Hogy ismerkedtetek meg?(Első benyomás a másikról?)
Fanni: A templomban találkoztunk, én érdeklődőként jöttem, szerettem volna megkeresztelkedni, vagy legalábbis többet megtudni a hitről.
Soma: Valóban első pillantásra lenyűgözött, Fanni gyönyörű volt!
Jártatok mással is együtt korábban? (Mit tanultatok abból?)
Fanni: Én jártam együtt korábban, és megtanultam, hogy ha önzetlenül szeretném szeretni a másikat, akkor szabadon kell hagynom.
Soma: Én nem jártam előtte senkivel, bár vágytam rá, de úgy éreztem, senkinek sem tudom szívből kimondani hogy szeretem.
Mikor éreztétek meg, hogy Isten egymásnak szánt titeket?
Fanni, Soma: Mindjárt az első találkozáskor, de az együttjárás alatt igyekeztünk ezt félretenni, hogy ne kössük meg egymást az érzéseinkkel, hogy ne csak a szívünkkel hanem az eszünkkel is döntsünk.
Volt bennetek kétség?
Fanni: Alapvetően nem, de időről időre azért berezeltem, hogy tényleg ki tudom e mondani egy életre az igent, hogy menni fog e ez nekünk.
Soma: Alapvetően nem, de pont a tisztaságért való küzdelmeink során, néha elbizonytalanodtam, nem voltam biztos benne, hogy ez a kapcsolat így működni fog.
Hol hallottatok a tiszta együtt járásról? (Ez a kérdés a kb. a családi-közösségi hátteret fedi le.)
Fanni: Hát én Somától hallottam erről először, elég sokkoló volt! Aztán ahogy megismertem a barátait kiderült, hogy többen is vannak az Ufók! Gondolkodóba estem, mert azt világosan láttam, hogy az előző együtt járásaim nem sikerültek jól, hogy valamit nagyon elrontok. Megértettem, hogy az Ufók a normálisak, és hogy előtte én csináltam rosszul , hogy szabadon hagyni valakit azt jelenti, hogy nem birtoklom a testét.
Soma: Én sem keresztényként nőttem fel. Gimnáziumi éveim vége felé tértem meg, és a plébániai közösségben hallottam először a tiszta együttjárásról.
Hol húztátok meg a határt? (kézfogás, csók, ölelés stb.)
Fanni: Az együttjárás alatt a teljes tisztaságra törekedtünk, tehát se kézfogás, se csók, se egyéb testi érintés, csak a két lélek!
Soma: Ez volt a célunk, de azért nem volt ennyire egyszerű megvalósítani. Mikor úgy éreztük, hogy kicsit alább adtuk, igyekeztünk újra kezdeni és visszatérni a teljes tisztasághoz.
Nem tartjátok elengedhetetlennek, hogy egy férfi és egy nő házasság előtt "kipróbálja" a szexet?
Fanni: Nem. Attól függetlenül, hogy nem feküdtünk le egymással a gesztusokból, a beszélgetéseinkből minden fontos kiderült a másikról.
Soma: Nem, azt gondoltam, hogy minden lehetséges problémánk megoldását a köztünk élő szeretet adhatja, beleértve ebbe az esetleges szexuális problémákat is.
Hogy emlékeztek vissza a lánykérésre?
Fanni: Egy idő után egyértelműen éreztük, hogy döntenünk, kell. Adtunk magunknak gondolkodási időt, és megbeszéltük, hogy Húsvétig eldöntjük, ki ki magában, hogy mit szeretnénk (bár én már biztos voltam benne, hogy ha Soma feltenné azt a bizonyos kérdést a válasz IGEN lenne). Nagyszombat éjszakáján ketten voltunk a kápolnában, Soma olyan hosszan imádkozott hogy már kezdtem pánikba esni…
Soma: Hát igen, nagyon szerettem volna tudni, vajon mi Isten terve velem. Honnan tudhatnám meg? Kértem, hogy küldjön valami jelet, de Ő azt kérdezte: Fiacskám te mit szeretnél? Válaszoltam neki és megkértem Fanni kezét. Utólag látom, hogy milyen nagy biztonság ez. Ha kiírta volna bárányfelhőkkel az égre az akaratát, utólag gondolkodhatnék, hogy jól láttam-e. Így biztosan tudom, hogy én választottam.
Mi volt a legnagyobb kísértés az együtt járás idején? (Konkrét hely, szitu...)
Soma: Egy hegymászás során Fanninak megfájdult a térde. Visszafordultunk, de ketten a sátorban bizony nagyon erős volt a kísértés.
Mi segített megmaradni a tisztaság útján?
Soma: Isten szeretete, amiért még a szerelmet is érdemes kockára tenni. Segített a lelkivezetőm bátorsága és barátaim biztatása is.
Fanni: Kezdetben csak azért tartottam ki, mert éreztem, hogy kell nekem ez a fiú, később aztán megértettem a miérteket és onnantól már egyet akartunk. Közben az Istennel való kapcsolatom is erősödött, egyre biztosabban tudtam, hogy az Ő útján akarok járni. Elkezdtem készülni a keresztségre.
X év házasság távlatából visszanézve, megérte a tisztaság miatti sok lemondás?
Fanni: Megtanultunk kommunikálni, bármiről, arról is, amire nincsenek szavak, mert az együttjárás alatt csak a szavak voltak a kommunikációra.
Soma: Az együttjárás alatt Istenben találtunk egymásra. Praktikus szempontból pedig, a házasságban minden azon múlik, hogy meg tudjuk-e beszélni a nehéz kérdéseket. Az együttjárás során szerzett „gyakorlat” ebben ma is alapot és biztonságot ad.
Ha visszamehetnétek az időben, tennétek valamit máshogy?
Fanni: Most is így csinálnánk, a gyerekeinknek is ezt adjuk tovább. Az volt kár, hogy előtte másképp csináltam.
Eltekintve együtt járásotok keresztény vetületétől, miért látjátok ésszerűnek a tiszta együtt járást nem hívő pároknak is?
Soma, Fanni: Azt látjuk, számtalan kapcsolatban és házasságban a problémák fő forrása, hogy nem ismerték meg egymást és nem döntöttek a másik mellett, mielőtt szorosabb köteléket fontak maguk közé . Megismerni és szabadon dönteni szinte lehetetlen ha a két ember szexuálisan is együtt él.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése