Könyvajánló (3)

A könyv hátulján ez olvasható:

"Ez a könyv nem tartalmaz a szerelemre vonatkozó rendszeres tanítást, még kevésbé akar sikeres szerelmi receptekkel szolgálni. Még csak nem is példázatként bemutatott „szerelmi történet”, hanem a szerelemre vonatkozó elmélkedések és megfontolások gyűjteménye. A könyv célja, hogy segítse az olvasót a szerelem szépségének, értékének és Isten-megálmodta távlatainak újrafelfedezésében.

Az elmélkedések egy történetbe öltöztetve jelennek meg: egy tipikusan mai fiatalember rendszeresen fölkeresi a Bölcset, aki lassan vezetgeti őt a szerelem felfedezésének útján. Ez a tudatosan elnagyolt történet azonban csak segédeszköz, voltaképpen útmutató az elmélkedéshez. A könyv lapjain két, alig kivehető arcú főszereplő fejezi ki gondolatait; ily módon az olvasók képzeletének tág tere nyílik arra, hogy túl a sajátos körülményeken megvizsgálják a saját szívüket."

Sok személyes élmény fűz a könyvhöz. Mielőtt találkoztam a férjemmel, sokat imádkoztam, hogy megtaláljam őt (ahogy édesanyám is tette), de nehéz volt várni. A 23. fejezet (Ismeretlen Szerelmem) verses elmélkedése tudott leginkább türelemre inteni, és figyelmeztetni, hogy használjam ki az időt, amíg még nem találkoztunk, és tanuljak szeretni, önfeláldozónak lenni, hogy annál nagyobb ajándék lehessek majd számára...

Ismeretlen, szép szerelmem,

valahol, tőlem távol, vagy talán mellettem

lélegzel, élsz…

De arcod vonásait nem ismerem,
sem az életedet szövő ujjakat és fonalakat.
Semmit nem tudok, míg csak te magas meg nem mutatod
az életvásznadat létrehozó fonalat és csomókat.

Ismeretlen, szép szerelmem,

szeretném, hogy ma este gondolj rám,

én meg rád gondolok […]

Ismeretlen, szép szerelmem,
arcod nélkül is szeretlek,
Most teljes erőmből érted akarok gazdagodni,
hogy majd téged gazdagíthassalak […]

Készülődöm, készülődsz, és holnap,
- ezt minden erőmmel kívánom-
napod leszed, te meg forrásom,
én felmelegítelek, te megitatsz.
Egyesítjük testünket egy új életért,
s azt adjuk a világnak, amire szüksége van,
szerelmünk súlyát, amely nélkülünk hiányozna belőle.

Ismeretlen, szép szerelmem,
még várnunk kell,
s milyen gyötrelmes a szerelmesek várakozása,
akik nem látják egymás arcát!
Tudom azonban, hogy életünk keresi, hívja egymást.
S már tudom, hogy éjszakai vágyaink mélyén,
a Világosságban Isten vágya énekel.
Mennyei Atyánk néz minket, szerelmem,
öröktől fogva, s hiszem, szeret minket és ezt suttogja:

"Ha akarják, holnap EGY lesznek."
Ez a Teremtő Isten álma,

s ez lesz nekünk, gyermekeinek döntése.

Miután láttuk, hogy nincs mese, együtt töltjük az életünket, akkor egy másik verses elmélkedés szavai segítettek megfogalmazni, miért is szeretném, ha tisztán készülnénk a házasságra.

Alapmű : )

Ismeretlen, szép szerelmem,
valahol, tőlem távol, vagy talán mellettem
lélegzel, élsz…