A Lunacek jelentés kapcsán

Vigyázó szemünket nem ártana néha Brüsszelre vetni. Utánanézni, milyen előterjesztések várakoznak szavazásra, és ezek - rövid és hosszú távon - hogyan befolyásolják majd az életünket. Kedden (febr. 4) szavaz a Parlament a Lunacek jelentésről, ami látszólag nemes gondolat köré építi a jelentését, miszerint minden embert megillett az egyenjogúság (ebben teljesen egyetértünk), és tiltakoznunk kell mindenféle, jelenesetben  a LMBT (Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű) embereket ért hátrányos megkülönböztetés ellen. (ez sem elítélendő gondolat). Viszont végigolvasva a jelentést, és végiggondolva, hova vezetnek a felvetései, bizony felmerül a kérdés, hogy nem előnyös megkülönböztetés kiharcolása-e a jelentés igazi célja. Természetesen nincs feketén-fehéren leírva, de egyértelmű, hogy a jelentés az LMBT csoport számára különleges védelmet, privilégiumokat akar kiharcolni. Olyan kiváltságokat, ami egyetlen más, akár sokkal nagyobb számban reprezentált társadalmi csoportnak se jár ki. Például a nagycsaládosoknak sem, pedig megérdemelnék.

Ide kattintva lehet egy szavazatot leadni az nevünk, emailcímünk, országunk (szürke, lenyitható görgető - Hungary kiválasztásával), irányítószámunk  (zip code) megadásával. 

Egy LÁJKOT kérnék a bejegyzésre, hogy több emberhez eljusson.

Ajánlom olvasásra a European Dignity Watch cikkét, amelynek magyar fordítását (levélben kaptam, eredetét nem tudom) most mellékelem:

Egyre nagyobb az ellenállás

Lunacek képviselnő azt gondolta kezdetben, hogy a jelentését “Report on the EU Roadmap against homophobia and discrimination on grounds of sexual orientation and gender identity” (“EU ütemterv a szexuális orientáción ill. nemi identitáson alapuló homofóbia és diszkrimináció ellen”) a február 4-i plenáris ülésen vita - és különösebb ellenállás - nélkül megszavazzák. Végülis a LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) Bizottság többségében egyetértett a szöveggel tavaly decemberben. De egyre több európai polgár kíváncsi a jelentés valódi tartalmára, egyre nagyobb az ellenállás a jelentéssel szemben. Eddig több mint 120 000 aggodalmát kifejező állampolgár küldött e-mail üzenetet az EP képviselőknek, és a fellépés egyre erősödik.

Néhány hónap leforgása alatt immár másodízben mozdul meg Európa ellenállva egy olyan jelentésnek, amelyben politikusok szabják meg az embereknek, hogy hogyan éljenek, hogyan gondolkodjanak, vagy hogyan neveljék gyermekeiket. Csakúgy mint korábban Estrela képviselőnő, Ulrike Lunacek, e dokumentum rapportőre, szeretné mihamarabb, vita nélküli átvinni a jelentését az Európai Parlamenten. Így akár el is kerülhetné a szélesebb körű publikum figyelmét. Múlt decemberben Estrela asszony nem kerülhette el a megleckéztetést: azért választották meg a polgárok európai parlamenti képviselőnek, hogy az Európa polgárainak - és nem a nyomást gyakorló lobbicsoportoknak - az érdekeit képviselje. Azokat az érdekeket, melyek nagyban különböznek a saját, abortuszt liberalizáló programjától. Ennek a vereségnek, és a jelentés ellen indult óriási e-mail özönlésnek köszönhetően, Lunacek képviselőnő egyre feszültebb.

Ulrike Lunacek válaszában a jelentését kritizáló kérdésekre (www.lgbt-ep.eu) kifejti, hogy egyetlen nemes célja az egyenjogúság előmozdítása. Hogyan alakulhatott ki mégis ez a vita? Ki az, aki a mai Európában ne értene egyet az egyenjogúsággal, azaz, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, függetlenül a szexuális orientációtól? Természetesen ebben egyetértenek a jelentést ellenző európai polgárok Lunacek képviselővel. Vessünk egy röpke pillantást az egyenlőség kifejezésre! A jelentés nem az egyenjogúságról szól, hanem különleges jogokról, LMBT (Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű) emberek védelméről és privilágiumairól. Európa polgárainak üzenete egyszerű és tiszta: Egyenjogúság igen, de mindenki számára, nemcsak néhányaknak!

Az EU Alapjogi politikája minden állampolgárra kiterjed függetlenül attól, hogy milyen egyéni választás alapján éli meg szexualitását. The a Lunacek jelentés az LMBT ügyet arra használja, hogy kettéossza a világot: azokra, akik különleges jogokat és védelmet élveznek (azaz az LMBT személyek), és azokra, akik látszólag nem érdemlik meg ugyanezeket a jogokat. Természetesen a jelentés senkit nem foszt meg semmilyen jogától, de józan paraszti ésszel levezethető a Lunacek dokumentum mögötti politika logikájának következménye.

Ez nem egyenlőség, hanem az ellenkezője: Egy olyan nézet, miszerint az alapvető jogok egyes társadalmi csoportra szigorúbban vonatkoznak, mint másokra.

Példák

Első

A Lunacek jelentés például javasolja, hogy az Európai Bizottság biztosítsa a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78 számú irányelv figyelemmel kísérését, hogy leszbikus és meleg személyeket ne bocsássanak el személyes tulajdonságaik miatt (4(C)(i) bekezedés). Ez tökéletes példája olyan privilégiumok kiosztásának, melyet nem élvezhet mindenki.

Igaz, hogy a 2000/78 irányelv biztosítja, hogy minden munkavállalót egyenlő bánásmódban kell részesíteni, de az „LMBT ütemterv” szerint mindezt csak az LMBT munkavállalók esetében kell szigorúan ellenőrizni. Ennek elfogadása zavarhoz vezetne egyenjogúság helyett.

Válaszként ezekre a kifogásokra Lunacek képviselőnő elismerte, hogy „a jelentésben említett jogok és politikák már léteznek az EU jogban, mindenki számára”.

Ha ez így van, akkor mi a célja egy külön LMBT ütemtervnek? Csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a már létező jogokat az LMBT személyekkel kapcsolatban szigorúbban kell értelmezni, mint más emberek esetében. És amennyiben az LMBT személyek jogai ütköznének mások jogaival, az előbbi elsőbbséget élvez.

Második

A Lunacek jelentés nem tér ki a szülők jogainak védelmére, miszerint megilleti őket a választás, hogy hogyan neveljék gyermeküket belátásuk szerint, hogyan védjék meg őket a különböző szexuális viselkedésmódokkal és orientációkkal való találkozástól egészen kicsi kortól. Felmerülhet a kérdés azzal kapcsolatban, hogy van-e jogunk valamiről nem tudni és nem látni, főleg kiskorúak esetén. Lunacek képviselőnő visszautasítja ezt a kritikát mondván, hogy „gyermekeinknek el kell mondanunk, hogy LMBT személyek léteznek, léteztek a történelem folyamán a Föld minden pontján”.

Lunacek képviselőnőnek nicsenek gyermekei. Egy parlamenti határozati javaslattal, amely megmondja, hogy „mit mondjunk a gyermekeinknek” Lunacek képviselő tagadja a szülők azon jogát, hogy gyermekük elsődleges nevelői legyenek (lásd Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, első kiegészítés, 2. cikk). Úgy tűnik, olyan értékeket szeretne közvetíteni a gyermekek felé, melyek nincsenek feltétlenül összhangban a szülőkével, hanem inkább - gyakran gyermektelen - politikusoktól származnak.

Harmadik

Jónéhány állampolgár aggódik a jelentés azon állítása miatt, mely valamiféle „vétó mechanizmust” indítana el az LMBT emberek érdekében az EU jövőbeni jogszabályaira és politikáira tekinetettel. Lunacek képviselőnő szerint a jelentés nem tartalmaz ilyen állítást.

Ez nem igaz. Az egyik alapvető javaslat a jelentéstervezetben egy olyan „mainstreaming” mechanizmus felállítása, amely biztosítaná, hogy különleges figyelmet kapjanak az „LMBT érdekek” a jogszabályalkotás és a döntéshozatal minden szintjén és minden területén. A „mainstreaming” itt azt jelenti, hogy minden jogszabályjavaslatot megvizsgálnak annak érdekében, hogy meghatározzák, egyezik-e a mainstraiming csoport (ez esetben az LMBT csoport) érdekeivel és jogaival. Ilyen kiváltság egyetlen más társadalmi csoport számára sem elérhető.