Önmegtartóztatás a házasság előtt - és a házasságban
Az egyház tanítása világos és egyértelmű: tisztán az oltárig, hűségesen a sírig. Ez a kérés nagy önfegyelmet, nagy önmegtartóztatást kíván a keresztényektől. Ha egy atomerőműben kikapcsoljuk a biztonsági berendezést, óriási károkat okozva fölrobbanhat, ha egy autóban elromlik a fék, lehetetlenné válik a biztonságos közlekedés. Nagyon sokan korunkban rossz időpontban nem használják a féket, amikor meg gázt kellene adni, akkor már képtelenek rá.
Sok évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeumból elloptak néhány értékes festményt. Nemes egyszerűséggel kivágták a képeket a keretből, és elvitték. Borzasztóak voltak a keretek kép nélkül. Valamiként ehhez hasonlít a házasság nélküli szexualitás. S amikor megtalálták a vásznakat Biatorbágy környékén elásva: rettenetesek voltak a képek keret nélkül - ilyen a szexualitás nélküli házasság.
Isten bennünket férfinak és nőnek teremtett: azért, hogy sokasodjunk és növekedjünk. A sokasodás a fajfenntartást jelenti, a növekedés a boldogságban való kiteljesedést. Azért teremtette Isten férfinek és nőnek az embert, hogy vonzódjanak egymáshoz, ezáltal a házasságban utódok születhessenek - és hogy egymás boldogságát növeljék. Az egyik célja Istennek a szexualitással az, hogy legyenek utódaink. Az életadás szent. És minden ezzel kapcsolatos dolog is szent, nem lehet vele felelőtlenül játszani. A másik célja a szexualitásnak, hogy boldoggá tegyük vele házastársunkat. Tehát a házasságban akkor is van értelme a férj és feleség együttlétének, ha valamilyen okból - betegség vagy öregség miatt - nem lehet gyermekük. Akkor is örömet szerezhetnek egymásnak.
Az emberek boldogok akarnak lenni, de sokszor rossz irányban keresik a boldogságot. A keresztény erkölcstan szerint a házasság előtti szexuális kapcsolat nem előre visz, hanem elpusztítja az értéket. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akik együtt élnek, jobban megismerik egymást, egyfajta próbaházasságnak tekinthető a kapcsolatuk: megtapasztalják, mire számíthatnak, összeszoknak. Csakhogy a statisztika és a szociológiai vizsgálatok azt mutatják: az esküvő előtt együtt élő párok esetében lényegesen nagyobb a válás kockázata.
Mit pusztít a házasság előtti szexuális kapcsolat? Kimarad először a felhőtlen, játékos, mókás korszak - pótolhatatlanul. Ha egy pár az esküvő előtt tartózkodik a szexuális élettől, akkor a szeretet ezer más játékos, mókás utakat talál magának. Mert a szeretet leleményes. De ha a szexualitással kezdődik, akkor ezek kimaradnak. Ha viszont a házasságkötésig, vagyis a teljes szexuális kapcsolat megvalósulásáig kialakul egy gazdag kapcsolatrendszer, az tovább él, megmarad a házasságon belül is.
A szexuális kapcsolat a teljes odaadás és elfogadás jele. A teljességet nem lehet egy estére, néhány hétre, hónapra szűkíteni. Amikor csak eljátsszák a teljes odaadást, akkor csak úgy tesznek, mintha... Valójában becsapják önmagukat és egymást. A teljes odaadás ugyanis kizárólagos és visszavonhatatlan. Ha valaki csak a férjével, feleségével éli át ezt a nagy élményt, akkor stabilabb a házasság, mert ha ilyen dolog eszébe jut, csak a házastársa jut eszébe, mert ez az élmény csakis hozzá kötődik.
Hadd idézzek egy levélből, amelyet egy súlyos beteg aszszony írt a férjének: "Nagyon jó férjem voltál. Egész szívemmel szerettelek és csodáltalak is. Szerencsés asszony voltam, mert olyan férjem volt, akit nemcsak szerethettem, hanem föl is nézhettem rá. Becsületességed, őszinteséged, előrelátásod miatt, és mert gondomat viselted..." Kedves férfiak, fiúk! Érdemes megfigyelni, mit keresnek az értékes nők, lányok bennünk: becsületességet, előrelátást, tartást, fegyelmet és hasonló nemes vonásokat, nem pedig egy eszeveszett, föltüzesedett, lihegő hímnemű egyedet. Olyan embert keresnek, aki uralja magát, erő van benne, az ilyen férfi mellett nőnek érzi magát a nő. Akire ráhagyatkozhat, mert elvei vannak, és azok szerint is viselkedik.
Emlékszem, amikor régen még csak kerestem őt, a későbbi feleségemet...
A folytatáshoz kattints ide:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése