Meddig mehetünk el? (1)

Ez egyik legkardinálisabb kérdés azon fiatalok körében, akik -átgondolva a tiszta házasságra készülés gyümölcseit - e mellett döntenek. Rendben, a teljes testi közösségnek a megszentelt házasságban van tere, helye, ideje, de addig rengeteg lépcsőfoka van az egymásnak adottság testi jeleinek (simogatás, kézen fogva járás, ölelés, csók és társai...)

Hol a határ? Hol a pontosan kijelölt, fekete-fehér határ?

Kinek van joga kimondani, hogy ezt még szabad, de azt már nem? Hogy mi számít "bűnnek", és mi nem?

Jézus nem ültette le a tanítványait és nem adott konkrét, 15 pontos "randikalauzt" az evangelisták kezébe, hogy kétezer év múlva kézikönyv legyen a fiatalok kezében. Beszélt a tisztaságról, igazi szeretetről, a paráznaságról (amire alapozva meg lehet egyébként találni a határokat könnyen), de a szerelmes fiatalok ennél konkrétabb válaszban reménykednek. (A kézen fogva járás szabad? És a csók? A nyelves csók már nem? "Intim" zónáktól 14.5 centire simogatás oké, 14 cm már nem? stb.) Konkrétan ezt nem szedte pontba Jézus. Hogy értelmezzük akkor Jézus tisztaságról szóló tanítását?

Megkérdezhetünk sok lelki vezetőt, papot, de nagy különbség lehetnek a válaszokban, irányelvekben. Sok pap esetleg nem meri a radikálisabb utat ajánlani, mert tart attól, hogy a párra nézve keményebb (de biztosabb) utat ajánlva a pár máshova elmegy, és keresnek másik papot, akitől azt hallják, amit hallani akartak.

HOL VAN TEHÁT A HATÁR???

Nos, ezt én sem mondom ki konkrétan (azért olvass tovább, kérlek!!!), de megadok néhány alapelvet, ami konkrétan segíthet NEKED és a TE PÁRODNAK, hogy "belőjétek" a TI határaitokat.

Néhány alapelv:

1. A testi kapcsolat tükrözze a kapcsolat fejlettségét!

Abból tudok kiindulni, amit ez elmúlt 15 évben a közösségünkben láttam. Tomka atya azt az iránylevet adta nekünk, fiataloknak, hogy az egymásnak adottság testi jeleinek (kézfogás, ölelés, csók...) akkor van ideje, ha már megtörtént az egymás iránti, KOMOLY elköteleződés egymás iránt. Ha kimondható, hogy egy pár kapcsolata a házasság felé tart. Aláírom, ez tényleg durván hangzik. Kell ugyanis idő arra, hogy ezt egy pár tényleg ki tudja mondani. Ne fogják egymás kezét, ne legyen csók akár a jegyességig???

Van, aki ennél a gondolatnál "kilép", és azt mondja, ez nem az én utam, ez őrültség. Aki viszont így készül, s nem egy párt ismerek, akik ezt így csinálták, vagy erősen törekedtek erre, újra s újra kezdve a tisztaságot így készültek a házasságra, azoknak egytől-egyig példaértékűen boldog a házasságuk. Visszanézve ezt a -valljuk be- küzdelmes utat, mindegyikük egyértelműen ki tudja mondani, hogy a mostani boldog házaslétük alapját tették le ezzel az önmegtartóztatással. Rövid távú nehézség egy hosszabb távú jó érdekében.

Mennél alsóbb lépcsőfokot teszi meg határnak a pár, annál több esélyük van jól megalapozni a kapcsolatot.

2. A testi kapcsolat akadályozza egymás mélységeiben való megismerését.

Egy testi kapcsolatban élő pár mérhetően kevesebbet beszélget, a konfliktusokat gyakran testtel, nem kommunikációval oldják föl, kevésbé reális a képük egymásról, a kapcsolatról.

A szerelem-hormonok szépítőszemüvegén keresztül nem azt látjuk a másikban, hogy milyen, hanem, hogy mi mit gondolunk róla. Mennél szerelmesebbek vagyunk (mennél magasabb a PEA-dopamin duó szintje), annál kevésbé látunk reálisan, annál kevésbé törekszünk igazán megismerni egymást, mert "elég az élmény". Ha pedig a testi kapcsolat is "belép a képbe", akkor a felszabaduló endorfin (1) még magasabbra emeli a PEA-D szintet (ördögi kör!!!) és (2) és annyira kielégíti a párt, hogy nem "kényszerülnek" a szeretet-kapcsolat építésére, kevésbé gyakorolják a kommunikációt, annak formáit (mindenről való beszélgetés, megbocsátás, újrakezdés, konfliktus-kezelés stb.) Ennek hiányában egy pár nem tud megalapozni egy életre szóló, boldog házasságot.

Ha a pár megtart egy lépés távolságot, főleg a kapcsolat alapozásánál, akkor lehetővé teszik maguknak azt, hogy igazán és mélyen megismerhessék egymást. Könnyebb a huncutkodást választani, főleg, ha a pár már belekóstolt. Konfliktus esetén egy sebet tisztító, komoly beszélgetés helyett könnyű ölelésben keresni a feledést, és a "csakazértis" egymáshoz tartozás érzését megőrizni. (Anélkül, hogy a sebet kitisztítanánk.) Ez nagy veszélye a testi kapcsolatnak.

3. A testi kapcsolat egyes lépcsőfokai mindig felkeltik a vágyat a következőre.

A szerelem hormonális háttere kapcsán már ejtettünk szót a szerelem "kábítószer" élményéről. A megemelkedett dopaminszint egy olyan állapot, amibe az agyunk újra és újra vágyik eljutni. De úgy is mint az alkohol vagy épp a drogok esetében, egy idő után hozzászokik a szervezet az "adaghoz", és mindig egy kis plusz kell, hogy ugyanazt a kábult-boldog állapotot elérje. (Ez a biológiai oka a függőség kialakulásának.)

Amikor először keresi tétován két szerelmes egymás kezét, és összekulcsolva kezdenek sétálni, az nagyon intenzív fizikai (és lelki ) élmény. Még a második alkalommal is. De egy idő után már vágyik a pár, hogy közelebb bújjanak. Majd amikor az újdonság varázsa (=dopaminzuhany) elmúlik, már csak a következő lépcsőfok adhatja meg azt a bizsergető, testi élményt, amire a szerelmesek várnak. Így, szép lassan eljuthat a pár addig, amíg már csak a testi egyesülés van hátra, mert "végigjártak már minden lépcsőfokot." A pár által közösen meghatározott, szilárd határok nélkül hihetetlenül gyorsan előrehalad a testi kapcsolat.

Még egy fontos dolog van: a lépcsőfokok egyre alacsonyabbak. Egyre könnyebb továbbjutni, egyre gyorsabban juthatunk tovább, mennél inkább előrehaladtunk. Egy idő után szinte lehetetlen megállni. Az elején kell megálljt parancsolni, mert egyre nehezebbé válik (és az egyre lejjebb nyomott szerotonin szint miatt) egyre kevésbé tűnik logikusnak és értelmesnek az önmegtartóztatás!!!

4. Azt keressük, ami a másiknak a legjobb. És ami a kapcsolatunknak a legjobb hosszú távon!

Lányok! Az esetek döntő többségében a fiúk viselik nehezebben a hosszú önmegtartóztatást. Segítsetek nekik azzal, hogy nem hozzátok őket direkt olyan helyzetekbe, ami nehezebbé teszik nekik a várakozást. (Öltözet, intim-kettesben maradás, kihívó viselkedés...) Az egymásnak adottság testi jeleinek átélése őket jobban izgalomba hozhatja, mint titeket. Ez fontos különbség a két nem között. Vannak olyan fiúk, akiknek már az ölelés és a csók is "sok", és nehéz küzdelmek árán tudnak csak megálljt parancsolni maguknak. Ilyen esetben a határt határozottan (bocs a szójátékért) az ölelés és a csók ELŐTT kell meghúzni, mert utána már beléptek a veszélyzónába. Mennél inkább előrehaladtok a kapcsolatban (mindegy, ki kezdeményezésére történik), annál keményebbé válik a fiúnak a várakozás. Hosszú távon a kapcsolat sínyli meg.

Ne éljetek vissza ezzel, ne keressétek ezeket az alkalmakat, élvezvén a szerelmetekben általatok kiváltott reakciókat. Ez a viselkedés nem annak a keresése, hogy mi a legjobb a másiknak!

5. A jó határvonal mindig korábban van, mint ahogy TI gondoljátok.

Pont.

Konklúzió?

Minden pár maga fogalmazza meg : )

a kép forrása. http://www.tollal.hu/mu/erzelmek---eljen-a-szerelmesek-napja!

Mi van, ha nem jó a szex? (2)

Azt hiszem, a téma megér még egy posztot, bár úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan lehet jó (nagyon jó : ) a szexuális életünk. Hogyan teremthetjük meg a szexuális harmóniát, szexuális összhangot, ami fontos a házasságban. Már ajánlottuk korábban Bonacci könyvét. Az ő válasza következik a kérdésre, miszerint nem kéne-e együtt élnünk, vagy legalább kipróbálni egymást az esküvő előtt. (96.o.)

"Szerintem akkor van értelme így feltenni a kérdést, ha elhiszed, amit a társadalom mond a szexről. Ha a szex a legnagyszerűbb dolog, amely valaha történni fog veled, és ha néhány ember "jobb" az ágyban, mint mások, akkor hogyne lenne tisztességes dolog megtudni, hogy az illető "jó-e" az ágyban, mielőtt odavésed a neved a szaggatott vonalra - különösen, ha ő lesz az egyetlen, akivel valaha szexuális kapcsolatba kerülsz?

De nézd csak meg ezt a másik oldalról! Hogy tetszene az, ha valaki azt mondaná: "Szeretlek, te vagy a legjobb barátom, a partnerem, a lelki társam. Veled akarom tölteni az életem hátralevő részét. Azt akarom, hogy közös gyermekeink legyenek. Veled akarok megöregedni. De most először levizsgázol, hogy milyen vagy az ágyban. És ha nem préselsz ki magadból legalább egy erős négyest, vagy egy gyenge ötöst, akkor a házasság ugrott!" Hogyan éreznéd magad ettől? (Főleg, ha tapasztalatlan vagy?)

Hiba azt hinni, hogy a "jó szex" a technikáról szól. A jó szex a jó kapcsolatról szól. Ha egy férjnek és egy feleségnek jó a házassága, ha jól kijönnek egymással, és igazi érzelmi intimitás van közöttük, ha megbíznak a másikban, és törődnek egymással, akkor a szexuális életük vissza fogja tükrözni ezt. Ha veszekszenek egymással, ha nincsenek tekintettel a másikra, ha nincs bizalom vagy intimitás, vagy valamelyikük félrelép, akkor a házastársi életük megsínyli ezt. Szexuális életük "minősége" intimitásuk és házasságuk minőségének közvetlen visszatükröződése.

A házastársi szex gyönyörűsége, hogy nem kell "tökéletesen csinálni" elsőre. Egy egész életed van gyakorolni, együtt tanulni, és egymásnak adni magatokat. Micsoda nagyszerű környezet ez a tanuláshoz - olyan szexuális partnerrel lenni, akiben megbízol - olyannal, aki soha sem fog elhagyni téged. Ameddig a kapcsolatotok és az érzelmi intimitásotok növekszik, a szex egyre jobb lesz, nem pedig rosszabb, ahogy telnek az évek.

Néhány évvel ezelőtt két barátom összeházasodott. Amikor jegyben jártak, a lány barátai a munkahelyen meséltek neki az összes tesztről, amit el kellene végeztetniük, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy egyiküknek sincs nemi úton terjedő betegsége. "Nincs szükségünk rájuk" - mondta- "mindketten szüzek vagyunk."

Miután a munkatársai magukhoz tértek a megrázkódtatásukból, egyikük azt mondta: "Úgy érted, hogy nem tudjátok egymást máshoz méricskélni? A szexuális életetek nagyszerű lesz."

Fiatalok kérdései (5)

Ezzel a végére értünk a Biztos Utas fiatalok kérdéseinek. Két olyan kérdést nem válaszoltunk meg, ami hosszabb bejegyzést érdemel (önkielégítés, illetve a tiszta készület melletti konkrét érvek) Ez utóbbiról szól a blog, de összefoglalóan lesz róla egy külön bejegyzés. Ha valaki írt kérdést, amire nem válaszoltunk, reklamáljon a biztosutblog@gmail.com-on : ) Vagy ha lett kérdése, akkor is írjon.

Mi a megoldás, hogyha olyan helyzetbe kerülünk, hogy elváltunk, de van egy új párunk. Össze lehet-e házasodni vele? Milyen úton kell járni?

Fontos megkérdezni, hogy volt-e egyházi esküvő, vagy csak polgári. Amennyiben csak polgári, úgy egyházilag szabad az elvált fél. Csak úgy, mint az özvegyek. Az egyház álláspontja az, pont a házasságkötéskor kiáradt kegyelem miatt, hogy a megkötött és az elhált házasságot semmiféle emberi hatalom és semmiféle ok nem bonthatja fel, kivéve a halált. Ilyen értelemben, akinek kimondtad az igent, az a házastársad marad valamelyikőtök haláláig. Ha polgárilag el is váltál, Isten szemében még házas vagy, így új egyházi házasságkötésre nincs mód, csak polgárira.

Egyházi válás, mint mondjuk a polgári válás, nincs. A házasságkötést kimondhatják hosszú vizsgálat után érvénytelennek, ha nem teljesültek a házasságkötés feltételei. De ehhez tényleg komoly érv kell (pl. ha nem lett elhálva a házasság). Ez annak a kimondása, hogy a házasság nem jött létre.

Ami pedig az utolsó kérdést illeti, nincs olyan, hogy ezen és ezen az úton kell járni, minden pár maga dönti el, hogy melyik utat választja. Mi amellett tesszük le a voksunkat, hogy egy tiszta együtt járás az, ami segíthet 98%-an jól eldönteni, hogy életre szól-e a kapcsolatunk. Akár az első, akár sokadik...

Ha valakinek nem olyan fontos a szexualitás, mint pl. a lelki dolgok, akkor mért baj, ha él szexuális életet?

Ha nem olyan fontos neki, akkor mért élne szexuális életet??? Ha pedig olyan fontosak neki a lelki dolgok, akkor tudatosítsa, hogy a kapcsolat megalapozásakor a szexualitás akadályozza a lelki kommunikációt. Egy pár egyedül egy üres lakásban a legritkább esetben ül le, hogy lelki dolgokról beszélgessenek. Hamar találnak jobb elfoglaltságot...

A szexualitás pedig (ld. oxitocin) pedig, akár akarod - akár nem, egy életre összeköt azzal, akivel átéled.

Szerelmes voltam egy fiúba nagyon, de ő nem ugyan úgy érzett mint én, és én éreztem, nekem ő az igazi, és elég az, ha csak vele lehetek és beszélhetünk, mert boldog vagyok, és jó ez az érzés, hogy nem lehet elmondani. Mi lesz, ha sose fogok már így érezni? Sok idő, amíg elfelejtem?

Ha így érzel, akkor nem más történt veled, mint hogy pontosan, tankönyv szerint átélted a PEA élményt. ("Érzem, hogy nekem ő az igazi, boldog vagyok, ha csak vele lehetek, elmondhatatlanul jó érzés...") Ha még benne vagy, akkor tudatosítsd, hogy előbb-utóbb megszűnik a termelődés, (ha plátói, akkor kicsit később), és "kigyógyulsz" ebből. Sovány vigasz, tudom, de ennél biztatóbbat nem mondhatok.

A PEA egy életben nemcsak egyszer jelenhet meg. Nem kell attól félni, hogy soha többet nem leszünk szerelmesek. Leszünk! Fülig! Legfeljebb máshogy éljük már meg, ha kicsit érettebb korban kap el, de ugyan úgy lesz minden, amit felsoroltál : )

Hogy sok idő-e? Kapcsolata válogatja, hogy a PEA által padlóra nyomott szerotonin szint mikor normalizálódik. Tapasztalat szerint a "teljes gyógyulás" eltarthat olyan hosszú ideig, mint a PEA lángolása. DE VÉGE LESZ!!! Egy új szerelem pedig fel is gyorsíthatja...

Dióhéjban: éld túl ép ésszel ezt az időszakot, ami 10 év múlva visszanézve egészen jelentéktelennek tűnik majd, és legyél nyugodt, a szerelem bármikor lecsaphat újra : )

Elnézést, volt még egy kérdés: Mitől van itt (ti. a teremben) mindig olyan hideg???

Nos, inkább legyen jól kiszellőztetett, de hideg a terem az elején, mint meleg, de büdös :)

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

Fiatalok kérdései (4) avagy a Szerelem hormonális háttere (9)

Úgy tűnik, a szerelem hormonjairól nem lehet eleget beszélni... Főleg a PEA izgatja a fiatalok fantáziáját. Lássuk tehát a következő kérdéseket:

Lehet szintetikusan PEÁ-t előállítani?

Igen, úgy hívják "amfetamin". Ha beveszed, az agy jutalmazási központjában megemeli a dopaminszintet, boldogságot és eufóriát okoz, lenyomja a szerotonint, az ember hozzászokik, és rendszeres löketre van szüksége, hogy ezt fent tartsa. Ugye ezek a PEA tulajdonságai?

Ha olyan szerelemi bájitalra gondolsz, amit ha beadsz valakinek, hogy xy-ba szeressen bele, akkor a válasz, "nem". Mesékben, filmekben, rajzfilmekben létezik, sok fordulatot eredményez, ha "rosszul sül el", de valóságban -tudomásom szerint - nincs ilyen.

Létezik olyan, hogy valakiben nincs PEA? Mármint hogy valaki nem lehet szerelmes?

Egészséges emberben van PEA.

Az, hogy egy fiatal tizenegynéhány évesen még nem élte át a szerelmet, esetleg nem tudja elképzelni, hogy őt bárki is megszeretheti, az nem mérvadó. Az nem azt jelenti, hogy ő a világon az egyetlen olyan ember, akiben nincs PEA. Ez csak annyit jelent, hogy még nem találkozott a nagy Ő-vel.

Türelem : )

A PEA minden embernél 18 hónapig hat?

A 18 hónap egy átlag. Az esetek többségében kb. eddig termelődik, de egyéni szervezet válogatja, hogy meddig engedi az agyat a PEA instabil állapotában maradni. Pár hónap ide-oda előfordul természetesen. Lehet két év is. Egyéni különbségek vannak! Ebben a 18 hónapban benne van az is, aki csak rövid ideig érzi, de benne vannak azok is, akik a be nem teljesült plátói szerelem miatt 4-5 évig is "szenvedhetnek" tőle. Ennél hosszabb idejű PEA-termelődésre azonban a kutatók még nem találtak példát.

Mi van a plátói szerelemmel?

Hamarosan külön ennek a biokémiájáról ír egy bejegyzést a doktornő.

Folyt.köv.

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

Fiatalok kérdései (3)

Folyt. köv. innen.

Mi van a flörtöléssel?

Ha a "flörtölés" alatt azt érted, hogy "őszinte és tiszta érdeklődést kifejezni a másik nem iránt", vagy "kapcsolatot teremteni a másik nemmel, hogy jobban megismerjük őket", akkor egyáltalán nem elítélendő dolog flörtölni. Ez az, ahogy a nők és a férfiak jelezték egymás iránti érdeklődésüket a történelem folyamán.

Viszont ha azt érted "flörtölés" alatt, amit egyébként majdnem mindenki így értelmez, hogy "kicsit felturbózom az egómat azzal, hogy felkeltem az érdeklődését valakinek, aki nem érdekel" vagy "kicsit szórakozom valakivel, mert nekem az úgy tetszik, és nem érdekel, mit gerjesztek ezzel a másikban", akkor a flörtölés kegyetlen és elítélendő. Azt tettetni, hogy érdekel valaki, aki nem különösebben érdekel, csak azért, hogy növeld az egódat, szórakoztasd saját magad vagy a barátnő(i)det / haverjaidat, az a másik személy kihasználása, éretlen és helytelen. Pont.

(Lásd: Bonacci: Igazi szerelem 225.o.)

Mi van, ha sokáig elmentünk (a testi kapcsolatban)?

Egyszerű. Álljatok meg.

Mindig meg lehet állni, és hátrébb lépni, újat kezdeni. Akár többször is. Az ember gyakran bukdácsol. Mennél inkább előrehaladt egy pár, annál nehezebb megállni, annál nagyobb (közös!!!) erőfeszítésre van szükség, de mindig meg lehet állni, ha komolyan gondoljátok. Félgőzzel nem lehet befékezni az előrevágtató lovakat...

Tudatosítsátok magatokban, hogy a rövid távú áldozat többszörösen megtérül egy gyönyörű házasságban. Olyan rövid a "felkészülési idő" az együtt töltött élet éveinek számához képest. Túl rövid és értékes, hogy a szerelem energiát a testi kapcsolatba fektessük egymás megismerése, elfogadása, kommunikációs csatornák kialakítása helyett. Rég késő ezeken a házasságban "dolgozni"...

Miért nem járnak a lányok szoknyában???

Fiúk, kérdezzétek a lányokat!!!

Mennyire tisztelik a férfiak a nőket?

Általánosítani nem lehet. A férfiak annyira tisztelik a nőket, amennyire a nők egyenkéntéletükkel, példájukkal, habitusukkal, tetteikkel stb. kiérdemlik.

Folyt.köv.

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

Fiatalok kérdései (2) + könyvajánló (5)

Folytatjuk a válaszolást a fiatalok kérdéseire.

Mi van akkor, ha valakinek a szeretetnyelve az érintés?

Dióhéjban azok számára, akik nem ismerik a szeretetnyelv fogalmát, pármondatban leírom, miről is van szó. Gary Chapman keresztény pszichológus 5 nagy

csoportját különböztette meg annak, miként tudjuk kifejezni a másik iránt a szeretetünket. (Lehet más felosztás is, ő éppen ötöt állapított meg.)

1. minőségi idő (kizárólagos figyelem, randevú, együtt beszélgetés, játék...)

2. elismerő szavak (dícséret, köszönet, őszinte bók...)

3. szívességek (házimunkában és bármiben való segítés...)

4. ajándék (nem az érték, a gesztus számít...)

5. testi érintés (ölelés, simogatás, csók, szex...)

Mindenkinek van egy "szeretet

-tankja", ami ha tele van, kiegyensúlyozottak vagyunk, boldogok, egészséges az érzelmi életünk. Mindenkinek más a "fő szeretetnyelve", ami által ér

zi, hogy szeretve van. Az, hogy érezzük, szeretnek minket ugyanolyan szükséglet, mint az evés és az alvás. ennek hiányában a testi fejlődés is visszamaradhat (ld. árva

házi kutatások) Meg kell tanulnunk, a velünk kapcsolatban élő embereknek (házastárs, gyerekek, rokonok, barátok...) -EGYENKÉNT- mi a szeretetnyelve, és aszerint kell kifejeznünk a szeretetünket. Elhalmozhatom a gyerekemet szuper játékokkal, de ha nincs időm vele játszani, és pont a minőségi idő a szeretetnyelve, akkor abban a tudatban nőhet fel, hogy nem szerették.

Chapman több könyvet is írt róla, alapművek mindenki számára. Könyveinek teljes listáit megtalálhatjátok pl. itt.

Ha valakinek a testi érintés a szeretetnyelve, az azt jelenti, hogy mindennél többet jelent számára az ölelés, simogatás, csók... A tiszta házasságra készülés során pedig pont a testi érintés van háttérbe szorítva. Akkor velük mi a helyzet? Felmentést kapnak : ) ?

Számukra talán nehezebb lesz a várakozás, ez tény. Viszont egyedülálló lehetőség is számukra, hogy megtanulják mennél jobban értékelni a többi szeretetnyelvet. Nincs olyan ember, akinek csak egy, és kizárólag egy szeretetnyelve van (esetleg pont a testi érintés). Hogy csak akkor érzi a másik szeretetét, ha az a karjaiban tartja. És nem jelent semmit számára, ha másik meglepi valamivel, megköszöni neki a fáradozásait, dicséri őt, kettesben tölt időt vele, vagy éppen segít a mindennapi robotban. Mindenkinek van egy "anyanyelve", ami a legkönnyebben tölti a tankját, de a többi nyelv is fontos, hat, és tölt. Talán csak kevesebb mértékben. Akinek a testi érintés az anyanyelve, az egy tiszta készület során egyrészt megtanulhatja jobban értékelni a többi nyelvet, illetve a testi érintés apróbb gesztusai is felértékelődnek. (Lásd Rebi és Attila tapasztalatát.) Meglepődve tapasztalhatja meg, hogy egy szeretetteljes arcsimogatás is jelentet annyit, mint egy összebújás. És amikor eljön a testi kapcsolat ideje, sokkal többet jelent majd neki, mint egyébként.

Probléma az a fiúknak, ha egy lány fiús? Szóval van, akinek pont az ilyenek tetszenek?

A kérdéseket átlapozva a blogtársam ösztönösen vágta rá a választ: Igen, a lányos fiúknak.

Viccet félretéve, biztos vannak fiúk, akiknek az ilyen lányok "jönnek be", de az az általánosan megfigyelt elv, hogy mindenki valahol az ellentétét keresi, akivel jól kiegészítik egymást. (Pl. a férfiak racionálisabbak, a nők emocionálisabbak. Szükségük van egymásra, hogy a férfi megtanulja figyelembe venni a döntéseiben az érzelmeket, a nő pedig azt tanulhatja meg, hogy hogyan lehet az érzelmeket túllátni. Saját tapasztalat... Férjem überracionális, én über-überemocionális. Mindketten változtunk pozitív irányba.) A férfias férfiak inkább a nőiesség jeleire reagálnak, a nőies férfiak pont azt a határozottságot keresik, ami belőlük hiányzik. Mindig van természetesen kivétel, de ez az általános.

Akkor tudnánk még pontosabb választ adni, ha tudnánk, mit értett a kérdező "fiús" lányon. A nőiesség nem azon múlik, hogy szoknyában járunk-e vagy nem, használunk-e sminket vagy nem. Bárhogy is van, minden embernek, legyen nő vagy férfi, fontos tisztában lennie önmagával, helyes önismerettel kell rendelkeznie, hogy tudja, miért tudott vagy épp miért nem tudott azonosulni a saját nemével. (Kamaszkor utánra értem!!!! A kamaszkorban még keressük önmagunkat, az akkori érzéseink, gondolat-katyvaszaink, öltözködésmódunk nem mérvadóak!!!)

Folyt. köv.

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

Fiatalok kérdései (1)

A fiatalokkal a találkozók végére értek (olvashatsz róla itt és itt), nagyon mély élmény volt. Írhattak kérdéseket, amire igyekeztünk válaszolni. Természetesen nem jutott mindenre tér és idő, de itt igyekszünk pótolni szép lassan.

Ha tetszik egy fiú, hogy mutassam meg neki úgy, hogy ne legyek nyomulós?

Egy hasonlattal felelek. Képzeljünk el egy váza-piacot. Jönnek a vásárlók (fiúk), hogy egy vázát vegyenek a lakásuk díszének. Sorban állnak a vázák (lányok), és várják, hogy valaki szeme megakadjon rajtuk. Nem tehetnek semmit, amit egy váza nem tehet. Nem mehetnek oda a vásárlókhoz, nem bújhatnak hozzájuk. Csak várhatnak, hogy valaki szeme pont rajtuk állapodjon meg. Passzivitásra vannak kényszerítve tehát? Nem!!!

Lehetnek ápoltak, csinosak, ízlésesek, nem csiricsáré motívumokkal telefestve. Engedjünk meg annyit, hogy beszélni is tudnak. (Még szép!) Lehetnek műveltek, tudhatnak mindenféléről beszélgetni, lehet humoruk. Vissza tudnak utasítani egy-egy nem szimpatikus vásárlót is.

Lehet egy-két váza "rámenősebb" is, jobban ki van festve, fiúk után fütyül, próbálhat riszálni (így is, úgy is : ), kacsintgat erre-arra. Lehet, hogy ezeknél nagyobb a tumultus,mint a szerény, ápolt vázáknál, több fiú is megnézi, esetleg a vázák egyetértésével elmehetnek "próbaútra" is, de előbb-utóbb visszahozzák őket... Kevés az esély, hogy valaki örökre a lakás díszévé válassza őket, hiába tűnnek népszerűnek.

Ha egy szerény, csinos, ápolt, művelt vázának szimpatikus az egyik vásárló, de ezekkel a tulajdonságaival és lehetőségeivel nem tudja felhívni magára pont annak a fiúnak a figyelmét, akkor sem érdemes tumultust okozó trükköket bevetni a szimpatikus fiúnál, mert könnyen elkönyvelhetik próbautas-vázának, és lehet, hogy pont emiatt nem választjak. Lehet hogy egy hozzá jobban illő vásárló vár rá később, akinek ő pont úgy tetszik, ahogy van, és pont őt akarja magának. Akinek nem kellenek trükkök, hogy pont őt válassza a maga egyszerű tökéletességében.

A fiúknak tetszik-e, ha egy lány sminkeli magát, vagy inkább zavarja?

Fiúja válogatja, bár több fiú szereti a természetes, nem sminkelt lányokat, mint gondolnánk.

Távolról vonzó, közelről praktikátlan. Idézet a férjemtől: Kinek lenne kedve rúzst nyalogatni, vagy minden arcsimogatás után a lány alapozóját mosni a kezünkről? Fontos, hogy ha mindenképpen használunk sminket , akkor ne ez legyen a természetes. Rég rossz, ha csak kisminkelve tetszünk a párunknak.

Megkérdezem az érintetteket: fiúk, nektek mi tetszik???

Folyt. köv.

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.

biztosutblog@gmail.com

Mi van, ha nem jó a szex? (1)

alcím: Nagy fába vágtuk a fejszénket (2)

Tegnap volt a második találkozónk a fiatalokkal. Beszélgettünk sok témáról kendőzetlenül (pl. szerelem, tisztaság, szüzesség értelme, önkielégítés, jó szex, öltözködés, fiú-lány különbségek stb.) Házaspárok beszéltek az együtt járásukról, azoknak gyümölcseiről a házasságban. Egy több, rossz kapcsolaton is átment testvér is beszélt a hibáiról, küzdelmeiről. Sajnos utóbbiról beszélni könnyebb embert találni...

A találkozás végén írhattak kérdéseket, amelyek többségére próbálunk válaszolni is valamilyen formában. Az egyik kardinális és igen fontos kérdés az volt, hogy mi van akkor, ha egy tiszta együtt járás után kötött házasságban nem jó a szex. ("Mi van akkor, ha testi adottságok miatt sehogy sem működik egy házasságban a testi kapcsolat? A házasság előtt nem volt szex, és a lelki kapcsolat rendben volt, de sehogy se jó." Másik: "Mi van akkor, ha a jó lelki társi kapcsolat után házasságot kötünk, de később rájövünk, hogy nem működik a szex?") Tényleg komoly érvnek tűnik a tiszta készület ellen, hiszen tény és való, a tiszta készület során a jegyespár nem él szexuális életet. Nem "próbálják ki egymást", ahogy azt természetesnek veszi a világ. Hol a garancia, hogy kialakul az összhang?

A garancia az, hogy ha egy pár jól éli meg a tiszta készületet, az lehetőséget teremt, hogy jobban megismerjék egymást, mint az átlag, nagyobb fokú önismeretre tegyenek szert, megtanuljanak mindenről kommunikálni (igen, a szexről is). Eljuthatnak arra a pontra, hogy maguknál már fontosabb a másik boldogsága, hogy elérik és megélik az igazi szerelemnek az önajándékozó aspektusát, azt, hogy a másik boldogsága, öröme előrébb való a sajátuknál. Így nem páros önzés a kapcsolatuk. Ez a kérdésben említett lelki kapcsolat. Amikor (ha!!!) ezt elérték, akkor nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani, legyen az bármi, akár szexuális is. (Ha tényleg megvan a lelki kapcsolat.) Idő van rá : )

Számoljunk le magunkban a Hollywoodi filmek és szerelmes regények által elénk állított hamis elvárással: a szexuális összhang kialakulásához idő, türelem, egymásra figyelés és az erről való tiszta, őszinte kommunikáció kell. Ja, és humor. Az első alkalommal nem jut el egy pár a filmekben, könyvekben mutatott egy időben átélt orgazmushoz (vannak, akik soha), a tökéletes összhanghoz, amikor megsemmisül a világegyetem, és csak mi maradunk. (Idézet egy barátomtól.) Még másodszorra sem. Eltarthat akár hetekig, hónapokig. Évekig. Legyünk reálisak. (És legyen elég humorunk, ami sokat segíthet átlendíteni a holtponton.)

Ha mégis probléma merül fel a tisztán készülő párok elenyésző hányadában (mert nem mindennapos, ha tényleg jól készültek), akkor két eset lehetséges: valami lelki eredetű probléma lehet a háttérben (85%), vagy szervi (15%).

Ha lelki eredetű: főleg nőknél, az orgazmus nagyrészt fejben dől el. Ha egy nő valami miatt nem érzi magát biztonságban, szeretve, nincs meg az a nagyfokú bizalom, akkor nem tudja annyira átadni magát az élménynek, nem biztos, hogy a nő eléri az orgazmust. De akár nőről, akár férfiról van szó, meg kell szabadulni a lelki terhektől. (Irracionális elvárások? Lelkiismeret furdalás az előző kapcsolatok miatt? A tiszta készület alatti "kilengések" miatt? Le nem zárt kapcsolatok miatt? Egymás iránt érzett, titkolt neheztelés miatt? Rossz családi tapasztalat miatt? Rossz hatású családi hagyomány miatt? Belénk nevelt irracionális félelmek miatt? stb...)

Minden párnak magának kell leásnia addig, amíg meg nem találják az okot, és együtt megoldani. Ehhez pedig három dolog kell. Nem pénz, pénz és pénz, mint a háborúhoz, hanem kommunikáció, még több kommunikáció, és még annál is több és mélyebb kommunikáció. Ha nem szervi a baj, akkor egy egymásért áldozatot hozni képes, kommunikációban, és egymás megismerésében felkészült és gyakorlott párnak nem jelenthet gondot ezt megoldani. Nem megy egyik napról a másikra, de megoldható. Lehet, szabad, sőt kell a szexről beszélgetnie egy párnak, akár "jól megy", akár nem.

Ha szervi eredetű: megfelelő szakorvos (esetleg szexológus) szakmai segítségét lehet kérni. Műtét is lehet megoldás, ha olyan a probléma. Nőknél szülés után elég sokat változhat (pozitív irányba is) az, hogy miként élik meg a szexualitást. Bizonyos dolgokat már a házasság előtt is észre lehet venni, és orvosolni. (Volt már akkor testi vágy?)

Amit eddig olvashattatok, az érvényes minden gonddal küszködő párra függetlenül attól, mikor kezdtek szexuális életet élni. Mi kell a probléma megoldásához legtöbb esetben? Bizalom, idő, humor és kommunikáció minden szinten...

Akkor mi a szerelem? Mit jelent szeretni?

Az előző bejegyzésben olvashattuk Michel Quoist tolmácsolásában, mi nem a szerelem. Ha nem az, akkor mi?

Azt akarni, hogy a másik szabad legyen,

nem elcsábítani akarod,

hanem kiszabadítani kötelékeiből,

ha rabságban sínylődik.

Hogy ő is kimondhassa: "szeretlek",

anélkül, hogy zabolátlan vágyak taszítanának.

Azt, hogy teljes erődből a másik javát akarod,

még sajátod előtt,

s mindent azért,

hogy a másik növekedjék és kibontakozzék.

Hogy mindennap azzá legyen, akivé lennie kell,

s ne azzá az álomléppé, amellyé te akarod alakítani.

Összeszeded magad, gazdagodsz,

hogy szerelmednek többet ajánlhass fel,

mint ezernyi simogatás, őrült ölelés:

Éned karjában egész összegyűjtött életedet.

Adsz, nem számolgatva, mit ad a másik,

magas árat fizetsz,

a soha vissza nem követeled a magad pénzét.

Azt, hogy hiszel a másikban és bízol benne,

hiszel rejtette erőiben és a benne lakó életben,

S bármily köveket kell is eltávolítanod,

hogy szabad legyen az út,

s haladsz előre nem száz, nem ezer,

még csak nem is tízezer napon át,

Hanem zarándokolsz véget nem érően...

Ez a zarándokút örökké tart.

Azt - s ezt meg kell mondanom -,

hogy megtisztítod álmaidat,

meghalsz önmagadnak, hogy élj, s életet adj,

Mert ki tud a másikért önmagáról elfeledkezni

szenvedés nélkül,

ki tud lemondani arról,

hogy önmagának éljen anélkül,

hogy valami meghaljon benne önmagából?

Mindezt jelenti szeretni, s még sokkal többet,

Mert szeretni annyit tesz,

mint megnyílni a végtelen SZERETETNEK,

s hagyni, hogy szeressen téged,

És áttetszővé válva e soha nem hiányzó

SZERETET számára

a legnagyobb kaland:

hagyni, hogy Isten szeresse azt,

akit te szabad elhatározással szeretsz.

(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről 113.o. -részlet)

Mi nem a szerelem?

Michel Quoist könyvét már ajánlottunk olvasásra. Gyönyörű sorai következnek arról, hogy a szerelem több, mint az az érzelmi fellángolás, a tűz, a borzongás, amit átélünk a szerelem elején. Sokszor újraolvastam, amikor az én életembe is beütött a szerelem, mert pontosan az én érzelmeimről, gondolataimról írt. (Ez a jóképű, értékes srác mit lát bennem? Elég vagyok neki? Mi ez a borzongás, amit érzek? Ez a szerelem? Mi lesz a folytatás?...) Szépen összevág a helyes és helytelen szerelemről szóló gondolatokkal.

A szerelem nem káprázat egy szép arc előtt,

ami hirtelen felragyog előtted.

Mert az igazi szépség a lélek kisugárzása,

A lélek pedig túl van azon, amit te remegve keresel.

A szerelem nem egy eleven, éles értelem csábítása,

amiből áradnak a szavak és a szép gondolatok

tetszésed elnyeréséért,

Mert ezer fénnyel sziporkázhat az értelem,

mégsem igazi gyémánt, a szerelmes szíve mélyébe rejtve.

A szerelem nem érzelmi megindultság

egy csak érted dobogó szív előtt,

csodálkozás a számodra érthetetlen kiválasztás miatt,

hiszen semmi ésszerű oka ennek az őrületnek.

Mert egy szív egyik napról a másikra másvalaki felé fordulhat,

és téged otthagy kivérezve, sírva anélkül,

hogy szerelmed meghalna.

A szerelem nem akarja megszerezni, megragadni

vágyaid tárgyát,

legyen az szív, test, szellem,

vagy mind a három egyszerre.

Mert a másik nem "tárgy", s ha te megszerzed magadnak,

akkor felfalod, tönkreteszed,

s azt gondolva, a másikat szereted,

magadat szereted.

Káprázat és csábítás, vágy és borzongás,

érzelmek és feltörő vágyak:

mindez szép és szükséges

a férfiban és nőben

de csak szeretni segíti azokat,

akik elfogadták, hogy szeressenek.

Az ajtó félig nyitott, az ablakok kitárva,

a szél zúdul befelé.

Isten halk szava szól,

messzi távlatok hívogatnak,

hogy lépj ki bezárt házadból,

indulj a másik felé, akit arra választottál,

hogy eláraszd életeddel

mivel szereted és szeretni akarod.

(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről. 111.o.)

kép forrása: http://donna.hu/cikk/u/2474

Együttélés kontra házasság (1)

A nap mottója: "Én a házasságot támogatom. Ha már én szívtam, szívjon más is!" (egy fórumozó)

Egy hosszabb bejegyzést tervezek szentelni a kérdésnek. A mai világban már nem az együttélés a szokatlan forma, mint mondjuk a 60-as években, egyre többen és többen választják több-kevesebb sikerrel. Ugyanakkor az esküvők száma sem csökkent a nullára. Azt hiszem, a bejegyzés-sorozat végén nem éri nagy meglepetés az Olvasót, látván, melyik mellett teszem le a voksomat. Gyűjtöm a gondolatokat, végzem a leckém, és kutatom a neten a másik oldal érveit... Hamarosan összefoglalom.

Ti mit gondoltok? Pro-kontra.

Válaszokat ide lehet írni: biztosutblog@gmail.com

Könyvajánló (4)

"Honnan tudod, hogy mikor szeret egy srác igazán?"

Abból tudod meg, hogy szeret, ahogyan bánik veled. Az az elsődleges szempontja, hogy neked mi a legjobb? Törődik veled? Tapintatosan viszonyul az érzéseidhez? Megengedi neked azt a szabadságot, hogy azt tedd, amiről úgy érzed, tenned kell? Bátorít, hogy megőrizd barátaidat és az érdeklődési körödet, akkor is, ha esetleg ez azt jelenti, hogy kevesebb időt töltesz vele?

Amint korábban mondtam, az egyik legfontosabb szempont az, hogy hogyan bánik veled szexuálisan. Tiszteletben tart? Vigyáz arra, hogy elkerülje a kísértő helyzeteket, és hogy ellenőrzés alatt tartsa a vágyait, hogy ne tegyen semmit, ami fájdalmat okozhatna neked? Védi

a jó híredet?

Ha ilyet találsz, akkor kincset találtál. Természetesen nem szabad hozzámenned valakihezcsak azért, mert megvannak benne ezek a tulajdonságok, de soha nem szabad hozzámenned olyanhoz, akiben nincsenek meg!

"Miért hazudoznak a srácok olyanokat, hogy lefeküdtek egy csomó lánnyal?"

Mert azok a srácok önző, egocentrikus bunkók. Túl sok rendes férfi van a világon ahhoz, hogy ilyen srácokra pazarold az idődet. Tartsd magad távol tőlük, és ne feledd, hogy amúgy sem hisz nekik senki, akinek van egy csöpp agya!

(Részlet Mary Beth Bonacci: Igazi szerelem című könyvéből)

Igazi gyöngyszem a témáról szóló könyvek között. Fiataloknak, fiatalos stílusban, kérdés-felelet formájában feldolgozott könyv. Hihetetlenül frappáns válaszok, megragadó hasonlatok olvashatóak, nagyon élvezetes olvasmány. Nem kertel, nem óvatoskodik, egyenes választ ad minden kérdésre, legyen az szerelem, együtt járás, randevú, szex, nemi úton terjedő betegségek, homoszexualitás, önkielégítés, egyéjszakás kaland... Egyik legegyszerűbb, de legmélyebb gondolata az, hogy az az igazi, tiszta szerelem, ami a MÁSIK javát nézi, nem a SAJÁT boldogságát.

Ez olvasható a hátulján.

"Mary Beth Bonacci közel két évtizede tart előadásokat világszerte a szerelem, a szexualitás és a házasság témakörében. Könyvében a fiatalok leggyakoribb kérdéseit gyűjtötte össze, hogy őszinte válaszaiban a legnehezebb témákat is érintve - házasság előtti nemi kapcsolat, fogamzásgátlás, válás, homoszexualitás, pornográfia -, a kérdéseket nem megkerülve adjon választ minden fiatal "felnőttnek".

Csak kevés embernek adatik meg, hogy hiteles forrásból, tapasztalt lelki vezető által, élményszerűen szembesülhessen a Katolikus Egyház tanításaival a jegyesi tisztaságot, a tizenévesek, de még házasság előtt állók párkapcsolatát érintő valamennyi kérdéssel. M. B. Bonacci erre szakosodott. Tárgyát illetően hűséges az Egyház tanításához, előadásmódját tekintve pedig oldott formában kínálja - a mai fiatalok nyelvén - mondandóját az érdeklődőknek. Bíró László püspök, MKPK családreferens"

A CsT, avagy a párkapcsolat Csalhatatlan Tesztje

A járműveken sok érdekes dolgot hall az ember. Akarva-akaratlanul. Egy korábbi bejegyzésem kapcsán már megosztottam egy metróban hallott Twillight-os gyöngyszemet. Most egy másikat osztok meg. Nem szoktam hallgatózni, általában dolgozatjavítással töltöm az időmet, de nincs a fülemben MP3, hogy kiszűrjem a beszélgetéseket.

Két barátnő, akik rég látták egymást, véletlenül összefutott a metróban, és beszélgetni kezdtek elég hangosan, nem zavartatva magukat. Kérdezgették egymást a párkapcsolataikról. Egyik épp akkor volt túl egy fájdalmas szakításon (2 év után!!! Lásd PEA 18 hónapja), a másik pedig elmondta, hogy jól meg vannak egymással a barátjával, élvezik egymás társaságát, minden tök jónak látszik. Arra a kérdésre, hogy vannak-e hosszabb távú terveik, azt válaszolta, hogy ő már tapogatózna ebben a témában, de egyenlőre nem akar semmi ilyesmire rákérdezni, nehogy elrontson valamit, vagy elijessze a nyomulásával(!), majd meglátják, mi sül ki belőle. Ja, és egyébként az összeköltözést tervezgetik(!). Aztán szó esett később mindenféle párkapcsolati tesztről, amit korábban végigoldottak (mármint a két barátnő), hogy lássák, összeillenek-e az aktuális párjaikkal. Az eredményt nem tudom, le kellett szállnom.

Elgondolkodtam ezen a teszt dolgon. 10 kérdésre válaszolunk egy magazinban, és máris láthatjuk, összeillünk-e. Mondjuk, elég egyoldalú a dolog, hiszen még egy férfit sem láttam ceruzát rágcsálva kitölteni egy párkapcsolati tesztet, de nem is ez a lényeg. Arra irányulnak ezek a tesztek, hogy lássák, eléggé ismerik-e a párjukat vagy nem. Ami jó, mert ismernünk kell azt, akivel összekötjük az életünket. Általában valamiféle társas helyzetről szólnak (ha a fiúd ilyen és ilyen helyzetbe kerül, hogy viselkedik), szexuális preferenciáról, illetve, hogy te hogy viselkedsz, ha a fiúd ezt és ezt csinálja.

Nem sok tesztet láttam, ami értékekről, értékrendről, életrendről, lelki élményekről stb. szólnak, pedig hosszú távon fontosabb mint az, hogy a másik fél milyen gyakran borotválkozik vagy (erre a neten találtam) a társad hajlandó lenne-e mások előtt megalázni téged (???) illetve társad jogi, politikai és vallási hovatartozásától függetlenül (!) boldog-e a kapcsolatod. (Nem értek hozzá, jogászok, segítsetek. Mi az a jogi hovatartozás?)

Ezennel én is beállok a sorba, és közzéteszem a magam párkapcsolati tesztjét. Hatalmas előnye, ami a megbízhatóbb eredményt garantálja, hogy mindkét félre szükség van hozzá.

És bejön.

És az eredmény garantált.

Két hét végigcsinálni, de már az első nap után kb 70%-ra biztosra tudhatjátok, hogy hogy is álltok egymással, a 2. hét végére pedig kb. 95%-os valószínűséggel tudni fogjátok, hogy érdemes-e együtt folytatni. (Manapság semmit nem lehet 100%-ra ígérni, mert akkor könnyen perelhető az ember : )

Azoknak szól, akik a következő kérdésekre keresik a biztos választ.

A barátom össze akar költözni velem. Jó ötlet?

Honnan tudom biztosra, hogy hosszú távon együtt maradunk?

Régóta járok valakivel, jó a szex is, vajon meddig tarthat?

A TESZT: iktassátok ki a testi érintkezést a kapcsolatotokból két hétre, és nézzétek meg, mi történik!

Igen, ez komoly.

Két hét egy hosszútávú kapcsolatban szinte semmi, ennyi ideig bármit kibír az ember. Még azt is, hogy úgy tölt időt a párjával, hogy nincs ölelkezés, nincs csók, nincs szex. Még kézen fogva járás sincs!!! Mint két barát. (Ha már eddig eljutottál, olvass tovább!!!) Ne avass be senkit, mert hülyének fognak nézni, és elbizonytalanítanak, hogy érdemes-e belevágni. Ha meg sem akarod próbálni, mert kényelmetlen érzéseid vannak miatta, már az is elárul valamit.

A teszt akkor kezdődik, amikor felveted a dolgot. Az, hogy erre a kérésre (2 hétig toljuk háttérbe a testi érintkezést, hogy új mélységekben ismerhessük meg egymást és tiszta képet kapjunk a kapcsolatunkról) hogy reagál a párod, már előremutathat a végeredményre.

a. Ha két hétre sem hajlandó lemondani a szexuális élvezetekről, hülyeségnek kiáltja ki, és részéről le van zárva a téma, akkor már állj meg gondolkodni. Joga van hülyeségnek gondolni. (Annak is fogja valószínűleg. Lehet, hogy te is! És mindenki körülötted.) De elégnek kellene lennie számára annak, hogy ez neked fontos. Egy jó pár támogat még akkor is, ha nem érti/neki nem fontos/hülyeségnek tartja azt, ami a szíveden van. Ez nagyon fontos hosszútávon. Képes-e lemondani saját akaratáról, hogy támogasson egy neked fontos dologban. Egy szexpartner erre nem képes, egy pár igen.

b. Ha nem is mond rögtön igent, de belemegy, akkor elég jó alappal indultok.

Válasszatok ki egy nyugodt szombatot, amikor nem kell hétfőn államvizsgázni/ szigorlatozni/ határidős munkát leadni. Menjetek el kirándulni kettesben reggeltől estig. Válasszatok ki egy olyan helyszínt, ami annyira nem frekventált, van benne mászós rész is, elég hosszú és fárasztó, és végig kell járni, mert nincs útközben egérút. Induljatok neki. Töltsetek együtt egy napot kettesben, amikor nincs más dolgotok, csak egymásra figyelni egész nap. Mint két barát. És beszélgetni magatokról. (Erre nem jó egy üres lakás. Főleg, ha ágy is van benne.) Ez a kirándulás arra "kényszerít", hogy egy napig kikukucskálj a rózsaszín szemüveg mögül, és jobban lásd, milyen is a kapcsolat. Biztos hülye érzés lesz úgy sétálni, mint két ismerős, de ezen túl kell lépni.

A fizikai hátralépésnek nagyon húsbavágó eredménye lesz: arra kényszerít, hogy megtapasztaljátok, mennyire működik valójában a kapcsolatotok, hogy nem csak a szex köt-e össze. Megmutatja, vannak-e Kínos Csöndek. Megmutatja, hogy van-e igazán közös téma. (Aktuális munkahelyi bosszúságok témája tabu, hosszú távú terveké nem) Megmutatja, hogy mennyi önuralmatok, kitartásotok van, mennyire tudtok együtt fáradni egy célért, egymást átsegítve a holtpontokon. Mint két barát. (Egy tingli-tangli egy-két órás erdei séta nem hozza ezeket elő!)

A kézenfogva járás, a csók is segít áthidalni, és háttérben tartani a Kínos Csöndet. Amikor egy szerelmespár andalog, de nincs mit mondaniuk egymásnak, ezt nem veszik észre, mert egy csók, ölelés, szerelmes évődés megteremti a tökéletes összetartozás illúzióját pár percre. Aztán mielőtt megjelenne újra a Kínos Csönd, egy következő érintkezéssel megint a kispadra állítják. Mindamellett, hogy biztos fantasztikusan érezték magukat, az egész nap elmehet így anélkül, hogy bármit is előreléptek volna a kapcsolatban.

Ha a kirándulós nap végére azt érzitek, hogy nem volt túl jó, csak a fáradság marad, nem éreztétek jól magatokat, nincs az az érzésetek, hogy közelebb vagytok egymáshoz, hogy ez az élmény új megvilágításba helyezett titeket, kényelmetlen volt Kínos Csöndben sétálni, akkor a teszt maradék 13 napja sem lesz fenékig tejföl.

Mert az arról szól, hogy még 13 napig nincs testi érintés.

Ha így nem annyira jelent sokat együtt lenni, annyira nem villanyoz fel a találkozás lehetősége, csak szenvedés az egész, és EZT A TESZTET MEGSÍNYLI A KAPCSOLATOTOK, akkor nagy az esélye, hogy hosszú távon nincs sok esély. A szex nem lehet az ALAPJA, csak a MEGKORONÁZÁSA a kapcsolatnak (a házasságban!). Ha szex nélkül nem működik, akkor nincs esély hosszú távon együtt.

ÉS EZ IGAZ.

Ha azonban a kirándulós nap végére úgy érzitek, hogy fárasztó, de jó nap volt, fel vagytok dobva (endorfinfürdő!), és úgy érzitek, közelebb hozott ez az érdekes kísérlet, akkor jipííííííííííí. Már csak a teszt második fele van hátra.

Igen, ezt még 13 napig. Kőkeményen, kilengések nélkül. Ezalatt elkezditek megtanulni értékelni a szeretet apróbb gesztusait.

A második hét végére mindenképpen új fejezet nyílik a kapcsolatban: ez vagy a vég kezdete, és az össze nem illő pár előbb-utóbb kilép a tökéletesség illúzióját mutató kapcsolatból, vagy új szemmel nézve egymást és a kapcsolatot, igazi alapozás és építés kezdődhet.

Ha az utóbbi történt (gratulálok :), akkor pedig folytassátok testi érintkezés nélkül... Egészen a teljes elkötelezettségig, a házasságig... A legnehezebb részén már túl vagytok. Új mélységekben ismerhetitek meg egymást.

Ez a blog arról szól és arról tesz tanúbizonyságot, hogy megéri...

Ja, és kérlek, oszd meg velünk a teszteredményt : )

kép forrása: http://www.balikogaleria.hu/index.php?festo=15&id=festoink

Te vagy a legszebb kincsem

Ma este nagyböjti lelkigyakorlatot tartott a templomunkban Kerényi Lajos atya. Többek között a család válságáról is beszélt. Az okok rendkívül összetettek. Csak egyet emelek most ki. A szülők másodállásokat vállalnak a gazdasági válság miatt, hogy megéljenek, a gyerekre pedig nincs idő. Nincs kitől választ kapjon a kérdéseire, nincs kivel átbeszélhetné a problémáját. Itt kezd kisiklani egy élet... A gyereköngyilkosságok száma pedig ijesztően nő Magyarországon...

A gyerek mindent megérez. MINDENT. Hogy mennyire várták (már az anyaméhben), mennyire szeretik, mennyire fontos a szülei számára. Nem elég éreznem a gyermekem felé a szeretetet, vele is éreztetnem kell.

Vajon mi lesz az ilyen sebeket hordozó, gondtalan boldog gyerekkoruktól megfosztott gyerekekkel, akik nem kapják meg azt a törődést, szeretetet, amire szükség van az egészséges fejlődéshez? Ők is felnőnek és párt szeretnének. Vágynak egy boldogabb családra, ahol majd szeretet és megértés fogadja őket. De mennyi esélyük van boldog lenni valakivel, ha önmagukban nem tudnak boldogok lenni? Nem tarthat engem a másik egy életen keresztül, mert ha nem tudok a lábamon szilárdan állni, hanem csak a másiknak dőlve, akkor mindketten elesünk.

Van a Republic együttesnek egy száma (Tűzzel játszom), amelynek az egyik nagyon egyszerű sora újra-és újra eszembe jut. Csak annyi, hogy "Te vagy a legszebb kincsem!" Törekszem arra, hogy minden nap tudatosítsam a gyermekeimben akár szóval, akár tettel, hogy értékesek, és szeretve vannak. Ennek biztonságában szeretném, ha felnőnének. Szeretném magamhoz ölelni a szeretet-és elfogadáshiányban szenvedő gyerekeket, hogy fülükbe súgjam ezt a titkot.

S hogy mi köze vannak ennek a szerelemhez, házassághoz, szexualitáshoz?

Ahhoz, hogy életre szóló elkötelezettséget jelentő házasságot fel merjük vállalni, szükség van arra, hogy már érett személyiségünk legyen. Ennek viszont fontos része a megfelelő

önismeret: fontos, hogy tisztában legyek a jó-rossz tulajdonságaimmal, értékrendemmel, a világról alkotott elképzelésem mibenlétében, hogy honnan jöttem, hova tartok, mit kaptam útravalóul stb.

önelfogadás: El kell fogadnom, hogy nem vagyok tökéletes, de nem takarózhatom abba, hogy "hát, nekem ez az X olyan hibám, amin nem tudok változtatni", és ezért kényelmesen meg se kísérlem. Az önelfogadáshoz párosulnia kell egy egészséges fejlődni-vágyásnak. Annak elég érett már a személyisége, aki az elfogadáson túllépve javulni akar, és tesz is érte.

önértékelés: Tudnom, és hinnem kell abban, hogy értékes vagyok. Egyedi, megismételhetetlen, értékes, Isten szemében gyönyörű, akire szükség van, akit szeretnek. És most jön a képbe a családválság. Egyre több és több gyerek nő fel úgy, hogy nem kapja meg a megfelelő törődést, szeretetet. És ezek a gyerekek nem hiszik el, hogy értékesek. Mert nem ölelte meg őket nap mint nap az édesanyjuk, hogy a fülükbe súgja: "Te vagy a legszebb kincsem. Szeretlek, szükség van rád."

Mekkora esélye van egy önértékelési válságban felnőtt gyereknek a boldog családi életre? Hogy tudná erre megtanítani a gyermekét, ha ő nem érzi ezt magával kapcsolatban? Addig esélye sincs, amíg el nem hiszi, hogy ő is értékes ember.

Te, akinek esetleg úgy alakult az élete, hogy senki nem segített, hogy rájöjj, egyedi, megismételhetetlen csoda vagy, dőlj most hátra, csukd be szemed, és szíved mélyén merd elhinni, hogy okkal vagy ott a világban, ahol vagy. Isten öröktől fogva ismer és szeret, olyannak amilyen vagy.

Ha a hangjegy azt mondaná,

hogy nem a hangjegy csinálja a zenét,

... nem volna szimfónia.

Ha a szó azt mondaná:

nem a szó hozhat létre egy oldalt,

...nem volna könyv.

Ha a kő azt mondaná:

nem a kő tud falat emelni,

... nem volna ház.

Ha a vízcsepp azt mondaná:

nem a vízcsepp alkotja a folyót,

... nem volna óceán.

Ha a gabonaszem azt mondaná:

nem a gabonaszem veti be a földet,

... nem volna aratás.

Ha az ember azt mondaná:

a szeretet egy tettével nem lehet

megmenteni az emberiséget,

... az emberek földjén soha nem volna

igazságosság, béke, méltóság és boldogság.

Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre,

Amint a könyvnek szüksége van minden egyes szóra,

Amint a háznak szüksége van minden egyes kőre,

Amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre,

Amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre,

az egész emberiségnek szüksége van terád,

ott, ahol te vagy,

egyetlen,

s így HELYETTESÍTHETETLEN.

(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről 43.o.)

Értékes, és gyönyörű vagy. Merd elhinni : )

Nagy fába vágtuk a fejszénket

Mi, akik tisztán igyekeztünk készülni a házasságra (például itt, a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánián), és X év távlatában látjuk a gyümölcseit, szívesen osztjuk meg a tapasztaltainkat, hogy segíthessünk a fiataloknak jó, hosszú távon a javukra váló döntést hozni. Tudjuk, és tapasztaljuk, hogy a házasságra tisztán készülő párok házassága -statisztikailag igazolva is - nagyságrendekkel tartósabb, boldogabb, mint az átlag.

Mivel legtöbbször a templomi közösség berkein belül mesélünk róla a fiatalabb hittanosoknak, megvan egy bizonyos befogadó közeg, egy nyitottság a témára. A közösségben felnőtt gyerekek, fiatalok látják egymás családjainak életét, hallanak a tiszta készületről, hogy úgy mondjam, a talaj elő van készítve a téma befogadására. Nincsenek illúzióink, a gyermekeinket, fiataljainkat körbevevő világ is ugyancsak szerepet vállal annak a bizonyos talajnak az előkészítésében, de csak könnyebb a lelkünkről, magánéletünkről, bizonyos határon belül a saját szexualitásunkról beszélni ilyen fiataloknak, mint egy ilyen közeg nélkül felnőtteknek.

S hol a fejsze és a fa?

Ma kb. 80 egynéhány, 15 és 19 év körüli fiatal jött el a templomunkba (feláldozván a szombatjuk felét), hogy a házasságra való tiszta, szexmentes készület értelméről halljanak. (Tisztelet érte nekik!) A bevetni való talaj - akárhogy is nézzük - sokféle volt. Hívő/nem hívő / nyitott/kevésbé nyitott/"tapasztalt"/"tapasztalni vágyó"/" tapasztalni a maga idejében vágyó" stb. fiatal jött lelkesen és kevésbé lelkesen. (Ez utóbbi határozott túlsúlyban volt a dolog kötelező jellege miatt : ) Mivel "alsóbb" korosztálybeli diákokat tanítok a munkahelyemen, a 9.-10.-es évfolyamon tanuló diákokkal voltam.

Sokszor, sok fórumon beszéltünk már a házasságra való készületeinkről, nem okozott problémát (jól volt előkészítve a talaj).

Na, ez nem az a szituáció volt.

Egyáltalán nem volt könnyű kiállni.

Egyáltalán nem volt könnyű kiállni, és beszélni ennyire személyes dolgokról ismertlen embereknek. Főleg, ha azt látjuk valaki tekintetében, vagy éppen a viselkedésében kifejezve, hogy ő aztán pont mindenhol lenne, csak itt nem, mondhatunk akármit, az úgyis hülyeség, mit akarjuk mi "itt osztani az észt" arról, hogy várjon még min. 6-7-8 évet a szexszel.

Emberileg nehéz. Rossz kint állni, készen arra, hogy a szívedből mondj valami fontosat, látván, hogy nem kapod meg a kellő és illő figyelmet.

De mégis nagyon megérte.

Jó volt megtapasztalni, ahogy fiatalok lassan megnyílnak, és el merik mondani, ami a szívükön van, mernek kérdezni, és figyelnek egymásra. A kötelező élcelődések, viccelődések, idétlenségek, ami nélkül nem diák a diák (ezt tanárként mondom!!!), természetesen végigkísérték. Ezzel együtt ritka értelmes társaság volt, akikkel öröm volt beszélgetni. (Ezenkívül még háromszor lesz alkalmunk rá :)

S hogy mi volt a téma?

Kiscsoportban beszélgettünk témákról (pl. 1. Mitől jó és boldog a házasság? 2. Mitől rossz a házasság? 3. Mit tanít a liberális világ a szexről?), néztünk statisztikát a család helyzetéről, beszélgettünk a szerelem pszichológiájáról, kémiájáról stb.

Csak a legfontosabbakat emelem ki az első kérdésre adott hihetetlen jó válaszokból: egymás igazi megismerése (nem elsősorban testi értelemben, hanem jó-rossz tulajdonságok, hibák, erősségek, életcélok...), egymás hibáinak elfogadása, és a jó kommunikáció (mindenről, minden mélységben)

S hogyan valósíthatjuk ezt meg? A 3 ÉRETT-séggel!

Érett személyiség: Felelősségvállalás, önállóság, önkritika, önuralom, alkalmazkodó, együttérző és megbocsátó képesség, a másik nem ismerete, elköteleződésre való képesség, önzetlenség, önismeret, kommunikációra nyitott...

Érett életkor:  a házassághoz és a szexualitáshoz a személyiség érésétől függően általában az alsó korhatár nőknél 19-22, férfiaknál: 23-25; 

Érett kapcsolat: 2 érett személy kellően megismerte egymást, és tudatosan építik a kapcsolatukat, ahol az elköteleződés mértéket követi a testi kapcsolat (ha a szex dominál a kapcsolatban, a kommunikáció háttérbe szorul, a megismerést akadályozza, a szex helye a házasságban van)

Még házit is adtunk : ) Vegyük észre a környezetünkben a pozitívat, dícsérjünk másokat.

Folyt.köv. : )

Házaspárok tanúságtétele (6) Rebi és Attila

A következő házaspár, akik megosztják velünk a tapasztalataikat, Rebi és Attila. 8 hónap együtt járás után kérte meg Rebi kezét Attila, 1 és 3/4 évig voltak jegyesek. A hetedik házassági évfordulójukat három gyermekükkel együtt fogják ünnepelni.

Rebi: Mivel úgy éreztük, nagyon közel kerültünk egymáshoz, egy idő után a szerelmünket a testi kapcsolatunkban is kifejeztük: kézfogással, öleléssel, csókkal. Bár úgy éreztük, ez így rendben is van, nagyböjti elhatározásunk az lett, hogy nem csókoljuk meg egymást. Elmentem a lelkiatyámhoz, és szóba került kapcsolatunk. Ő úgy gondolta, érdemes - a csupán indulóban levő kapcsolat esetében - várni a kézfogással, az öleléssel, a komolyabb döntésig. Különösen, ha barátomnak volt már másik kapcsolata. Elmagyarázta, hogy ha az a nagyon kellemes érzést, amelyet a testi érintés örömével kapunk, egy kellemes kábító öröm, boldogság módjára hat (a hormonok által is). De ezzel kissé elkábítjuk magunkat, és így elveszítjük azt az erőforrást, amit egyébként a kapcsolatunk építésére fordíthatnánk. Ha viszont visszafogjuk magunkat ettől a kábító-boldog érzéstől, akkor megtanulhatunk olyan közel kerülni egymáshoz, ami a legmélyebb személyes kapcsolatra fog vezetni. Mert akkor a szeretet-kapcsolat építésében fogjuk keresni (mintegy kényszerülünk keresni) az örömöt. És majd ha komolyabban döntöttünk egymás mellett, akkor meglesz a helye a kézfogásnak és a szeretet egyéb jeleinek is.

Nem túl könnyen, de beláttam, hogy valószínűleg igaza van. A nehezebb az volt, hogyan mondjam ezt el Attilának. De elhatároztam, hogy így szeretném folytatni a kapcsolatunkat. Amikor húsvét hétfőn találkoztunk, több órát beszélgettünk, végül elhatároztuk, hogy "na jó, megpróbáljuk".

Nem volt könnyű az első pár hét: Teljesen hülyén éreztük magunkat, hogy négy hónapos együttjárás után karlóbálva sétálunk egymás mellett. De ugyanakkor kezdett izgalmassá is válni. Az elhatározás arra ösztönzött minket, hogy megpróbáljuk kifejezni a szerelmünket, egymáshoz tartozásunkat új módon is. A testi távolságtartás abban is segített, hogy valóságosabb képet alakíthassunk ki egymásról, hogy lássuk, mi marad az érzelmeket felerősítő testi érintkezés nélkül. Örömmel tapasztaltuk, hogy minden maradt a régi, sőt, többek lettünk a tartózkodás által. Mikor öt hónappal később elhatároztuk, hogy összeházasodunk, szép volt, hogy a jegyesség alatt a kézfogással, öleléssel is ki tudtuk fejezni a változást…

Attila: Mikor Rebi elmesélte lelkiatyjával való beszélgetését, azt gondoltam, „ez őrültség”. (Első hallásra minden ismerősöm ugyanezt mondta). De aztán beszélgettünk az atya indokairól, és logikát szerető gondolkodásom nem talált olyan "fogódzót", amely alapján elvethette volna ezeket. Végül úgy döntöttünk, belevágunk.

Az elején borzasztó nehéz volt. Nem is annyira testileg, mint lelkileg: hogy ugyanazt a szerelmet nem fejezhetem ki a megszokott módon. De éppen ebből született valami jó! "Kínomban" mindenféle más útját-módját találtam annak, hogy a szerelmemet kifejezzem: egy mosoly, egy tekintet, sok apró figyelmesség. A közösen megélt nehézség, útkeresés közelebb hozott minket egymáshoz. Azt eredményezte, hogy többet beszélgettünk, és jobban megismertük egymást. Ha gyakrabban ölelgettük volna egymást, kevesebbszer kezdtünk volna beszélgetésbe. Bennem felépült egy, ugyan messze nem tökéletes, de szép belső rend; és megerősödött a bizonyosság, hogy ha én képes voltam Rebiért erre a lemondásra, és Ő is képes volt erre értem, akkor jól fogunk tudni egy életen át együtt élni.

Házasságunkban naponta törekszünk együtt imádkozni, este pedig megbeszélni, hogyan éltük meg a napot, mit tettünk aznap szeretetből egymás vagy mások iránt. A lelki párbeszédnek ezt a képességét házasságra való felkészülésünk során tanultuk meg. Akiknél a testiség uralja a házassági felkészülést, gyakran nem jutnak el a személyes kapcsolatnak, kommunikációnak igazi mélységéig.

Rebi: Azóta részt veszünk a „MÉCS Napok” vezetésében is, házasságra készülők számára, és részt veszünk fiatal házasok egy rendszeresen találkozó csoportjának vezetésében. Hálásak vagyunk mindazért, amit kaptunk (a MÉCS lelkigyakorlatokon, a lelkivezetőnkön keresztül és jó könyvekből). Szeretnénk mindezzel másoknak is segíteni abban, hogyan kell jól készülni a házasságra.

(forrás: Tomka Ferenc: Biztos út 28.o.)