A blog a tiszta együtt járásra hívja a házasságra készülőket. De hogy miben áll a tisztaság megélése együtt járás közben illetve a házasságban, arról megoszlanak a vélemények. Sok kérdés merülhet fel:
Az együtt járás kezdetén:
Megismerkedtem valakivel, aki nagyon tetszik, én is neki. Mikor van itt az ideje a kézfogásnak, ölelésnek, csóknak?
Mit tegyek, ha őszintén beleszeretek valakibe, és szeretne lefeküdni velem, hogy megmutassa, ő is mennyire szeret? Nagyon vágyom arra, hogy az övé legyek. Korainak tartom, de nem akarom elveszíteni.
A csókkal, simogatással tudom éreztetni, milyen mélyen érzek párom iránt. Kell várnom ezzel? Ha igen, miért? És meddig?
Mit tudhatnak a papok arról a mély érzésről, amit a párom iránt érzek. Nekik könnyű arról "papolniuk", hogy tartóztassuk meg magukat. Nem érthetik, mi játszódik le bennünk, közöttünk, amikor kettesben vagyunk.
Ha már elkötelezték magukat egymás mellett:
Ha őszinte, tiszta szerelemmel szeretjük egymást, már a jövőt tervezgetjük, miért nem szabad az egyház szerint magunkat ajándékozni a kedvesünknek?
Ha elhatároztuk, hogy tisztán készülünk az esküvőre, mégis mi a megengedett az esküvő előtt? Alhatunk együtt anélkül, hogy lefeküdnénk egymással? Vagy ez is bűn már?
Ha csak az esküvőnk után lettünk egymáséi, igaz, előtte messzire eljutottunk már egymás felfedezésében, akkor már tisztán készültünk?
Honnan tudjuk, hogy összeillünk-e szexuálisan, ha nem próbáltuk ki?
A kérdések sora végtelen, hiszen minden együtt járó pár egyedüli és megismételhetetlen. Mint az ember maga... : )
Az együtt járás kezdetén:
Megismerkedtem valakivel, aki nagyon tetszik, én is neki. Mikor van itt az ideje a kézfogásnak, ölelésnek, csóknak?
Mit tegyek, ha őszintén beleszeretek valakibe, és szeretne lefeküdni velem, hogy megmutassa, ő is mennyire szeret? Nagyon vágyom arra, hogy az övé legyek. Korainak tartom, de nem akarom elveszíteni.
A csókkal, simogatással tudom éreztetni, milyen mélyen érzek párom iránt. Kell várnom ezzel? Ha igen, miért? És meddig?
Mit tudhatnak a papok arról a mély érzésről, amit a párom iránt érzek. Nekik könnyű arról "papolniuk", hogy tartóztassuk meg magukat. Nem érthetik, mi játszódik le bennünk, közöttünk, amikor kettesben vagyunk.
Ha már elkötelezték magukat egymás mellett:
Ha őszinte, tiszta szerelemmel szeretjük egymást, már a jövőt tervezgetjük, miért nem szabad az egyház szerint magunkat ajándékozni a kedvesünknek?
Ha elhatároztuk, hogy tisztán készülünk az esküvőre, mégis mi a megengedett az esküvő előtt? Alhatunk együtt anélkül, hogy lefeküdnénk egymással? Vagy ez is bűn már?
Ha csak az esküvőnk után lettünk egymáséi, igaz, előtte messzire eljutottunk már egymás felfedezésében, akkor már tisztán készültünk?
Honnan tudjuk, hogy összeillünk-e szexuálisan, ha nem próbáltuk ki?
A kérdések sora végtelen, hiszen minden együtt járó pár egyedüli és megismételhetetlen. Mint az ember maga... : )
Szerintetek mit jelent tisztán együtt járni? Mi a megengedett, és miért? Túlzás az egyház javaslata, hogy várjunk a szex-szel házasságig? Ésszerű? Ésszerűtlen? Túlhaladott ez a felfogás a mai korban már?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése