2011. március 16., szerda

A szerelem hormonális háttere (7)


Alias: A tudomány bizonyította, hogy Isten a monogámia mellett rakta le a voksát…






Valljuk be, az egyház álláspontja a szexről igencsak idejétmúlt.
Nemcsak hogy összesen egy szexpartnerünk lehet, de még a házasságig is várjunk a szex-szel?
Nem veszi észre az egyház, hogy a világ már rég továbbfejlődött?
Ma már szabadon élvezhetjük a szexet, leráztuk a vallás béklyóit.
Könyörgöm, ez „csak” szex. Következmények nélküli, egyszerű szex.
Jogunk van élvezni, mint az evést, ivást, alvást. Ez egy szükséglet.

Sokak véleménye ez a szexről.

Gondolkodás szintjén igaznak hangzik. Hihetünk benne. Jól hangzik. Bújhatunk mögé, s azok véleménye mögé, akik eszerint gondolkodnak.

Igazuk van?

A pszichológia és a kémia mást mond.
Ahogy már korábban olvashattuk, max. 18 hónap elteltével a PEA termelése leáll. Ekkor az oxitociné lesz a főszerep két ember közötti kötődés fentartásában. Az oxitocin, a „kötődési” hormon szerepe az, hogy kémiai szinten hozzáköt ahhoz az emberhez, akivel szexuális kapcsolatunk van.
Akár elismerjük, akár nem. Akár akarjuk, akár nem.
Ez az oxitocin-okozta kötődés pedig olyan erős, hogy egy életre hozzá köthet az „elsőhöz.” Isten ezért alkotta. Hogy egy férfi és egy nő egy életen keresztül együtt tudjon maradni. A gyerekeknek is ez biztosítja a biztonságos családi hátteret, amelyben szeretve érezhetik magukat, és biztonságban felnőhetnek.
Mennél szenvedélyesebb a kapcsolat, annál mélyebb a kötés, annál nagyobb sokk éri az ember pszichikai és kémiai egyensúlyát, ha mégis szakításra kerül a sor. De nem is a fájdalom a legrosszabb abban, ha ezt a nagyon erős kémiai kötést bármi is elszakítja. A gond azzal van, hogy a kötődésre való képesség sérül. Ha a következő kapcsolatban kialakult kötés is sérül, még kevésbé tudunk biztonsággal kötődni legközelebb.
Mintha letépnénk egy darab ragasztószalagot.
Másodszorra is ragadni fog, de már nem annyira.
Ha újra letépjük, még kevésbé. És így tovább.
Nincs olyan, hogy következmények nélkül szexelhetünk szabadon, míg fiatalok vagyunk.
Mire megtalálnánk az igazit, nem tudunk olyan erősen kötődni, amennyi egy életre biztonságban a másik mellett tart. A psziché sérül. („már többször megégettem magam, többet senkinek nem adom ki magam ennyire”).
A baj az, hogy a mai fiatalok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve, főleg az osztálytársak által. Már 15-16 évesen ciki, ha az ember szűz. S ha állandóan ezt hallja egy fiatal, és nem is lát maga előtt pozitív példát, előbb-utóbb ő is kezdi elhinni. Egy reprezentatív felmérés szerint a magyar diákok 90%-ának már volt legalább egy szexuális kapcsolata érettségi előtt. Ezeknek a kapcsolatoknak elenyésző hányada jut el a házasságig. Ők végleg lemondhatnak arról, hogy biztonsággal kötődjenek valakihez?
Nem, dehogy. Erre is volt Istennek gondja:
Az ember újrakezdhet (a katolikus vallásnak még külön kegyelmi szentsége is van erre, úgy hívják, gyónás), sok-sok beszélgetés, megértés, megbocsátás, (ima) után túl lehet lenni az előző kapcsolaton.
És bár a legnagyobb mennyiségben szeretkezéskor termelődik az oxitocin, de mindig termelődik különböző mértékben, ha a pár szeretetből egymásért tesz valamit. Közkeletű kifejezéssel élve, ha a pár „dolgozik a kapcsolaton”.
  • Egy szál lila írisz a feleségnek 10 év után is…
  • Felkelni éjjel a síró gyerekhez a párunk helyett…
  • Teával, renddel várni a férjet…
  • Randevú 10 év házasság után is…
  • Házasesték…
  • Szeretetkártya csomagolása az ebéd mellé…
  • Közös olvasás…
Sok kicsi sokra megy. Ez a fajta oxitocin-termelés egy életen keresztül tarthat. Akkor is, amikor a házaspár szexuális aktivitása csökken az évtizedek alatt. A mai napig elérzékenyülök, ahogy eszembe jut (nagymamám mesélése alapján), ahogy a Parkinson-kór és az öregség miatt nehezen mozgó nagypapám letérdel, hogy valami kenőccsel bekenje a nagymamám lábszárát, aki a dereka miatt nem tudott lehajolni. Később nagymamám hurkolt nagypapám nyakába egy sálat, nehogy megfázzon. Házasságuk mind az 59 évének minden napján tettek valamit szeretetből egymásért. Nem volt gond számukra az oxitocin-utánpótlás…

Akit érdekel, és angolul jól tud, érdemes megnéznie az amerikai CBN csatorna rövid riportját.
Zárszó:
Kémiailag fogalmazva a tisztaság, a szüzesség nem más, mint nem elherdálni az intakt, életre-szóló oxitocin-kötődésre való képességünket. Adhatunk-e ennél szebb ajándékot párunknak?

1 megjegyzés:

  1. Van-e arra valami tudományos adat, hogy a sokkal egyszerűbb testi kapcsolatok esetén mennyi oxitocin termelődik az orgazmushoz képest? (Pl puszi, simogatás, ölelés)

    A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy az oxitocin hogyan hat: Tehát, ha termelődik, akkor mi az ami megkülönbözteti, hogy az épp kihez való kötődést erősíti? Vagy ha már x mennyiség termelődött "valakihez" akkor annak a hatása örökre megmarad, vagy elmúlik? Állandó termelés kell?

    VálaszTörlés