A mai modern eszközökkel a tudósok mintegy "látják" mi történik a fejünkben testi kapcsolat közben. Új módszerekkel tudják vizsgálni, milyen kémiai anyagok, hormonok szabadulnak fel ekkor, és ezek miként befolyásolják a viselkedésünket, döntéseinket. Mindezen eredményeket összerakva könnyen megérthetjük, miért az agyunk a legnagyobb szexuális szervünk.
Röviden összefoglalom azt a minimális biológiai ismeretet, ami feltétlenül szükséges annak megértéséhez, mi is történik a fejünkben szerelem, szeretkezés közben. Előrebocsátom, laikus vagyok a témában, csak a nagggyon durva tárgyi tévedésekre hívjátok fel a figyelmet, ami alapvetően befolyásolja az egész rendszer megértését. Ha feltétlenül muszáj. Az agyszerkezet építőkockái a -teljesség igénye nélkül -a következők:
1. Idegsejtek (neuronok)
Ezek az elsődleges építősejtjei az agynak, melyeken keresztül halad az információ elektrokémiai jelzés útján. Az idegsejtben található a sejtmag, amit citoplazma vesz körül. Ez úgy tölti ki a sejtet, mintha vizet töltenénk egy lufiba. Sok rövid nyúlványa van az idegsejtnek (dendritek), amelyek fogadják az infót, és egy hosszú nyúlványa (axon), ami továbbítja.
2. Piramis alakú támogató sejtek (neurogliák)
Ezek az idegsejtnél kisebb méretű, piramis alakú sejtek mintegy 5-10x többen vannak, mint az idegsejtek, ezek teszik ki az agy és gerincvelő térfogatásnak mintegy felét. Ezek tartják helyükön az idegsejteket, segítenek az idegsejtek növekedésében, fejlődésében, és az idegsejt pusztulásakor ezek vezetik el a keletkezett hulladékanyagot. A támogató sejtek részeként gazdag érhálózat fonja be az agyat.
3. Szinapszisok
Ahhoz, hogy az agy működni tudjon, a különböző idegsejteknek kommunikálniuk kell egymással és szerves egészként kell együttműködnie. Hasonlóképpen mint az internet esetében, az agyi hálózatnak kapcsolatokra és folytonosságra van szüksége - zsákutcák nélkül. Két idegsejt között a szinapszisok alkotják a hidat. Nem fizikailag kötik össze az idegsejteket, mindig marad egy kis rés, ahol
4. Neurotranszmitterek
továbbítják az elektromos jeleket. Ezek a kémiai "üzenettovábbítók". Ezen a ponton kapcsolnám a blogon már kitárgyalt hormonális hátteret ide, elvégre hivatalos szakterminussal élve mind a szerotonin, mind a dopamin neurotranszmitter. Az, hogy eddig hivatalosan "hormonoknak" hívtuk őket, az nem változtat a funkciójukon, csak könnyebb összefoglalóan a szerelem hormonjairól, mint a "szerelem hormonjairól és neurotranszmittereiről" beszélni. A lényeg ugyanaz. Elnézést kérünk az agykutató, orvos, illetve az agyat behatóbban ismerő emberektől ezért a fogalmi pongyolaságért.
A legfontosabb pont számunkra most a szinapszisok kérdése. A legtöbb idegsejt 1000 másik idegsejttel áll közvetlen kapcsolatban, és 10000 másik idegsejttől kap összeköttetést a szinapszisok segítségével. Hozzávetőlegesen 10 a tizenötödiken, azaz 100 billió szinaptikus érintkezési pont jön létre egy agyban. Ez több mint az összes internetkapcsolat a világon. És ekkor még mindig csak egyetlen agyról beszélünk. Az internet-összekötetésekkel ellentétben azonban a szinapszisok nem jelentenek állandó, fix kapcsolatot mint pl. az internetkábelek. Ezek organikus kapcsolatok, melynek a léte a használattól függ. Gondoljunk az izmainkra: ha nem használjuk őket, leépülnek. Az űrhajósok is rengeteg izmot veszítenek gravitáció hiányában.
Amikor egy új tevékenységbe fogunk, vagy tapasztalatot szerzünk valami újról, akkor a szinapszisok új idegpályákat hoznak létre, illetve megerősítik a korábbiakat. Ezek a kapcsolatok jelentik az emlékezet, viselkedés, érzelmek, vágyak, döntések alapjait, mindenét, amit az új helyzet vagy tapasztalat hoz magával. Ha újra megtesszük/átéljük azt, akkor újra használjuk azt a csatornát, és megerősítjük. Ha viszont nem találkozunk vele többet, akkor ezek a szinapszisok egy idő után felbomlanak, elpusztulnak. Fontos, nem az idegsejtek pusztulnak el (ahhoz drog, alkohol, betegségek kellenek), hanem a közöttük levő szinaptikus kapcsolat válik semmissé.
A szinapszisok teszik lehetővé, hogy az agy fejlődjön, változzon. Tehát ha kijelentem, hogy a szerelem, a szexualitás a serdülő fiatalság agyszerkezetét is megváltoztathatja, akkor bizonyos értelemben nem is túloztam. Ahogy fokozatosan egyre teljesebb képet kapunk a változásokról, ami az agyunkban következik be a téma kapcsán, akkor teljesen egyértelműen cáfolható lesz az a kijelentés, hogy a szex csak szex, egyszerű fizikai aktus és testnedv (esetleg vírus)csere. Nem fogja megállni a helyét az a vélekedés, hogy amennyiben hatalmas mázli révén elkerüljük a nemi betegségeket és egy nem kívánt terhességet, akkor a szabad szexnek következménye se lesz a jövőben. Tehát nem lesz bajuk a fiataloknak, ha odafigyelve a körülményekre (óvszer, fogamzásgátlás stb.) szabadon szexelnek.
Ha agyatlanak lennénk, akkor igaz is lenne...
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése