2011. április 24., vasárnap

Fiatalok kérdései (2) + könyvajánló (5)

Folytatjuk a válaszolást a fiatalok kérdéseire.


Mi van akkor, ha valakinek a szeretetnyelve az érintés?

Dióhéjban azok számára, akik nem ismerik a szeretetnyelv fogalmát, pármondatban leírom, miről is van szó. Gary Chapman keresztény pszichológus 5 nagy
csoportját különböztette meg annak, miként tudjuk kifejezni a másik iránt a szeretetünket. (Lehet más felosztás is, ő éppen ötöt állapított meg.)
1. minőségi idő (kizárólagos figyelem, randevú, együtt beszélgetés, játék...)
2. elismerő szavak (dícséret, köszönet, őszinte bók...)
3. szívességek (házimunkában és bármiben való segítés...)
4. ajándék (nem az érték, a gesztus számít...)
5. testi érintés (ölelés, simogatás, csók, szex...)
Mindenkinek van egy "szeretet
-tankja", ami ha tele van, kiegyensúlyozottak vagyunk, boldogok, egészséges az érzelmi életünk. Mindenkinek más a "fő szeretetnyelve", ami által ér
zi, hogy szeretve van. Az, hogy érezzük, szeretnek minket ugyanolyan szükséglet, mint az evés és az alvás. ennek hiányában a testi fejlődés is visszamaradhat (ld. árva
házi kutatások) Meg kell tanulnunk, a velünk kapcsolatban élő embereknek (házastárs, gyerekek, rokonok, barátok...) -EGYENKÉNT- mi a szeretetnyelve, és aszerint kell kifejeznünk a szeretetünket. Elhalmozhatom a gyerekemet szuper játékokkal, de ha nincs időm vele játszani, és pont a minőségi idő a szeretetnyelve, akkor abban a tudatban nőhet fel, hogy nem szerették.
Chapman több könyvet is írt róla, alapművek mindenki számára. Könyveinek teljes listáit megtalálhatjátok pl. itt.













Ha valakinek a testi érintés a szeretetnyelve, az azt jelenti, hogy mindennél többet jelent számára az ölelés, simogatás, csók... A tiszta házasságra készülés során pedig pont a testi érintés van háttérbe szorítva. Akkor velük mi a helyzet? Felmentést kapnak : ) ?

Számukra talán nehezebb lesz a várakozás, ez tény. Viszont egyedülálló lehetőség is számukra, hogy megtanulják mennél jobban értékelni a többi szeretetnyelvet. Nincs olyan ember, akinek csak egy, és kizárólag egy szeretetnyelve van (esetleg pont a testi érintés). Hogy csak akkor érzi a másik szeretetét, ha az a karjaiban tartja. És nem jelent semmit számára, ha másik meglepi valamivel, megköszöni neki a fáradozásait, dicséri őt, kettesben tölt időt vele, vagy éppen segít a mindennapi robotban. Mindenkinek van egy "anyanyelve", ami a legkönnyebben tölti a tankját, de a többi nyelv is fontos, hat, és tölt. Talán csak kevesebb mértékben. Akinek a testi érintés az anyanyelve, az egy tiszta készület során egyrészt megtanulhatja jobban értékelni a többi nyelvet, illetve a testi érintés apróbb gesztusai is felértékelődnek. (Lásd Rebi és Attila tapasztalatát.) Meglepődve tapasztalhatja meg, hogy egy szeretetteljes arcsimogatás is jelentet annyit, mint egy összebújás. És amikor eljön a testi kapcsolat ideje, sokkal többet jelent majd neki, mint egyébként.

Probléma az a fiúknak, ha egy lány fiús? Szóval van, akinek pont az ilyenek tetszenek?

A kérdéseket átlapozva a blogtársam ösztönösen vágta rá a választ: Igen, a lányos fiúknak.

Viccet félretéve, biztos vannak fiúk, akiknek az ilyen lányok "jönnek be", de az az általánosan megfigyelt elv, hogy mindenki valahol az ellentétét keresi, akivel jól kiegészítik egymást. (Pl. a férfiak racionálisabbak, a nők emocionálisabbak. Szükségük van egymásra, hogy a férfi megtanulja figyelembe venni a döntéseiben az érzelmeket, a nő pedig azt tanulhatja meg, hogy hogyan lehet az érzelmeket túllátni. Saját tapasztalat... Férjem überracionális, én über-überemocionális. Mindketten változtunk pozitív irányba.) A férfias férfiak inkább a nőiesség jeleire reagálnak, a nőies férfiak pont azt a határozottságot keresik, ami belőlük hiányzik. Mindig van természetesen kivétel, de ez az általános.
Akkor tudnánk még pontosabb választ adni, ha tudnánk, mit értett a kérdező "fiús" lányon. A nőiesség nem azon múlik, hogy szoknyában járunk-e vagy nem, használunk-e sminket vagy nem. Bárhogy is van, minden embernek, legyen nő vagy férfi, fontos tisztában lennie önmagával, helyes önismerettel kell rendelkeznie, hogy tudja, miért tudott vagy épp miért nem tudott azonosulni a saját nemével. (Kamaszkor utánra értem!!!! A kamaszkorban még keressük önmagunkat, az akkori érzéseink, gondolat-katyvaszaink, öltözködésmódunk nem mérvadóak!!!)

Folyt. köv.

Mások kérdéseire is szívesen válaszolunk.
biztosutblog@gmail.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése