2011. április 28., csütörtök

Meddig mehetünk el? (1)


Ez egyik legkardinálisabb kérdés azon fiatalok körében, akik -átgondolva a tiszta házasságra készülés gyümölcseit - e mellett döntenek. Rendben, a teljes testi közösségnek a megszentelt házasságban van tere, helye, ideje, de addig rengeteg lépcsőfoka van az egymásnak adottság testi jeleinek (simogatás, kézen fogva járás, ölelés, csók és társai...)

Hol a határ? Hol a pontosan kijelölt, fekete-fehér határ?

Kinek van joga kimondani, hogy ezt még szabad, de azt már nem? Hogy mi számít "bűnnek", és mi nem?

Jézus nem ültette le a tanítványait és nem adott konkrét, 15 pontos "randikalauzt" az evangelisták kezébe, hogy kétezer év múlva kézikönyv legyen a fiatalok kezében. Beszélt a tisztaságról, igazi szeretetről, a paráznaságról (amire alapozva meg lehet egyébként találni a határokat könnyen), de a szerelmes fiatalok ennél konkrétabb válaszban reménykednek. (A kézen fogva járás szabad? És a csók? A nyelves csók már nem? "Intim" zónáktól 14.5 centire simogatás oké, 14 cm már nem? stb.) Konkrétan ezt nem szedte pontba Jézus. Hogy értelmezzük akkor Jézus tisztaságról szóló tanítását?

Megkérdezhetünk sok lelki vezetőt, papot, de nagy különbség lehetnek a válaszokban, irányelvekben. Sok pap esetleg nem meri a radikálisabb utat ajánlani, mert tart attól, hogy a párra nézve keményebb (de biztosabb) utat ajánlva a pár máshova elmegy, és keresnek másik papot, akitől azt hallják, amit hallani akartak.

HOL VAN TEHÁT A HATÁR???

Nos, ezt én sem mondom ki konkrétan (azért olvass tovább, kérlek!!!), de megadok néhány alapelvet, ami konkrétan segíthet NEKED és a TE PÁRODNAK, hogy "belőjétek" a TI határaitokat.

Néhány alapelv:

1. A testi kapcsolat tükrözze a kapcsolat fejlettségét!
Abból tudok kiindulni, amit ez elmúlt 15 évben a közösségünkben láttam. Tomka atya azt az iránylevet adta nekünk, fiataloknak, hogy az egymásnak adottság testi jeleinek (kézfogás, ölelés, csók...) akkor van ideje, ha már megtörtént az egymás iránti, KOMOLY elköteleződés egymás iránt. Ha kimondható, hogy egy pár kapcsolata a házasság felé tart. Aláírom, ez tényleg durván hangzik. Kell ugyanis idő arra, hogy ezt egy pár tényleg ki tudja mondani. Ne fogják egymás kezét, ne legyen csók akár a jegyességig???
Van, aki ennél a gondolatnál "kilép", és azt mondja, ez nem az én utam, ez őrültség. Aki viszont így készül, s nem egy párt ismerek, akik ezt így csinálták, vagy erősen törekedtek erre, újra s újra kezdve a tisztaságot így készültek a házasságra, azoknak egytől-egyig példaértékűen boldog a házasságuk. Visszanézve ezt a -valljuk be- küzdelmes utat, mindegyikük egyértelműen ki tudja mondani, hogy a mostani boldog házaslétük alapját tették le ezzel az önmegtartóztatással. Rövid távú nehézség egy hosszabb távú jó érdekében.
Mennél alsóbb lépcsőfokot teszi meg határnak a pár, annál több esélyük van jól megalapozni a kapcsolatot.

2. A testi kapcsolat akadályozza egymás mélységeiben való megismerését.
Egy testi kapcsolatban élő pár mérhetően kevesebbet beszélget, a konfliktusokat gyakran testtel, nem kommunikációval oldják föl, kevésbé reális a képük egymásról, a kapcsolatról.
A szerelem-hormonok szépítőszemüvegén keresztül nem azt látjuk a másikban, hogy milyen, hanem, hogy mi mit gondolunk róla. Mennél szerelmesebbek vagyunk (mennél magasabb a PEA-dopamin duó szintje), annál kevésbé látunk reálisan, annál kevésbé törekszünk igazán megismerni egymást, mert "elég az élmény". Ha pedig a testi kapcsolat is "belép a képbe", akkor a felszabaduló endorfin (1) még magasabbra emeli a PEA-D szintet (ördögi kör!!!) és (2) és annyira kielégíti a párt, hogy nem "kényszerülnek" a szeretet-kapcsolat építésére, kevésbé gyakorolják a kommunikációt, annak formáit (mindenről való beszélgetés, megbocsátás, újrakezdés, konfliktus-kezelés stb.) Ennek hiányában egy pár nem tud megalapozni egy életre szóló, boldog házasságot.
Ha a pár megtart egy lépés távolságot, főleg a kapcsolat alapozásánál, akkor lehetővé teszik maguknak azt, hogy igazán és mélyen megismerhessék egymást. Könnyebb a huncutkodást választani, főleg, ha a pár már belekóstolt. Konfliktus esetén egy sebet tisztító, komoly beszélgetés helyett könnyű ölelésben keresni a feledést, és a "csakazértis" egymáshoz tartozás érzését megőrizni. (Anélkül, hogy a sebet kitisztítanánk.) Ez nagy veszélye a testi kapcsolatnak.

3. A testi kapcsolat egyes lépcsőfokai mindig felkeltik a vágyat a következőre.
A szerelem hormonális háttere kapcsán már ejtettünk szót a szerelem "kábítószer" élményéről. A megemelkedett dopaminszint egy olyan állapot, amibe az agyunk újra és újra vágyik eljutni. De úgy is mint az alkohol vagy épp a drogok esetében, egy idő után hozzászokik a szervezet az "adaghoz", és mindig egy kis plusz kell, hogy ugyanazt a kábult-boldog állapotot elérje. (Ez a biológiai oka a függőség kialakulásának.)
Amikor először keresi tétován két szerelmes egymás kezét, és összekulcsolva kezdenek sétálni, az nagyon intenzív fizikai (és lelki ) élmény. Még a második alkalommal is. De egy idő után már vágyik a pár, hogy közelebb bújjanak. Majd amikor az újdonság varázsa (=dopaminzuhany) elmúlik, már csak a következő lépcsőfok adhatja meg azt a bizsergető, testi élményt, amire a szerelmesek várnak. Így, szép lassan eljuthat a pár addig, amíg már csak a testi egyesülés van hátra, mert "végigjártak már minden lépcsőfokot." A pár által közösen meghatározott, szilárd határok nélkül hihetetlenül gyorsan előrehalad a testi kapcsolat.
Még egy fontos dolog van: a lépcsőfokok egyre alacsonyabbak. Egyre könnyebb továbbjutni, egyre gyorsabban juthatunk tovább, mennél inkább előrehaladtunk. Egy idő után szinte lehetetlen megállni. Az elején kell megálljt parancsolni, mert egyre nehezebbé válik (és az egyre lejjebb nyomott szerotonin szint miatt) egyre kevésbé tűnik logikusnak és értelmesnek az önmegtartóztatás!!!

4. Azt keressük, ami a másiknak a legjobb. És ami a kapcsolatunknak a legjobb hosszú távon!
Lányok! Az esetek döntő többségében a fiúk viselik nehezebben a hosszú önmegtartóztatást. Segítsetek nekik azzal, hogy nem hozzátok őket direkt olyan helyzetekbe, ami nehezebbé teszik nekik a várakozást. (Öltözet, intim-kettesben maradás, kihívó viselkedés...) Az egymásnak adottság testi jeleinek átélése őket jobban izgalomba hozhatja, mint titeket. Ez fontos különbség a két nem között. Vannak olyan fiúk, akiknek már az ölelés és a csók is "sok", és nehéz küzdelmek árán tudnak csak megálljt parancsolni maguknak. Ilyen esetben a határt határozottan (bocs a szójátékért) az ölelés és a csók ELŐTT kell meghúzni, mert utána már beléptek a veszélyzónába. Mennél inkább előrehaladtok a kapcsolatban (mindegy, ki kezdeményezésére történik), annál keményebbé válik a fiúnak a várakozás. Hosszú távon a kapcsolat sínyli meg.
Ne éljetek vissza ezzel, ne keressétek ezeket az alkalmakat, élvezvén a szerelmetekben általatok kiváltott reakciókat. Ez a viselkedés nem annak a keresése, hogy mi a legjobb a másiknak!

5. A jó határvonal mindig korábban van, mint ahogy TI gondoljátok.
Pont.



Konklúzió?
Minden pár maga fogalmazza meg : )





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése