Michel Quoist könyvét már ajánlottunk olvasásra. Gyönyörű sorai következnek arról, hogy a szerelem több, mint az az érzelmi fellángolás, a tűz, a borzongás, amit átélünk a szerelem elején. Sokszor újraolvastam, amikor az én életembe is beütött a szerelem, mert pontosan az én érzelmeimről, gondolataimról írt. (Ez a jóképű, értékes srác mit lát bennem? Elég vagyok neki? Mi ez a borzongás, amit érzek? Ez a szerelem? Mi lesz a folytatás?...) Szépen összevág a helyes és helytelen szerelemről szóló gondolatokkal.
A szerelem nem káprázat egy szép arc előtt,
ami hirtelen felragyog előtted.
Mert az igazi szépség a lélek kisugárzása,
A lélek pedig túl van azon, amit te remegve keresel.
A szerelem nem egy eleven, éles értelem csábítása,
amiből áradnak a szavak és a szép gondolatok
tetszésed elnyeréséért,
Mert ezer fénnyel sziporkázhat az értelem,
mégsem igazi gyémánt, a szerelmes szíve mélyébe rejtve.
A szerelem nem érzelmi megindultság
egy csak érted dobogó szív előtt,
csodálkozás a számodra érthetetlen kiválasztás miatt,
hiszen semmi ésszerű oka ennek az őrületnek.
Mert egy szív egyik napról a másikra másvalaki felé fordulhat,
és téged otthagy kivérezve, sírva anélkül,
hogy szerelmed meghalna.
A szerelem nem akarja megszerezni, megragadni
vágyaid tárgyát,
legyen az szív, test, szellem,
vagy mind a három egyszerre.
Mert a másik nem "tárgy", s ha te megszerzed magadnak,
akkor felfalod, tönkreteszed,
s azt gondolva, a másikat szereted,
magadat szereted.
Káprázat és csábítás, vágy és borzongás,
érzelmek és feltörő vágyak:
mindez szép és szükséges
a férfiban és nőben
de csak szeretni segíti azokat,
akik elfogadták, hogy szeressenek.
Az ajtó félig nyitott, az ablakok kitárva,
a szél zúdul befelé.
Isten halk szava szól,
messzi távlatok hívogatnak,
hogy lépj ki bezárt házadból,
indulj a másik felé, akit arra választottál,
hogy eláraszd életeddel
mivel szereted és szeretni akarod.
(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről. 111.o.)
kép forrása: http://donna.hu/cikk/u/2474
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése