek után meg vagyok győződve, hogy ezen az úton haladva lehet egy olyan mély lelki kapcsolatot kialakítani, amelyre a házasság felépül.

Szüleim házassága nem túl jó. Most már látom, ez abból fakad, hogy nem tudnak beszélgetni, a sérelmeket nem tudják elengedni. Mi ezzel a felkészüléssel és más gyakorlatokkal megtanultuk, milyen fontos szerepe van a beszélgetésnek a házasságban.

A jegyesi készület során újra felfedeztem a hitet. Elkezdtem felnőtt hittanra járni, majd újra meggyóntam és áldozni kezdtem.

Házasságunkon azt érezzük, hogy igazán szép. Ebben nagy szerepe van felkészülésünknek."


Klára egy éves házasként mesélt erről először, tanúságtétele a Biztos út könyvben is olvasható. Később a zeneiskolás fiatalokkal is beszélgetett a témáról. Azóta Ferenccel két gyönyörű kisfiú boldog szülei.


2011. július 4., hétfő

A második tisztaság (2)

Mindig öröm olyan fiatalokat látni, akik megértették a tiszta készület értelmét, aszerint készülnek a házasságra. De mi van azokkal, akik elkezdték a testi kapcsolatot? Megvetjük, elítéljük, leírjuk ezeket a párokat, mert gyenge bűnösök, és nem foglalkozunk velünk, mert menthetetlen gyarló emberek? Becsapjuk az ajtót azok előtt, akik esetleg a szexualitás elkezdése után már látták, megértették, hogy jobb lenne anélkül? Egyáltalán nem. Szeretnénk azokat is meghívni a tisztaságra, akik már nem így kezdtek bele egy kapcsolatba.

Az a jó, hogy mindig van új kezdet. És 100%-an megéri újra kezdeni. A Biztos Út könyv, illetve a blog is azzal a szándékkal íródott, íródik, hogy felhívja a figyelmet arra: a házasság előtti szex - bármilyen paradoxnak is hangzik - több szempontból is káros a kapcsolatra nézve. A múltban az egyház főleg arról az oldalról közelített a téma felé, hogy ne tegyük, mert bűn, amivel szándékosan elszakítjuk magunkat Isten szeretetétől. Ez így is van egyébként.

Ma már azonban hatékonyabb lehet az egyház kommunikációja a tiszta együtt járás témájával kapcsolatban, mert komoly érveket tett le az asztalra a tudomány. Amit 2000 év óta mint erkölcsi parancsot (=ajánlást) képvisel az egyház, az már "bizonyítva" van. Az, hogy a házasság előtti testi kapcsolat bűn, már nem igazán érv a mai keresztény fiatalok legnagyobb részének. Ami valahol baj, de hát ez van. Akkor viszont érdemes másra helyezni a kommunikáció alapját. Most talán hatékonyabban, "modernebb" formában tud az egyház erről beszélni. És nemcsak keresztény fiatalokkal. A könyv, és a blog is ennek az úttörője. Ez talán nagyképűnek hangzik, de attól még igaz.

Mi is ez a másik megközelítés, és miért kezdi alkalmazni az egyház? Egyrészt, hogy nem keresztény fiatalok szívéhez is eljusson (nekik aztán tényleg nem jelent semmit, hogy mit gondol az egyház róla), másrészt egész más lesz az együtt járás és a jegyesség időszaka, ha a pár nem egy értelmetlennek tűnő (nem az!!!) tiltás miatt, vagy a bűn, illetve a "büntetés" elkerülése érdekében mond le testi kapcsolatról a házasságig. Hanem mert megértette, hogy ezzel csak nyerhet rövid és hosszú távon is. A tisztaság elvesztése nemcsak amiatt rossz, hogy bűn, hanem mert a házasságra való jó felkészülést akadályozza:

A testi kapcsolat felizzítja az érzelmeket, akadályozza egymás igazi megismerését, a helyes ítéletalkotást. A szerelem testi élménye annyira betölti az embert, hogy kevesebb igénye lesz mély kommunikációra, egymás igazi énjének megismerésére, a feszültségeket, konfliktusokat pedig csak testi szinten oldják fel, azaz sehogy. Azonkívül az oxitocin révén hozzáköt a párunkhoz, akár Ő az igazi, akár nem. Ha nem, akkor nagyon mély sebeket szerezhetünk. A szexualitásban x+y =1, azaz ha az ösztönös-érzelmi oldalunk (x) előretör, akkor az akarati-értelmi oldalunk háttérbe szorul, és rossz döntéseket hozhatunk a párkapcsolatban. Mennél előrébb tart a pár a testi kapcsolat terén, annál kevésbé látják világosan egymást, a kapcsolatot, a távlatot. Érvényesek ezek keresztény, illetve nem keresztény párokra is.

Öszefoglalva: bármekkora örömforrás is a szexualitás, pont azt akadályozza, amire való az együttjárás: akadályozza egymás igazi megismerését, annak eldöntését, hogy megtaláltam-e a másik felemet, akadályozza a jó kommunikációt, egymás iránti igazi tisztelet kialakulását, a közös imaélet kialakítását, illetve elmélyítését, az áldozatkészség gyakorlását stb. Azaz a jó házasság szilárd megalapozását akadályozza.

Fontos megértenünk, hogy százannyit nyerhetünk a tiszta készülettel hosszútávon, mint amennyi lemondással jár a jelenben. És ezért bármilyen fázisban tart is a kapcsolat az esküvő előtt, mindig vissza lehet térni a tisztasághoz, és így "profitálni' belőle. Mintegy utó-alapozni a kapcsolatot.

Fontos gondolatot írtam, ezért megismétlem: Nincs olyan fázisa egy kapcsolatnak a házasság előtt, ahonnan ne lehetne visszalépni a tisztaságba, és részesülni annak gyümölcseiből. Több pár tanúságtételét is közzé tesszük. Volt pár, aki
  • nem tiszta kapcsolatok után kezdett tisztán együtt járni, és gyönyörű házasság lett belőle
  • megkezdett szexuális kapcsolat után (még nem összeköltözve) kezdték újraalapozni a kapcsolatukat, és gyönyörű házasság lett belőle
  • megkezdett szexuális kapcsolat és összeköltözés után kezdtek újat - külön szobába költözve az esküvőig, mert így tudták csak anyagilag megoldani
  • megkezdett szexuális kapcsolat és összeköltözés után az esküvőig szétköltöztek, és így élték a kapcsolatukat tisztán
Mesélni fognak arról, hogy mit nyertek a második tisztaság által.

Nincs olyan, hogy mi lett volna, ha... Azt csak Isten tudja. Nem tudjuk majd azt, hogy milyen házasság lett volna a kapcsolatukból, ha nem élik meg a második tisztaságot. (Eljutott volna egyáltalán a kapcsolatuk a házasságig?) Abban viszont biztosak vagyunk, hogy egy ilyen lépés - a szexualitás átmeneti visszaszorítása a kapcsolat érdekében - a hosszú távú javára válhat bárki - keresztény vagy nem keresztény - kapcsolatának.

Hamarosan jönnek a tapasztalatok is, illetve szeretettel bíztatom az Olvasókat, hogy írják meg, ha van saját tapasztalatuk erről, legyen közkincs. (biztosutblog@gmail.com)

A témához kapcsolódóan újraolvasásra ajánlom:










2011. július 3., vasárnap

A második tisztaság (1)

Tény: a mai fiatalok több mint 90%-a már az érettségi előtt "túlesik a dolgon". A 10%-ot nagyrészt keresztény fiatalok alkotják. A százalék azonban gyorsan csökken, mikor megjelenik az első, igazi komoly kapcsolat a keresztény fiatalok életében. Egy olyan világban, ahol 10 emberből 9 azt állítja (és mindenhonnan ez ömlik), hogy a szerelemhez a kezdetektől hozzátartozik a szexualitás, sőt, még szerelem sem kell a szexhez, könnyű lesz meggyőzni a 10.-et, hogy ő gondolja rosszul. Főleg, ha nem lát pozitív példákat, ha nem veszi körül egy támogató közösség. Ha pedig az egyetlen "érv", amit ezzel kapcsolatban hallott, hogy "várj vele a házasságig, mert bűnt követsz el", az nem feltétlenül segíti a helyes döntéshez az érzelmi viharok közepette. Az erről való kommunikáció terén még van mit fejlődnie az egyháznak...

Ami a keresztény fiatalok együtt járásának megítélését illeti a világban, ösztönös reakció egyszerűen hülyének nézni azokat, akikről kiderül, hogy ők majd csak a házasságban... Viszont még érthetetlenebb talán azon párok viselkedése, akik már egy megkezdett testi kapcsolatban lépnek vissza, hogy "tisztább" módon éljék meg a kapcsolatukat. Vagy akik több "világi" kapcsolat után egy "tiszta" kapcsolatot kezdenek. (Ezt nevezzük második tisztaságnak.) Ütős, jól alátámasztható érvekre van szükség, hogy egy, a testi kapcsolatban már előrehaladt párban megszülethessen az elhatározás a tisztaság újrakezdésére. Nekik amiatt talán nehezebb dolguk van, hogy ők pontosan tudják, milyen örömökről mondanak le önként, az előbbiek csak sejthetik.

Milyen motiváció állhat mögötte? Megéri? Van értelme? Miért szánják rá magukat párok, hogy visszamenjenek a startponthoz? Nyernek vele valamit? (Amellett, hogy az őrülteknek kijáró tisztelet övezi ezután őket?) Baj, ha nem vállalja ezt egy pár?

Ezekről fog szólni a következő pár bejegyzés.
(Előre lelövöm a poént: van értelme és megéri : )

2011. július 1., péntek

PEA, mint gyújtórakéta, avagy az Űrhajó-hasonlat

Amikor az ember a PEA bűvöletében néz a másikra, nem tudja nem azt gondolni, hogy Ő a tökéletes társ az életre. Ez a PEA dolga, a repülőstart biztosítása a kapcsolathoz. Azonban nem csak azok között lép fel PEA-szerelem, akik alapból is összeillenek és hosszútávú kapcsolatra alkalmasak, illetve nem csak akkor kezd termelődni, ha már elég érett a személyiségünk ahhoz, hogy "ép ésszel" megbirkózzunk a lángoló szerelem adta kihívással.
A PEA elmúltával pedig ott állhat két fiatal, akiknek nem kellett volna pályára állniuk, mert még képzetlenek, éretlen a személyiségük, illetve nem azzal, akivel kilőtték őket.


"A szerelem olyan, mint a nehéz testű űrhajók roppant felhajtó erejű gyújtórakétái. Ezek a föld minden vonzását leküzdve, - önmagát elégetve - gigászi erővel az égbe emelik az űrhajó nehéz testét. Megadják neki a sebességet, pályára állítják, aztán lehullanak róla. De ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az űrhajó fedélzeti műszerei jól működnek. Ezeknek éppen most kell bizonyítaniuk, hogy a feladatot, amiért fellőtték őket az űrbe, pontosan el tudják végezni. Sok azonban a hibás fedélzeti programmal és képzetlen pilótákkal céltalanul keringő űrhajó.

Mert a szerelem első, óriási felhajtó erejével könnyebb "megérinteni" a mennyet, mint újabb és újabb csodáival szembesülve állandóan várakozni és lázas figyelemmel a helyes pályán maradni." (Simon András: Szeretetközelben 42.o. http://www.simongaleria.hu/)


A hasonlat csak abban sántít, hogy az űrhajó kilövéséhez, pályára állításához mindenképpen szükség van a gyújtórakétákra, boldog házassághoz azonban nem elengedhetetlen a PEA.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...