Szexuális felvilágosítás (6)

Újabb tapasztalat a témában, most egy másik négy gyermekes házaspártól.

"Intim kommunikáció a gyerekeinkkel – hogy beszéltünk mi a nemiség kérdéséről velük

Minden más fontos dologgal kapcsolatban szeretnénk, ha először tőlünk hallanának a gyerekeink. Miért lenne ez kivétel? Legtöbben nem tanultuk meg a saját szüleinktől, hogy hogyan, milyen szavakkal lehet erről beszélni, de ha fontosnak tartjuk, akkor egyáltalán nem nehéz, és nagyon jól növeli a bizalmat a szülő/gyerek kapcsolatban. A szemérmesség nem egyenlő a prüdériával: ha elfogadjuk, hogy a világgal együtt a mi testünk, az élet továbbadásának módja és a házastársunknak való örömszerzés is Isten alkotása és terve, akkor semmi szégyellnivalót nem találhatunk benne. Ha nem beszélünk mi a gyerekeinkkel, majd megteszik mások, de nincs rá garancia, hogy oly módon teszik ezt, ami valóban jó neki. Alakítsunk ki saját nyelvet, használjunk olyan kifejezéseket, amiket kényelmesen, szégyenérzet nélkül tudunk használni!

És hogy mikor? Még az osztálytársak előtt! Ha folyamatosan kommunikálsz a gyerekeddel, akkor érezni fogod, hogy hol tart, és mikor jön el az idő, nálunk másodikos korban érett meg a helyzet egy nagy beszélgetésre.

A legfontosabb, hogy ne csak magáról az aktusról akarjunk beszélni, hanem a maga biológiai és érzelmi beágyazottságában tudjuk láttatni azt. Nem különálló cselekvés, hanem része egyrészt a testi működésünknek: beszéljünk az elsődleges és másodlagos nemi jellegekről, hogyan fejlődik a test, hogyan válik éretté, milyen a működése, lányoknál arról, hogy mi az a havi ciklus, mi a szülés, szoptatás. Minden gyereket érdekel, hogy miből lett és hova fejlődik. Másrészt úgy beszéljünk róla, mint ami egy állomás egy szeretetkapcsolatban: a megismerkedés-közelkerülés-járás-eljegyzés-házasság-gyerekek születés vonulat része.

És hogy hogyan? Ahogyan házat építünk, sok-sok kicsi téglából. Elő kell készítenünk egészen kicsi kortól kezdve, hogy ne legyen tabu ez a téma. Rajzoljunk, nézzünk együtt ilyen témájú könyveket. Sok lehetőség adódik az erről való beszédre: kistestvér születése, állatok életének/szülésének megfigyelése, reklámok, intimbetétes polc a boltban – mindenről kérdeznek, és ha vesszük a bátorságot és a fáradságot, hogy válaszoljunk az ő szintjükön, akkor mernek majd kérdezni később is. Úgyis arról kérdeznek, ami foglalkoztatja őket, amin gondolkodnak már egy ideje, úgyhogy visszakérdezhetünk: te hogy gondolod? És ez már egy jó kiindulási alap a beszélgetéshez.

Nem kell egyszerre rájuk önteni minden információt, csak szép fokozatosan, ahogy a kérdéseik is alakulnak, 2-3 éves korban így: hogy jön ki a pocakodból a baba? (A nők testén van egy nyílás, azon keresztül bújik ki, fejjel lefelé). 4-5 éves korban így: hogy kerül az anyuka pocakjába a baba? (Találkozik egy apamagocska és egy anyamagocska, összekapcsolódnak, ez kezd el növekedni.) Hogyan találkoznak? (Tudod, amikor egy férj és egy feleség nagyon szeretik egymást, akkor erősen megölelik egymást, eggyé válik a testük, és ebből születik egy új élet). Ez tökéletesen elég nekik néhány évig. Ezalatt beszélgethetünk érdekes kérdésekről (hogyan lesznek az egypetéjű/kétpetéjű ikrek, miért egy adott szemszín vagy hajszín esetleg betegség öröklődik a családban – érdemes felidézni a középiskolai biológiaanyagot, az élet pedig adja a helyzeteket.) Nálunk 8-9 éves korban jött el a nagy kérdés: Konkrétan hogyan tud találkozni a két sejt? (Én lerajzoltam nekik vázlatosan a férfi és a női testet, és azt kértem, hogy próbálják meg kitalálni. Nem egészen 1 perc kellett hozzá... ) Ha mi nem tartjuk cikinek, akkor ők ugyanolyan normálisan fogják tudomásul venni a folyamatot, mintha az emésztésről vagy az útépítésről beszélnénk nekik. Egy tisztázó beszélgetésre ilyenkor mindenképen szükség van, hogy összeálljon bennük a sok kis apró részlet, de fontos, hogy bármikor visszatérhessenek rá – van, amit szeretnének újra hallani, és felmerülnek új kérdések is. Teremtsünk alkalmat, időt a kettesben való rendszeres beszélgetésre, akár a kicsik alvásidejében, akár esti fektetés után. Fontos, hogy a félelmeikkel, szorongásaikkal, bizonytalanságukkal ne kelljen egyedül maradniuk. Éreztessük meg velük, hogy csodálatos dolog Isten társának lenni a teremtésben."

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com