2012. január 27., péntek

A szerelem agyi háttere (4)


Az alcím talán az lehetne, hogy a "A képlékeny agy". Nem valami figyelemfelkeltő alcím, marketing szempontból bukta, de jó összefoglalja a lényeget: az agy a születés pillanatától kezdve a halálig változni, fejlődni, adaptálódni képes. És változik, fejlődik, adaptálódik. Tanul. Az elsődleges dolgok, amelyek változhatnak az agyszerkezetben, azok a szinapszisok. Vagy a használat miatt fennmaradnak, vagy megszűnnek a viselkedésünktől, tapasztalatainktól függően. Az, amit látunk, megtapasztalunk, teszünk, formálja agyunkat. Mintha rendszeresen karbantartanának egy erdei utat: ha viszont hagynák, akkor előbb-utóbb a természet utat tör, és eltűnik az út.

A könyv két példát is hoz, hogy mutassa az agy fejlődőképességét. Az elsőt tapasztalatból igazolni is tudom. A kínai nyelvben nem használják az L illetve az R hangot, tehát egy kínai nyelvi környezetben felnövő gyerek nem hallja, nem is használja ezeket a hangokat. Az agyukban az a terület, amely a hangok felismeréséért, a hangok reprodukálásáért felelős, nem használja azokat a szinapszisokat, amelyek ezek megértéséhez, kiejtéséhez szükségesek, tehát azok a szinapszisok gyengülnek, elhalnak. A kínai anyanyelvűek tehát fizikailag is akadályozva vannak, mert nincs meg az az idegi kapcsolatrendszer, ami irányítaná a torok, a száj, az ajak izmait, hogy pont azokat a hangokat képezzék. Viszont az agy képlékeny jószág, angol nyelvkörnyezetben szép fokozatosan megtanulja az agy az új hangok felismerését, kiépülnek a megfelelő idegpályák, szinapszisok, hogy ki tudják ejteni, bár tény, hogy sok erőfeszítésre és gyakorlásra van szükség.

Sok kínai diákot tanítok angol nyelven, és főleg a frissen ideköltözött diákok beszédében hallom az L és R összemosódását. Ahogy javítom a latin dolgozataikat, sokszor veszem észre, hogy kimarad egy-egy R betű a szóból, illetve összecserélik őket írásban. Főleg a kezdőbb angolosoknál "fülbetűnő". Aztán szép lassan megtanulják.

Nem is kell ennyire távoli példát hoznunk. Angolul többen tanulnak Magyarországon, mint kínaiul. Ugyanígy gondolhatunk tehát az angol th-betűpáros két féle kiejtési módjára, amit meg kell tanulnunk, és bizony nekünk sem megy egyik napról a másikra. Sok idő kell, amíg gondolkodás nélkül, szépen megtanuljuk kiejteni azokat a fránya hangokat. Nekem ilyen volt még a walesi nyelvben a LL betűcsoporttal jelölt hang, ami nincs a magyar nyelvben. (Kb. úgy kéne ejteni, hogy a nyelvünk hegyét a fogaink közé tesszük, és sziszegni próbálunk.) Viccesen sikerültek az első próbálkozásaim : )

A másik példa azt mutatja, hogy a tapasztalatunk, cselekedeteink miként hatnak az agyszerkezetünkre: hegedűművészek "agytérképeit" összehasonlítva a hegedülni nem tudóékkal világosan látszik, hogy az agy azon része, amely a bal kéz ujjait irányítja, sokkal komplexebb képet mutat. Nem csoda, a bal kéz ujjai táncolnak a húrokon.

Ezzel a két szemléletes példával illusztrálhatjuk, hogy az agyi idegkapcsolatot - szinapszisok -
- idomulnak a körülményekhez, változni, fejlődni tudnak
- hatalmas hatással vannak az emberi viselkedésre és tettekre.

A következő bejegyzések a neurotranszmitterekről fognak szólni, elsősorban a dopaminról. Ekkor már sokkal konkrétabban tudom kötni a szerelemhez, szexualitáshoz a témát. Itt fog látványosan kapcsolódni a téma a szerelem hormonális hátteréhez. Kiegészíti, alátámasztja azt. Csak szükség volt ennyi általános bevezetőre, hogy könnyen megérthessük a szerelmet, szexualitást ebből a nézőpontból is.



1 megjegyzés:

  1. Egy szomorú tény:
    http://itthon.transindex.ro/?cikk=16087

    majd megszakadt a szívem, amikor olvastam. Azért is köszönjük a munkátokat, hátha minél szélesebb körben elterjed a blog, és sok nevelőnek segítetek megtalálni a megfelelő választ ha kérdeznek a fiatalok. Isten áldja munkátokat!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...