2012. június 10., vasárnap

Gyorstalpaló kurzus a szexhormonok világából

Mostanában beszélgettem Gl. Eszterrel, a szerelem biokémiájának ismertetőjével. Beszélgettünk arról, hogy sokan kérdeznek a blogon keresztül a témáról, illetve hogy rengeteg felkérést kap határainkon innen és túl, hogy beszéljen a fiataloknak a témáról. Közösen elhatároztuk, hogy Eszter ír egy összefoglalót (ld. alant), illetve leírja hol, miért, milyen feltételekkel tud előadni.

Elöljáróban két fontos dolog a hormonokkal kapcsolatban:

1. Mindannyian mások vagyunk, más a testfelépítésünk, érzékenységünk a hormonális változásokra, más tapasztalatok, élethelyzetek, családi háttér alakította ki a személyiségünket stb. Valaki ezer fokon éli meg a szerelem összes velejáróját, valaki kevésbé. Valakit jobban megvisel/mélyebben fáj/nagyobbat esik stb. Különbözőek vagyunk. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma szerelem. Vannak tankönyvibb esetek, vannak kevésbé. A hormonok hatása azonban minden egészséges emberre hat.

2. Nagyon jó tudatosítani, hogy mi játszódik le bennünk, ha szerelmesek vagyunk, ah szakítunk, milyen hosszú távú következményei vannak a döntéseinknek, DE nem hozhatjuk fel mentségnek, nem vagyunk a hormonok áldozatai. A döntést, amit befolyásolhat a hormonális háttér, mi hozzuk meg. Mi döntünk úgy, hogy belemegyünk-e egy adott szituba, hogy mire mondunk igent, mire nemet. A hormon irányba állíthat, de mi tesszük meg a lépést abba az irányba. Vagy nem. A döntés a mi felelősségünk.

A következő bejegyzésben jelentetjük meg, hogy a doktornő milyen felkérésekre tud nagyobb valószínűséggel igent mondani.

Most pedig jön a hormonos témát lezáró (?) összefoglaló a G. Eszter tollából:


Gyorstalpaló kurzus a szexhormonok világából

a szexualitás, szerelem, válás, hűség, hűtlenség, holtomiglan-holtodiglan, megcsalás, boldogság-boldogtalanság biokémiája 50 mondatban

A szerelemben öt hormon viszi a prímet.

Az első a fenil-etil-amin (PEA), ez a szerelem-hormon és funkcionálisan pedig kábítószer. Igaziból. Az amfetamin is ilyesféle… Ettől szerelmes az ember, a PEÁtól. Ettől boldog, izzó, bolond, lebegő, vak szerelmes – mert termelődik a szervezetében egy kábítószer, valójában tehát a szerelmes ember igaziból droghatás alatt van!

Ez a PEA az agy ún. jutalmazási központjára hat, ide hat minden, ami jó élmény-érzés nekünk pl. mama simogatása, puncstorta, szex, kábítószer… A szerelem hormon tehát beizzítja ezt a központot, megemeli az agy jutalmazás-anyagának, a dopaminnak a szintjét. Dopaminfürdő, boldogság, szerelmes izzás… ezt talán mindenki ismeri magáról is J.

A bibi az, hogy az agynak azért ez hosszútávon nem jó. Instabil, felfokozott állapot, amit nem visel el a végtelenségi. Másfél-két év múlva az agy leállítja a PEA termelését. Mindig. Mindenkinél. Minden esetben. A lila ködöt elfújták, a rózsaszín szemüveg lehullott, a szerelem hopp! – elmúlt.

És amikor ez az állapot bekövetkezett, akkor vannak bizony a korábbi szerelmesek nagy egymásra csodálkozásai : „ez meg ki (az ördög)?! Hogy tudtam ebbe beleszeretni? Hova tettem az eszem és a szemem?”Hja kérem, a PEA spanyolfala mögül előlép az, akit eddig csak rózsaszín szemüvegen át láttunk, drog nélkül talán már nem is olyan tökéletes az illető…

Van egy anyag, ami a normális létezésért felel, szerotonin a neve. Ez kell ahhoz, hogy rendesen együnk, aludjunk, végezzük a napi feladatokat, hogy ne dilizzünk bele az élet monoton aspektusaiba: evés-öltözés-minka-rendrakás stb…

Ha ez az anyag kevés, az ember motivációja megszűnik a normális életre, nem eszik, nem dolgozik, nem örül, föl sem kel az ágyából stb. Ezt hívják úgy,hogy depresszió.

A PEA lecsökkenti a szerotonin szintet, hogy ne érdekeljen minket munka, tanulás, normális létezés, alvás stb, csak a nagy Ő. És amikor a PEA elmúlik, a szerotonin szint még lenn van: szakítás utánaz ember „depressziós”. És valóban…

A negyedik anyag az endorfin, a boldogsághormon. Ez az anyag is kábítószer END-ORFIN betűszó: endogén (vagyis belső) morfin. A morfinreceptorokra hat, igazi kábítószer.

Ez okozza az orgazmus extázisig fokozódó kéjérzését. Ez az anyag az orgazmus, ha úgy vesszük. És kábítószer, annak minden (pl. függőségi) jellemzőjével. Orgazmus során óriási mennyiségben szabadul fel és elönti az embert morfinnal – szexuális kéjérzéssel jelen esetben.

Az utolsó anyag az oxytocin. Kötődési hormonnak is hívják. Szüléskor, szoptatáskor óriási mértékben termelődik, ez húzza össze a méh ill. a tejmirigy izmait – és közben az agyban mint kötődési hormonmemóriát ír. Összeköt a babával agyi, kapcsolati szinten magyarul…

Orgazmus során is óriási mennyiségben termelődik ,minden egyes orgazmus során, férfiban az ejakulációt okozza, nőben a méhet húzza ritmikusan össze, hogy az így létrejött vákuum beszippantsa mélyre a spermiumokat. Cél a baba J pedig. És közben természetesen bejut az agyban is dolgozik: beírja a memóriába, hogy kivel és mi történik épp, és mint kötődési hormon, összeköt vele. Mindig, mindenképp. Ez a dolga.

Oxytocin termelődik minden kapcsolatban, minden érintés, de akár simán egymásra figyelés, beszélgetés során is. Ez az alapja minden társas kapcsolatnak, a kollegiális kapcsolattól a barátságon, szülő-gyerek kapcsolaton át a szerelmi összeforrasztásig. Életünk végéig termelődhet, nem másfél év, mint a PEA.

Amikor a PEA elmúlik, a szerelem helyét egy ilyen kötődés veszi át, amely intenzitásában egy lehet a szerelem hormon izzásával is.

Ímhol a szerelem biokémiája.

Három nagy tanulsággal jár.

1. A szerelem első két évében adott esetben természetszerűleg fogalmam sincs, hogy kibe szerettem bele. A kábítószer miatt nem azt látom, aki ő, hanem amilyennek látni akarom – egy rózsaszín szemüvegen át.

2. Minden orgazmus alatt (minden szeretkezés alatt tehát) oxytocin szabadul föl, ami mint kötődési hormon összeköt azzal, akivel ez éppen történt. Beíródik a memóriába, és nem lehet kivenni onnan többé.

Aki PEA alatt szeretkezik tehát, az összeköti magát valakivel akiről igazából fogalma sincs. Amikor a PEA elmúlik, és ha megtörténik a szakítás, a kötődési hormon jelenléte miatt sérül mindkét fél. A személyiség darabolódni kezd…

3. A szexualitás hajtóereje az endorfin, az a kábítószer,ami az extatikus gyönyörérzetet adja orgazmus során. De aki endorfinra vágyik, és ezért szexuális kapcsolatot létesít (pl. egy egyéjszakásat, hogy a vágya ahelyt kielégüljön), az az orgazmusa során oxytocint is termel, ami ugyebár meg kötődést alakít ki – nem csak egy éjszakára. Egy darabot az illető ad a személyiségéből, egy darabot kap… Egy éjszaka alatt – de végleg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...