Biztos Út blog

Programajánló

2012-03-06T12:04:00.001+01:00

Jó szívvel ajánljuk. Hihetetlen lelki élmény egy éjszakába, hajnalig nyúló virrasztás.

A szerelem agyi háttere (6) dopamin (2)

2012-03-05T09:17:00.000+01:00

Az előző bejegyzésben általánosságban írtam a dopaminról, igyekeztem kerülni a szerelem, szex témáját, hogy megértsük a dopamin átlagos hatásmechanizmusát mint jutalmazási hormon. Na, most nem fogom : )

2 fontos tulajdonságát emeltem ki a dopaminnak az előző cikkben:

1. A dopamin akkor termelődik, amikor valami fontosat, ösztönzőt, izgalmasat, vagy jutalmazni valót csinálunk. Az agyunk úgynevezett jutalmazási központjában hat - elárasztja az agyat, nagyon jó érzés fog el (abszolút laikusan megfogalmazva), intenzív energiát, kicsattanó örömet érzünk. Melléktermékként pedig arra ösztönöz, abszolút logikusan, hogy újra megtegyük azt, ami kiváltotta.

Nem okoz meglepetést a tény, hogy a szexualitás a egyik legnagyobb dopamin-reakciót kiválasztó tevékenység. Benne van az ember teste, szelleme, lelke, egész embersége. Ha egy lányt megcsókolnak életében először (lehetőleg nem fogadásból, vagy valami idétlen játék keretén belül), akkor nem mondja utána, hogy "Egész életemben erre vágytam, csodálatos volt, de többet nem kérek, csók nélkül is elég vagy nekem." A dopamin arra ösztönzi tudat alatt, hogy újra megteremtse azt a szitut, amiben megint elcsattanhat az a bizonyos csók. Aztán azt a szitut, amiben a kezek is elindulnak felfedezőútra. Aztán azt a szitut, amiben...

Sok keresztény vagy a tisztaságra nyitott fiatal teszi fel a kérdést, hogy abszolút feketén-fehéren beszélve meddig mehetünk el a házasság előtt. Mi OK, mi nem. Erre már kerestük a választ, most csak hozzátennék egy szempontot a dopamin felé nézve. Minden párnak megadatik az a szabadság, hogy ők maguk "lőjék be", hogy mi az a határ, ami őket segíti a tisztaság útján, hogy nekik személyesen mi segít, és mi ássa alá az igyekezetüket. Na, a dopamin nem segít : ) Vannak párok, akik abszolút korán befékeznek, és a jegyesség alatt fogják meg csak egymás kezét, akkor csattan el az első csók, ismerek egy párt, akik első csókjának kb. 400 tanúja volt - az esküvőjükön. Vannak, akiknek sok minden belefér azzal a kikötéssel, hogy a teljes testi egyesülés ideje és tere a házasságban jön el. A skála széles. Nem mondhatjuk, hogy a nagyobb önmegtartóztatásban elő párok együtt járása értékesebb, mint a többi, ez nem erről szól. Különböző utakon mindenki ugyanoda igyekszik.

A dopaminnal kapcsolatban annyit mondhatok, hogy mi a párommal a skála közepén helyezkedtünk el, kisebb-nagyobb kilengésekkel a skála két széle felé. Utólag visszanézve 10 év távlatából azt merem kimondani - természetesen csak a saját kapcsolatunkról beszélve -, hogy sokkal nehezebbé tettük magunknak a várakozást azzal, hogy bele-bele kóstoltunk egy-egy feljebb levő lépcsőfokba, ami olyan erőteljes dopaminválaszt provokált, hogy újra és újra vágytunk megtenni. Annyit mondhatok, hogy saját dolgunkat könnyíthettük volna meg, ha nem kalandozunk. A határt korábban meghúzó együtt járó párokkal beszélgetve egyértelmű, hogy feleannyit se küzdöttek felesleges dolgok miatt - nem vettek titkos dopaminfürdőket : )

2. Azonos kiváltó ok mindig hangyafülnyivel kevesebb dopaminválaszt vált ki.

Most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy erről már írtam egy korábbi bejegyzésben, úgyhogy idemásolom:

"3. A testi kapcsolat egyes lépcsőfokai mindig felkeltik a vágyat a következőre.

A szerelem hormonális háttere kapcsán már ejtettünk szót a szerelem "kábítószer" élményéről. A megemelkedett dopaminszint egy olyan állapot, amibe az agyunk újra és újra vágyik eljutni. De úgy is mint az alkohol vagy épp a drogok esetében, egy idő után hozzászokik a szervezet az "adaghoz", és mindig egy kis plusz kell, hogy ugyanazt a kábult-boldog állapotot elérje. (Ez a biológiai oka a függőség kialakulásának.)

Amikor először keresi tétován két szerelmes egymás kezét, és összekulcsolva kezdenek sétálni, az nagyon intenzív fizikai (és lelki ) élmény. Még a második alkalommal is. De egy idő után már vágyik a pár, hogy közelebb bújjanak. Majd amikor az újdonság varázsa (=dopaminzuhany) elmúlik, már csak a következő lépcsőfok adhatja meg azt a bizsergető, testi élményt, amire a szerelmesek várnak. Így, szép lassan eljuthat a pár addig, amíg már csak a testi egyesülés van hátra, mert "végigjártak már minden lépcsőfokot." A pár által közösen meghatározott, szilárd határok nélkül hihetetlenül gyorsan előrehalad a testi kapcsolat."

Van nektek is tapasztalatotok erről?

Párbeszéd a párkapcsolatokról

2012-03-01T23:09:00.005+01:00

időpontja és helyszíne: 2012. március 3. szombat 10. óra, Központi Szeminárium, 1053 Budapest, Papnövelde utca 5-7.

A szerelem agyi háttere (5) - dopamin (1)

2012-02-26T06:11:00.000+01:00

Most a dopamin nevű hormonról lesz szó részletesebben. Eddig csak említés szintjén írtam róla a szerelem hormonjai kapcsán, miszerint a PEA megemeli a dopaminszintet, és voilá, máris a mennyekben érezzük magunkat. Kb. ennyi info volt róla eddig a blogon. Most több lesz : ) Ebben a bejegyzésben a dopaminról általánosságban, nem feltétlenül orvosi szakterminológiával beszélek, a következő bejegyzésben pedig kifejezetten a szerelem dopamin hátteréről lesz szó. Abszolút laikusként laikusokhoz szólok : )

A dopamin akkor termelődik, amikor valami fontosat, ösztönzőt, izgalmasat, vagy jutalmazni valót csinálunk. Az agyunk úgynevezett jutalmazási központjában hat - elárasztja az agyat, nagyon jó érzés fog el (abszolút laikusan megfogalmazva), intenzív energiát, kicsattanó örömet érzünk. Melléktermékként pedig arra ösztönöz, abszolút logikusan, hogy újra megtegyük azt, ami kiváltotta. Hihetetlen fontos szerepe van pont emiatt az ember tanulási folyamataiban és általánosságban az emberi viselkedésben.

De nézzük a tanulás folyamatát pl. egy kisgyerek esetében. Csecsemő korában még csak feküdni tud, koordinálatlan mozgásokat végez. Aztán megtanulja kinyújtani a kezét (először nem tudatosan), és elér valamit, amit addig csak nézhetett. Huss, dopaminfürdő (DF). Hirtelen rengeteg új információ birtokába jut, tetszik neki, legközelebb már tudatosan próbálja elérni. Sikerült. DF. Egy idő után megtanulja, hogy is kell pontosan kinyúlni, koordinálni a kezét, szemét, hogy elérje a tárgyakat. Megtanulja. Ekkor új kihívás felé néz. Véletlenül megfogja a lábát, amikor kalimpál vele. DF. Tetszik az új inger. Próbálja legközelebb, nem megy. Aztán néhányszor sikerül, DF. Szép lassan megtanulja, hogy érheti el tudatosan. A fejlődését segíti a sikerérzet (DF), ami elönti, ha megtanul forogni, felülni, felállni, kapaszkodva sétálni, majd anélkül stb. Ha abszolút nem érezne semmit a különböző fejlődési lépcsők hatására, akkor mi motiválná, hogy erőfeszítést tegyen? Ha ugyanúgy érezne mozdulatlanul a plafont bámulva, mint ha eltotyog és felfedezi apa titkos, értékes cuccait a polcon, akkor minek törné magát, hogy felfedezőútra induljon?

Említettem az emberi viselkedésre irányuló szerepét. Egy kisgyereknek (és nagy gyereknek is) fontos, hogy sokat dicsérjék, ösztönözzék. Ha az édesanya megdícséri, megöleli, megpuszilja, amiért szépen elrakta a játékait, jön a DF. Hogy ezt újra átélje, legközelebb is elrakja. DF, ha megint megjutalmazzák érte. Remélhetőleg később már annyira a "vérévé" válik, hogy puszi nélkül, automatikusan elrakja : )

A dopamin akkor termelődik, amikor valami fontosat, ösztönzőt, izgalmasat, vagy jutalmazni valót csinálunk. Elülteti bennünk a vágyat, hogy újra megtegyük azt a dolgot, ami kiváltotta. Random példák: ha megkóstoltunk valami hihetetlen finomat (kinek a tengeri herkentyű, kinek egy hatalmas adag csokifagyi, tökmindegy), akkor repetázni szeretnénk, és később újra enni. Ha tetszett a hullámvasút, újra fel akarunk ülni. Ha jó érzéssel töltött el, hogy a sok tanulás gyümölcseként hibátlan dolgozatot írtunk, akkor valószínűleg legközelebb is felkészülünk a dolgozatra. Ha megküzdünk bármiért, és elérjük, ez új küzdelmekre sarkal. Ha megcsókol a szerelmünk, akkor nem mondjuk, hogy "fincsi volt, de többet nem kérek belőle".

A gond a dopaminnal az, hogy abszolút érték-semleges. Nem mérlegel, hogy az adott tevékenység hosszú távon nem káros-e, nem kerül-e bajba az illető, ha megteszi újra, válogatás nélkül jutalmazza azt a viselkedést is, ami izgalmas, ösztönző, élvezetet okozó. Akármi is az.

Az alkoholfogyasztást. A drogokat. A dohányzást. A másokat veszélyeztető, gyors vezetés okozta izgalmat. A fizikai erőszakot, ha sikerélménnyel párosul. Az alkalmi szexet. Bármit, ami izgalmas, ösztönző, élvezetet okozó. És mivel az agy tanulékony jószág, hamar megtanulja, hogy mivel juthat a következő dopaminadaghoz.

A másik fontos tulajdonsága amellett, hogy a DF-t kiváltó cselekvés megismétlésére ösztönöz, az az, hogy azonos kiváltó ok mindig hangyafülnyivel kevesebb dopaminválaszt vált ki. Ez is abszolút logikus. A csecsemő is megállna a fejlődésben, ha karjának kinyújtása és valami megragadása mindig ugyanannyi dopamint szabadítana fel élete végéig. Mi ösztönözné a további fejlődésre? Egy idő után már semmi extrát nem érez, ha megragadta a sípoló zsiráfot (nincs dopaminválasz, a szinapszisok megtanulták a cselekvés mikéntjét, automatikussá válik), meg kell tanulnia megfordulni, hogy a sípoló kacsát is megszerezhesse. Újabb DF-ciklus jön.

Ugyanez a hatásmechanizmusa az alkoholnak is. Egy kezdő ivót egy pohár bor is kellemesen elbódít. Később már 2 pohár kell hozzá, és így tovább. Előbb-utóbb lemegy feltűnés nélkül egy üveg jéger is (bocsánat a helyesírásért). Vagy gondoljunk a könnyű drogokra. Mindig egy picivel kevésbé száll el az ember egy adagtól, ezért vagy kicsit többet vesz be belőle, vagy komolyabbra, nehéz drogokra vált, hogy újra átélje az első dopaminfürdő extázisát. A drogok - kicsit tudományosabban szólva - túlstimulálhatják a dopamin idegsejteket, ami azt eredményezi, hogy az agy "rezisztens" lesz a dopaminra, azaz több kell belőle, hogy elérjük ugyanazt a hatást.

A dopamin a hibás? Nem. Tud jóra is tanítani, és rossz viselkedést is jutalmazni. Megerősíti bizonyos tevékenységek szinapsis-útjait, a mellette való döntést megkönnyíti, arra ösztönöz, hogy legközelebb is azt csináljuk. A döntést azonban mi hozzuk meg.

forrás - a már ajánlott könyv: http://biztosut.blogspot.com/2012/01/szerelem-agyi-hattere-1.html

Folyt. köv: a dopamin és a szerelem, szex

Olvasásra érdemes

2012-02-24T07:51:00.003+01:00

Ismét hitoktató barátnőm egy írását ajánlom figyelmetekbe.

http://mankamama.blogspot.com/2012/02/intimitas-kereszteny-kapcsolatban-6.html

Bár a bejegyzés bizonyos részei keresztény emberek számára szól, akik értik és élik a fogalmakat, de nem hívő Olvasók is bőven találhatnak benne nagyon jó, továbbgondolásra érdemes szempontokat. Akik odakattintanak, azok megértik, miért serpenyőt választottam képként.

28 érv a várakozás mellett

2012-02-20T05:38:00.005+01:00

Az alábbi lista a Timóteus Társaság: Fiatalok az élet küszöbén II. (FÉK) c. kötetében a 125-126. oldalon olvasható. Nagyon tetszik a lista, alapos, sok mindenre kitér, és nem hívő fiatalok is megsejthetik néhány érvből, hogy a tisztaság "parancsa" nem ésszerűtlen, ránk erőltetett egyházi szabályozás, hanem minket védő, a hosszútávú párkapcsolat teljességére vezető segítség. A kész listát mindenféle változtatás nélkül adom közre. Köszönet a forrásnak : )

A várakozás megvéd a szexuálisan terjedő betegségektől (SZTB) való félelemtől, illetve azok következményeitől.
A várakozás megóv a nem kívánt terhességtől való félelemtől, illetve azok következményeitől.
A várakozás megóv a különböző fogamzásgátló módszerek veszélyeitől.
A várakozás megóv az abortusz okozta traumától.
A várakozás megóv attól, hogy a szexualitás rabja légy.
A várakozás megóv az idő előtti házasságkötés kányszerétől.
A várakozás megóv attól, hogy állandó elvárásoknak kelljen megfelelnek.
A várakozás megóv attól, hogy majdani házastársadat összehasonlítgasd a korábbi partnereiddel.
A várakozás megóv attól, hogy érzelmeid félrevezessenek.
A várakozás a házasságig biztosítja a házasságon belüli szexuális gyönyört.
A várakozás megvéd a "rossz" párkapcsolatok fenntartásáról.
A várakozás megóv a gyermeked esetleges örökbe adásából eredő traumától.
A várakozás segít elkerülni, hogy mély sebeket szerezz.
A várakozás a bizalom alapját nyűjtja.
A várakozás segít, hogy megbecsüld az életet.
A várakozás megóv attól, hogy energiáidat újabb és újabb kapcsolatok felépítésére kelljen koncentrálnod.
A várakozás megóv a bűntudattól.
A várakozás segít kifejleszteni egyfajta önzetlen érzékenységet.
A várakozás erősíti az őszinte kommunikációt a partnerkapcsolatban.
A várakozás segít a türelem és az önkontroll kiépítésében.
A várakozás segít megerősíteni azt a sajától viszonyt, amely csak a házasságban lelhető fel.
A várakozás segít kifejleszteni a kölcsönös növekedés pozitív irányelveit.
A várakozás szabadságot biztosít a tinédzser kor élvezésére.
A várakozás nyújtja az igaz szerelem egyik legnagyobb ajándékát: a szüzességet.
A várakozás segít az önbecsülés növelésében.
Az önmegtartóztatás a szerelem egyik jó próbatétele.
A várakozás jobb partnerré tehet.
A várakozás lehet az erkölcsi feddhetetlenség egyik kifejezése.

Elkezdődött a házasság hete

2012-02-14T12:33:00.005+01:00

Elkezdődött a házasság hete

Ebben az évben február 10. és 19. között rendezik meg hazánkban a házasság hetét. Ez alkalomból a rendezvénysorozat szervezői országszerte számos programmal hívják fel az emberek figyelmét a házasságban, a kiegyensúlyozott családi életben rejlő értékekre, szépségekre. A házasság hete munkacsoportban tevékenyen részt vesz a Harmat Kiadó és a Family magazin is. Engedjék meg, hogy a figyelmükbe ajánljuk a rendezvénysorozat központi programjait!

Február 14. 18 óra: Bálint-napi koncert. Fellép a Boyzless Voice, közreműködik Mekis Péter orgonaművész. A koncert után a jelen lévő házaspárok megáldása, fogadalmának megújítása. Helyszín: Deák téri evangélikus templom.

Február 15. 18 óra: A házasság dicsérete és megjelenése a magyar népi kultúrában. Népzenei est, beszélgetés és táncház. Házigazdák: dr. Szabó Endre és barátai, Nemesiné Zsolnai Orsolya mesemondó. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme (Budapest V., Sütő u. 1.).

Február 16. 18 óra: Fedezzük fel egymást! Dr. Pálhegyi Ferenc előadása. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme (Budapest V., Sütő u. 1.).

Február 17. 18 óra: Házas-páros beszélgetés és koncert. Közreműködik: a Hegedűs Endre - Hegedűs Katalin zongoraművész házaspár, dr. Csókay András idegsebész és felesége, Ajtay Daniella. Helyszín: a Deák Téri Evangélikus Gimnázium díszterme (Budapest V., Sütő u. 1.).

Házaspáros tréning és találkozás a házasság hete idei arcaival

Február 18-án, szombaton új helyszínen, a Wesselényi utcai baptista gyülekezetben (Budapest VII., Wesselényi u. 53.) folytatódik tovább a központi rendezvények sora.

Álarcok nélkül a házasságban. A Family magazin, a Harmat Kiadó és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség közös rendezvénye házaspároknak.

Részletes program:
11.00-12.30: "Azt hittük, hogy minden rendben." Cassells és Hazel Morrell ír misszionárius házaspár előadása

12.30-13.00: Szendvicsebéd a regisztrált résztvevők számára

13.00-15.30: Őszinteség. Kiút a zsákutcákból. Szeminárium férjeknek és feleségeknek.

16.00-17.30: Apám kakasa és a részeg elefánt. Verses-mesés-játékos délután Lackfi Jánossal kicsiknek és nagyoknak.

18.00: "Vágyni arra, ami a miénk". Családfánk titkai. A házasság hete idei arcai, Lackfi János és felesége, Bárdos Júlia előadása. (A 18 órakor kezdődő program alatt gyermekmegőrzést biztosítunk!)

A házaspáros napon a részvétel ingyenes, de a délelőtti, illetve a kora délutáni tréninghez előzetes regisztráció szükséges. Jelentkezni február 17-én 12 óráig lehet az info@hazassaghete.hu e-mail címen.

A házasság hete záróakkordja

Február 19. 18 óra: Ünnepi zárómise a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánián (Budapest V., Március 15. tér). A misét bemutatja, és igét hirdet: Bíró László püspök.

A helyi rendezvényekről és a fenti programokról további információt a házasság hete honlapján vagy Facebook-oldalán olvashatnak.

Országszerte sok helyen sokféle rendezvény, program keretében ünneplik a házasságot. Levélben kaptam ezt a programsorozatot, közkinccsé teszem. Ha tudtok értékes programokról, nyugodtan írjátok meg, hogy közzé tehessük. Ha Szegeden laktok, akkor itt találtok infót az eseményekről.

Olvasónk levele (3)

2012-02-09T22:53:00.005+01:00

Kérdés érkezett a blogra egy tisztán együtt járó pár egyik tagjától:

"Milyen konkrét tanácsokat tudtok adni a közös lelki élettel kapcsolatban? Kicsit úgy érzem, ezen a téren megakadtunk, még mindig szinte csak a személyesen megélt vallásosság van jelen az életünkben. Egyedül a közös misére járás, néha egy-egy közösen elmondott ima vagy Biblia-olvasás színesíti. De valahogy nem érzem elég mélynek..."

Válaszunk:

A lelki élettel kapcsolatos kérdésed fontos téma felé terel. Helyesen érzed, hogy most van itt az ideje, lehetősége lelkiekben mélyülni. S hogy ez gyakorlatban mit jelent? Minden párnak mást, de valahol ugyanazt. Ha megvan a saját lelki életetek, az jó kiindulás. Gyakorlati tanácsok a közös lelki élet kialakítására?

Ami nekünk a férjemmel sokat jelentett az együtt járásunk idején, az a péntek esti Taizéi imaóra volt, ami után hatalmasat sétáltunk és beszélgettünk, illetve heti egy esti mise. De minden párnak magának kell látni, hogy őket mi segíti.

Ami fontos: nem csak a közös Biblia olvasás, ima, mise jelenti a lelki életet. Ezek fontosak, de van emellett mg valami, ami jobban elmélyíti, és felkészít a közös életre, a hétköznapokra: a közösen vállalt szeretet-kalandok, és azok megbeszélése: egy Ige kiválasztása, és életre váltása, és annak megbeszélése együtt, hogy hogy éltétek meg ugyanazt külön-külön. Ez felér egy imával : ) Csak tudatosan kell csinálni rendszeresen, hogy megtanuljatok kommunikálni a lelketekről, lelki tapasztalataitokról, gyengeségeitekről (!).

Emellett biztosan ismertek olyan házaspárokat, akik lelki élete számotokra példa. (Ha nincs, keressetek : ) És kérdezgessétek őket arról, hogy alakították ki tudatosan a közös lelki életet. Nem alakul ki spontánul, tudatosan kell felépíteni. Mások konkrét tapasztalata sokat segíthet.

Személyes tapasztalat, amit más párok is megerősíthetnek: amit egy együtt járó, vagy jegyespár kialakít lelki élet gyanánt a házasságkötés előtt, az ha nem is a végleges állapot, de onnan hatalmas minőségi ugrást nagyon nehéz elérni az esküvő után. A lelki élet kialakításában nem segít, amikor már testileg is együtt van a pár. Az alapozásra az együtt járást kell felhasználni: tudatos közös lelki kalandok, azok megbeszélése, életrendbe beleépített rendszeres alkalom a közös lelki életre (imaóra, mise, jegyes hittan stb.) Ha ez kialakításra kerül, az olyan erősforrás lesz a pár életében, ami bármilyen (aláhúzom: bármilyen) krízisen átsegítheti őket, hiszen nagyon erős kapcsolatot, "kötelet" jelent a pár életében, ami akkor is összetartja őket, ha az élet keményen küzd, hogy szétválassza.

Amit most tehettek: teljesen tudatosan építsétek bele a találkozásaitokba Istent (ha csak egy közös fohász, vagy lelki tapasztalat megosztása idejére is). Nagyon könnyen kimarad : ) Főleg ha az alternatívát a szerelem testi kifejezése jelenti. Tudatos odafigyelés, elhatározás hiányában kevés az esély, hogy lelki beszélgetést választja a pár fincsi összebújás helyett. Még nem találkoztam olyan hús-vér párral, akiknek az együtt járás alatt a lelki kapcsolata igazán elmélyült, ha a testi kapcsolat építésén is dolgoztak ugyanakkor. Nagyjából vagy-vagy. Ezt durva így leírni, de valahol nagy igazsága van: sokkal egyszerűbb testi szinten kifejezni a másik iránti szeretetemet és megélni ebben az összetartozás érzését, mint tudatosan építeni a lelki kapcsolatot. Mérföldekkel tovább jut a pár lelki összeérésben, ha a testi összeérést a házasságkötés utánra napolják.

Lehet szép házasság mély lelki kötelék nélkül. Szép, nyugodt házasság. De elképzelhetetlenül több lesz a kapcsolat vele.

Együtt járó párok tanúságtétele (2)

2012-02-06T07:15:00.000+01:00

Amikor régen megírtam a "Három forgatókönyv" című bejegyzést, akkor reméltem, hogy előbb-utóbb gyakorlati példát is be tudunk mutatni (A Biztos út könyvbeli pár (Vera és Gábor) tanúságtételén kívül) arra nézve, hogy a második forgatókönyv nem csak hangzatos elmélet. (Ha még nem olvastátok, kattintsatok a fenti linkre.) Hát íme a példa, amit még csak itt olvashattok:

Kik vagytok, hogyan ismerkedtetek meg, milyen alappal indultatok?

Panni és Andris vagyunk, mindketten 20 éves egyetemisták. Körülbelül 3 és fél éve vagyunk együtt, de előtte is ismertük már egymást, mivel osztálytársak voltunk.

Panni: Vallásos családból származom, korán hallottam a tisztaságról Tomka Feri atyától, a közösségben sok így készülő párt láthattam. A hittanon egy előadássorozat keretében ezek a párok meséltek az életükről, és bár akkor még nem volt barátom, elhatároztam, hogy igyekszem ezt az utat követni.

Andris: Az én családom nem hívő. A tisztaságról Panni előtt nem hallottam, igazából nem is nagyon voltak hosszú távú terveim akkoriban a kapcsolatokat illetően. Kezdetben ezeket a gondolatokat kétkedve fogadtam, és őszintén szólva reménykedtem benne, hogy majd Panni beadja a derekát. De nem így történt…

Nagyon radikálisan elkötelezted magad a tisztaság mellett. Ezzel el is ijeszthetted volna Andrist...

Panni: Mint minden nő, a testi dolgokat az érzelemmel párosítom, így kapcsolatunk elején, mikor még nem ismertük annyira egymást, nem esett nehezemre határozottan kiállni elveim mellett. Így történt, hogy egyszer szakítottunk is a tisztaság miatt: nem volt könnyű meghoznom a döntést, hogy az aznap délutáni beszélgetésnek is úgy megyek neki, mint akkoriban pár hasonló helyzetben, hogy bármi lehet, vállalom a szakítást is. Beszélgettünk, ismét felsorakoztattam az érveimet, de ez esetben Andris sem akart „engedni”. Tiszteletben tartottam döntését, és azt mondtam, így sajnos nincs jövőnk. Furcsa, mennyire könnyedén hoztam meg e döntést, és nem azért, mert nem szerettem eléggé Andrist. Isten adott elég erőt ehhez. Később felhívott, hogy beszéljük meg újra a dolgot. Azt mondta, gondolkodott, és úgy döntött, megpróbálja újra a tisztaságot. Csupán pár óráról volt szó (nehéz órák voltak!!!), mégis sokat fejlődött ezalatt a kapcsolatunk. Azt hiszem, látnia kellett Andrisnak (és nekem is), mire vagyok képes a tisztaságért, persze, Isten erejéből.

Nem könnyű a döntés meghozatala után hűségesen kitartani a tisztaságban - főleg a mai világban, ami nem ezt sugallja, támogatja...

A tisztaságban nehéz az, hogy a kezdeti elhatározás még nem elég, folyamatosan újra kell dönteni mellette, hiszen az ember sokszor elbizonytalanodik. Ellenünk szól a világi hozzáállás, az osztálytársaink sokszor a hátunk mögött nevettek ki minket. De már akkor is többek tisztelettel néztek ránk, hogy merjük vállalni a tisztaságot. Számomra a legnagyobb megerősítést a gimnáziumi burokból való kikerülés jelentette. Addig ugyanis nem volt olyan nyilvánvalóan jelen a testi kapcsolat a környezetünkben. Az egyetemen azonban nagyon vegyes lett a társaság, sok „világi” kapcsolatba láthattam bele, és természetesnek vette mindenki, hogy egy pár lefekszik egymással. Néha megkérdőjeleződött bennem, valóban érdemes ennyit küzdeni a tisztasággal? Olyankor jó volt a közösségben hiteles, már házas párokat látni, akik boldogan nevelik az egy-kettő…sok gyereküket, és tudtam, „sikerességük” a tisztaságban rejlik. Mégis azért volt számomra ez a váltás megerősítés, mert nagyon sok szomorú emberrel találkoztam, akik sérültek a testi közelségben, ráadásul a baráti körünkben is egyre többen szakítottak egymással. Még inkább azt éreztem, nem lehet csak a véletlen műve, hogy valakiknek sikerül egy jó kapcsolatot kialakítani, másoknak meg nem. Nem lehet csak szerencse kérdése! Próbáltam magam körülbástyázni: beszélgettem Feri atyával, házaspárokkal, sokat olvastam a témában, meg akartam tudni, mi Isten terve egy kapcsolatról. Az lebegett a szemem előtt, hogy legnagyobb vágyam, ebben a szétszakított világban, egy boldog házasságban, családban felnevelni a gyermekeimet, és ezért bármilyen lemondásra képes vagyok.

Hosszú távra tervezve nagyon megéri a tiszta készület. De a jelen küzdelmeket nézve, rövid távon is?

A kérdésre azt válaszolnám, napról napra minket igazol a világ, annak ellenére, hogy látszólag minden ellenünk szól. A tisztaság számomra nemcsak azt jelenti, hogy csak a férjemnek szeretném adni testem legnagyobb kincsét, hanem egy jó kapcsolathoz segít hozzá azzal, hogy rákényszerít, hogy megtanuljunk más módon is kommunikálni egymással. Azt érzem, nem lehetne köztünk ilyen szoros lelki kapcsolat, ilyen mély bizalom már most, ha nem így készülnénk. Nehézségek mindig vannak, van, hogy elbotlunk, de Isten mindig segít felkelni, és továbbmenni, csak annyit kér, bízzunk Benne.

Mennyire tudtad tényleg elfogadni, hogy vagy így, vagy sehogy?

Andris: Kezdetben az én „tisztaságom” nem volt más, csak Panni döntésének elfogadása, nem nagyon tudtam magamévá tenni ezeket a gondolatokat. Szerettem Pannit, és ezért vállaltam Érte ezt. Tudtam, hogy ha máshogy szeretném csinálni, azt csak más lánnyal tehetném meg. Nagyon meggyőző volt akkoriban Panni következetessége, hogy sosem hagyott kiskaput számomra.

Ezek miatt sokat töprengtem, vajon megéri-e ez az egész. Sokszor vitatkoztunk ezen Pannival, és nem mindig sikerült meggyőznie. De valahogy a kitartása elgondolkodtatott. Ekkor már több mint egy éve jártunk, és tudtam azt is, hogy Ő is nagyon szeret. Tudtam azt is, hogy a lányoknak is vannak vágyai, tehát valószínűleg Panninak sem könnyű ilyen kitartónak lennie. Ekkor kezdtem én is utána olvasni, különböző előadásokra járni, és próbáltam magamban egy több szempontból álló képet felállítani a tisztaságról. Ez hosszú folyamat volt. Többször kaptam meggyőző érveket mindkét oldal mellett, így a döntés csak nehezült. Nekem az ellenoldalra is több pozitív példám volt, hogy máshogy is lehet jól csinálni. A kezdetekben ezért is volt nehéz megértenem ezeket a gondolatokat, mert mindig nagyon kategorikusan tálalták számomra.

Rá kellett jönnöm arra is, hogy az ember nagyon nehezen érti ezeket a dolgokat addig, míg Istentől távol áll. Ez után kezdtem el érdeklődni a hit felé is. Isten megismerése segített több tan megértésében, és mostanra eljutottam oda, hogy szabad akaratomból csinálom a tisztaságot. Nehéz, de visszatekintve látom értelmét.

Te hogy állsz a rövidtáv-hosszútáv kérdéséhez?

Azt mondom, hogy ennek hosszútávon látja az ember igazán értelmét. Ebből kifolyólag segít, hogy ne csak rövid távon gondolkodjak, hanem figyeljek arra is, hogy mit hoz a jövő. Ezt nem csak a kapcsolati téren, hanem az élet minden terén tudom hasznosítani. Továbbá segít kialakítani egy értékrendet, és segít tisztelni a másikat. Emiatt azt mondhatom, hogy nem csak a házasságban fogjuk látni eredményét, hanem már most is örülünk annak, hogy így vezetjük a kapcsolatunkat.

A tisztaság nagyon sok problémától kímél meg minket, és nagyon sokat ad. Azt érzem, hogy egymás elfogadásában, megismerésében nagy szerepe volt, hogy sokat beszélgettünk. A kapcsolatunk folyamatosan épült, nem ragadtunk be egy szinten. Ha mégis ez történt, nyíltan tudtuk egymásnak elmondani érzéseinket, mert megtanultunk erről beszélni egymással. Azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy szerepe volt annak, hogy nem hagytuk magunkat a szex által (sokszor hamis) „szerelem” érzésbe ringatni.

Ha összeházasodtok, az elsők és egyetlenek lesztek egymásnak... Sokak szerint fontos a másokkal megélt szexuális tapasztalat az érett döntéshez. Hogy legyen mihez viszonyítani...

Panni: Lehet, hogy furcsán hangzik, de szerintem a kapcsolatot erősíti az is, ha nincs kihez viszonyítani. Így nem fog majd szexuális együttlét közben bevillanni, hogy bezzeg XY ilyen helyzetben így vagy úgy reagált. Együtt tanuljuk meg, mit jelent ennyire közel lenni egymáshoz, együtt fogunk adott esetben „bénázni”, de egyikünk sem fogja azt gondolni, hogy teljesítenünk kellene, mert a másik már mennyire tapasztalt.

Hogyan tehetitek könnyebbé egymás számára ezt az időszakot?

Panni: Az, hogy lelkileg egyre közelebb kerülünk egymáshoz, nem könnyít a helyzeten. Az ember egyre többet adna valóban ajándékba a másiknak, és nem csak a vágyait kielégítve szeretne közel kerülni testileg.

Én, személy szerint igyekszem nem követni a divatot az öltözködésemben, vagyis törekszem nem kihívó ruhákat hordani. Sokszor ez sem könnyű, a boltok tele vannak szebbnél szebb, de kissé sokat megmutató ruhákkal. Néha unom például, hogy minden kivágottabb darab alá vegyek topot, de tudom, ezek a kisebb lemondások összeadódva segítenek megmaradni az úton.

Mit tanácsolnátok azoknak, akik nehezen döntenek a tisztaság mellett?

Panni: Fontosnak gondolom, hogy az ember ne saját erejéből próbáljon emellett kiállni, hanem kérje ehhez az Urat. Néha már saját, racionális gondolatainkkal nem tudjuk megmagyarázni magunknak, hogy miért is jó ezt csinálni, és ilyenkor nagy segítséget jelenthet egy ima és az Istenbe vetett bizalom.

Andris: Nekem sokat segített az, hogy ne csak külsőleg próbáljak tiszta lenni, hanem a gondolataimat is igyekezzem így rendezni. Mondhatnám, hogy egy áttörés volt számomra, mikor erre rájöttem. Igyekeztem a „tisztátalan” gondolatokat elűzni magamtól, és nem hagytam magam elmerengeni ezeken. Az utcán tudatosan fordítottam el a fejem kihívó öltözködésű lányokról, vagy reklámtáblákról, illetve férfimagazinok címlapjaitól. Szerintem ahhoz, hogy az ember a kapcsolatában tiszta tudjon lenni, fontos, hogy magában is tiszta legyen.

Ha szeretnétek kérdezni Pannitól és Andristól, (esetleg más pároktól a blogon), írjatok emailt a biztosutblog@gmail.com-ra és továbbítom nekik. Amint idejük engedi, válaszolnak a kérdéseitekre.

Kép forrása:http://www.festomuvesz.hu/mikotimea/

Az önátadás vágya

2012-02-03T06:06:00.000+01:00

Már egy ideje fogalmazódik bennem a gondolat, hogy írok az önátadás vágyáról. Arról, hogy milyen szép az, hogy ahogy egyre jobban megismerem a másikat, ahogy lelkileg is egyre közeledünk, egyre szorosabbá válik a kapcsolatunk, úgy a testileg is vágyunk eggyé lenni a másikkal. Önmagunkat ajándékozni neki mindenestül. Ahogy egyesülünk, abban valahogy megjelenik az a szoros Szentháromságos szeretet, ami a szeretkezést magasabbra emeli az utódnemzés állatias, párzó ösztönnél, egy fizikai szükséglet kielégítésénél. A megfelelő időben, különben csak sebez. Mélyen.

Ahogy vágyunk arra, hogy szeressenek, úgy vágyunk arra is, hogy szerethessünk. Mint Istennel való kapcsolatunkban. Szóval forgatom már magamban egy ideje a gondolatokat, vártam, hogy bejegyzéssé érjen, amikor azt a szép ajándékot kaptam, hogy valaki megírta helyettem a gondolataimat. Szépen, egyszerűen. A Végtelenre irányuló vágyunktól kezdve a másik iránt érzett önátadási vágyig.

Nem is idézek belőle, olvassátok el az elejétől a végéig. A blog szerzője írt már több bejegyzést párkapcsolatról, szerelemről, együtt járásról, tele vannak mély gondolatokkal. A blog tetején megtalálhatjátok a címkéjét. Szeretettel ajánlom olvasásra azokat is.

Manka, köszönöm, hogy spóroltál nekem egy kis időt. Van mire szánni...

A boldog házasság titkai

2012-01-31T21:51:00.003+01:00

A boldog házasság titkai

Évente kétszer vakáció, hetente kétszer mélyenszántó beszélgetés, két hét alatt legalább tizenegyszer nagy ölelkezés - mindez a párunkkal, és házasságunk boldog és kiegyensúlyozott lesz egy brit tanulmány szerint.

Az eredmények kétezer, magát boldog házasnak valló pár válaszai alapján születtek. A válaszokból a kutatók a következő tippeket adják a házasoknak: jót tesz a házasságnak, ha legalább havonta háromszor kimozdulnak, és étteremben vacsoráznak, továbbá ha hetente hatszor csókolóznak, kétszer szeretkeznek és két héten belül kilenc alkalommal mondják egymásnak, hogy "szeretlek".

Az utazás is kedvez a kapcsolatoknak. Azok, akik évente legalább kétszer vakációznak együtt, boldogabbak. A válaszadók 58%-a válaszolta azt, hogy azért szeret párjával kiruccanni, mert ezek az alkalmak emlékeztetik őket, milyen nagyon szeretik egymást. A válaszadók 55%-a pedig azt mondta, azért szeret együtt vakációzni párjával, mert ilyenkor sokkal több időt tudnak egymásra szánni, mint bármikor máskor az év során.

Sokat számítanak az apró, romantikus gesztusok is. Egy meglepetés vacsora, vagy ha a párjuk reggel ágyba viszi a teát vagy a kávét sokat dob a kapcsolaton, ahogy az is, ha a házimunkát egyenlően megosztják egymás között. A válaszadók 35%-a mondta ugyanis, hogy boldoggá teszi őket, ha párjuk is besegít a ház körül.

A borús pillanatoktól sem kell megijedni: a boldog házasságokba hetente egy "egészséges" veszekedés is belefér. Az állandó együttlét sem kitétel: külön is el-eljárnak a jó házasságok felei szórakozni barátaikkal.

A tévénézésben a kompromisszum jellemző rájuk, nem pedig a közelharc a távkapcsolóért, illetve az egymással jól kijövő párok az aktuális tévéműsor helyett gyakran filmkészletükre hagyatkoznak, és otthon moziznak.

A válaszok alapján a párok 42%-a választotta házastársát szerelem első látásra alapon, 47%-nál barátság előzte meg párkapcsolatot.

20% tartja magát ahhoz az elvhez, hogy soha nem tér nyugovóra veszekedéstől dühödten, azaz lefekvés előtt mindenképpen megpróbál kibékülni - ismertette a The Daily Telegraph című brit lap felmérés eredményét, amelyet a headwater.com utazási iroda készíttetett.

forrás:http://nol.hu/mozaik/a_boldog_hazassag_titkai

Ti szerintetek mi tesz boldoggá egy házasságot?

A szerelem agyi háttere (4)

2012-01-27T07:19:00.001+01:00

Az alcím talán az lehetne, hogy a "A képlékeny agy". Nem valami figyelemfelkeltő alcím, marketing szempontból bukta, de jó összefoglalja a lényeget: az agy a születés pillanatától kezdve a halálig változni, fejlődni, adaptálódni képes. És változik, fejlődik, adaptálódik. Tanul. Az elsődleges dolgok, amelyek változhatnak az agyszerkezetben, azok a szinapszisok. Vagy a használat miatt fennmaradnak, vagy megszűnnek a viselkedésünktől, tapasztalatainktól függően. Az, amit látunk, megtapasztalunk, teszünk, formálja agyunkat. Mintha rendszeresen karbantartanának egy erdei utat: ha viszont hagynák, akkor előbb-utóbb a természet utat tör, és eltűnik az út.

A könyv két példát is hoz, hogy mutassa az agy fejlődőképességét. Az elsőt tapasztalatból igazolni is tudom. A kínai nyelvben nem használják az L illetve az R hangot, tehát egy kínai nyelvi környezetben felnövő gyerek nem hallja, nem is használja ezeket a hangokat. Az agyukban az a terület, amely a hangok felismeréséért, a hangok reprodukálásáért felelős, nem használja azokat a szinapszisokat, amelyek ezek megértéséhez, kiejtéséhez szükségesek, tehát azok a szinapszisok gyengülnek, elhalnak. A kínai anyanyelvűek tehát fizikailag is akadályozva vannak, mert nincs meg az az idegi kapcsolatrendszer, ami irányítaná a torok, a száj, az ajak izmait, hogy pont azokat a hangokat képezzék. Viszont az agy képlékeny jószág, angol nyelvkörnyezetben szép fokozatosan megtanulja az agy az új hangok felismerését, kiépülnek a megfelelő idegpályák, szinapszisok, hogy ki tudják ejteni, bár tény, hogy sok erőfeszítésre és gyakorlásra van szükség.

Sok kínai diákot tanítok angol nyelven, és főleg a frissen ideköltözött diákok beszédében hallom az L és R összemosódását. Ahogy javítom a latin dolgozataikat, sokszor veszem észre, hogy kimarad egy-egy R betű a szóból, illetve összecserélik őket írásban. Főleg a kezdőbb angolosoknál "fülbetűnő". Aztán szép lassan megtanulják.

Nem is kell ennyire távoli példát hoznunk. Angolul többen tanulnak Magyarországon, mint kínaiul. Ugyanígy gondolhatunk tehát az angol th-betűpáros két féle kiejtési módjára, amit meg kell tanulnunk, és bizony nekünk sem megy egyik napról a másikra. Sok idő kell, amíg gondolkodás nélkül, szépen megtanuljuk kiejteni azokat a fránya hangokat. Nekem ilyen volt még a walesi nyelvben a LL betűcsoporttal jelölt hang, ami nincs a magyar nyelvben. (Kb. úgy kéne ejteni, hogy a nyelvünk hegyét a fogaink közé tesszük, és sziszegni próbálunk.) Viccesen sikerültek az első próbálkozásaim : )

A másik példa azt mutatja, hogy a tapasztalatunk, cselekedeteink miként hatnak az agyszerkezetünkre: hegedűművészek "agytérképeit" összehasonlítva a hegedülni nem tudóékkal világosan látszik, hogy az agy azon része, amely a bal kéz ujjait irányítja, sokkal komplexebb képet mutat. Nem csoda, a bal kéz ujjai táncolnak a húrokon.

Ezzel a két szemléletes példával illusztrálhatjuk, hogy az agyi idegkapcsolatot - szinapszisok -

- idomulnak a körülményekhez, változni, fejlődni tudnak

- hatalmas hatással vannak az emberi viselkedésre és tettekre.

A következő bejegyzések a neurotranszmitterekről fognak szólni, elsősorban a dopaminról. Ekkor már sokkal konkrétabban tudom kötni a szerelemhez, szexualitáshoz a témát. Itt fog látványosan kapcsolódni a téma a szerelem hormonális hátteréhez. Kiegészíti, alátámasztja azt. Csak szükség volt ennyi általános bevezetőre, hogy könnyen megérthessük a szerelmet, szexualitást ebből a nézőpontból is.

A szerelem agyi háttere (3)

2012-01-18T06:25:00.000+01:00

A mai modern eszközökkel a tudósok mintegy "látják" mi történik a fejünkben testi kapcsolat közben. Új módszerekkel tudják vizsgálni, milyen kémiai anyagok, hormonok szabadulnak fel ekkor, és ezek miként befolyásolják a viselkedésünket, döntéseinket. Mindezen eredményeket összerakva könnyen megérthetjük, miért az agyunk a legnagyobb szexuális szervünk.

Röviden összefoglalom azt a minimális biológiai ismeretet, ami feltétlenül szükséges annak megértéséhez, mi is történik a fejünkben szerelem, szeretkezés közben. Előrebocsátom, laikus vagyok a témában, csak a nagggyon durva tárgyi tévedésekre hívjátok fel a figyelmet, ami alapvetően befolyásolja az egész rendszer megértését. Ha feltétlenül muszáj. Az agyszerkezet építőkockái a -teljesség igénye nélkül -a következők:

1. Idegsejtek (neuronok)

Ezek az elsődleges építősejtjei az agynak, melyeken keresztül halad az információ elektrokémiai jelzés útján. Az idegsejtben található a sejtmag, amit citoplazma vesz körül. Ez úgy tölti ki a sejtet, mintha vizet töltenénk egy lufiba. Sok rövid nyúlványa van az idegsejtnek (dendritek), amelyek fogadják az infót, és egy hosszú nyúlványa (axon), ami továbbítja.

2. Piramis alakú támogató sejtek (neurogliák)

Ezek az idegsejtnél kisebb méretű, piramis alakú sejtek mintegy 5-10x többen vannak, mint az idegsejtek, ezek teszik ki az agy és gerincvelő térfogatásnak mintegy felét. Ezek tartják helyükön az idegsejteket, segítenek az idegsejtek növekedésében, fejlődésében, és az idegsejt pusztulásakor ezek vezetik el a keletkezett hulladékanyagot. A támogató sejtek részeként gazdag érhálózat fonja be az agyat.

3. Szinapszisok

Ahhoz, hogy az agy működni tudjon, a különböző idegsejteknek kommunikálniuk kell egymással és szerves egészként kell együttműködnie. Hasonlóképpen mint az internet esetében, az agyi hálózatnak kapcsolatokra és folytonosságra van szüksége - zsákutcák nélkül. Két idegsejt között a szinapszisok alkotják a hidat. Nem fizikailag kötik össze az idegsejteket, mindig marad egy kis rés, ahol

4. Neurotranszmitterek

továbbítják az elektromos jeleket. Ezek a kémiai "üzenettovábbítók". Ezen a ponton kapcsolnám a blogon már kitárgyalt hormonális hátteret ide, elvégre hivatalos szakterminussal élve mind a szerotonin, mind a dopamin neurotranszmitter. Az, hogy eddig hivatalosan "hormonoknak" hívtuk őket, az nem változtat a funkciójukon, csak könnyebb összefoglalóan a szerelem hormonjairól, mint a "szerelem hormonjairól és neurotranszmittereiről" beszélni. A lényeg ugyanaz. Elnézést kérünk az agykutató, orvos, illetve az agyat behatóbban ismerő emberektől ezért a fogalmi pongyolaságért.

A legfontosabb pont számunkra most a szinapszisok kérdése. A legtöbb idegsejt 1000 másik idegsejttel áll közvetlen kapcsolatban, és 10000 másik idegsejttől kap összeköttetést a szinapszisok segítségével. Hozzávetőlegesen 10 a tizenötödiken, azaz 100 billió szinaptikus érintkezési pont jön létre egy agyban. Ez több mint az összes internetkapcsolat a világon. És ekkor még mindig csak egyetlen agyról beszélünk. Az internet-összekötetésekkel ellentétben azonban a szinapszisok nem jelentenek állandó, fix kapcsolatot mint pl. az internetkábelek. Ezek organikus kapcsolatok, melynek a léte a használattól függ. Gondoljunk az izmainkra: ha nem használjuk őket, leépülnek. Az űrhajósok is rengeteg izmot veszítenek gravitáció hiányában.

Amikor egy új tevékenységbe fogunk, vagy tapasztalatot szerzünk valami újról, akkor a szinapszisok új idegpályákat hoznak létre, illetve megerősítik a korábbiakat. Ezek a kapcsolatok jelentik az emlékezet, viselkedés, érzelmek, vágyak, döntések alapjait, mindenét, amit az új helyzet vagy tapasztalat hoz magával. Ha újra megtesszük/átéljük azt, akkor újra használjuk azt a csatornát, és megerősítjük. Ha viszont nem találkozunk vele többet, akkor ezek a szinapszisok egy idő után felbomlanak, elpusztulnak. Fontos, nem az idegsejtek pusztulnak el (ahhoz drog, alkohol, betegségek kellenek), hanem a közöttük levő szinaptikus kapcsolat válik semmissé.

A szinapszisok teszik lehetővé, hogy az agy fejlődjön, változzon. Tehát ha kijelentem, hogy a szerelem, a szexualitás a serdülő fiatalság agyszerkezetét is megváltoztathatja, akkor bizonyos értelemben nem is túloztam. Ahogy fokozatosan egyre teljesebb képet kapunk a változásokról, ami az agyunkban következik be a téma kapcsán, akkor teljesen egyértelműen cáfolható lesz az a kijelentés, hogy a szex csak szex, egyszerű fizikai aktus és testnedv (esetleg vírus)csere. Nem fogja megállni a helyét az a vélekedés, hogy amennyiben hatalmas mázli révén elkerüljük a nemi betegségeket és egy nem kívánt terhességet, akkor a szabad szexnek következménye se lesz a jövőben. Tehát nem lesz bajuk a fiataloknak, ha odafigyelve a körülményekre (óvszer, fogamzásgátlás stb.) szabadon szexelnek.

Ha agyatlanak lennénk, akkor igaz is lenne...

Folyt. köv.

A szerelem agyi háttere (2)

2012-01-16T07:30:00.000+01:00

Ahogy fejlődik a tudomány, úgy tár föl egyre többet a teremtett világ szépségéből, komplexitásából, egységéből. A mi szavainkkal élve egyre teljesebb képet kapunk Isten zseniális, teremtő fantáziájáról. Hippokratész még a beteg vizeletének vizuális vizsgálatából következtetett a betegség fajtájára, ma már mindenféle zseniális modern gépek segítségével egyre árnyaltabb, pontosabb képet kaphatunk az emberi szervezet rejtett összefüggéseiről. Mostanában többször akadt az utamba könyv, cikk, tanulmány, ami az idegtudomány által feltárt újdonságokról szólt. (Pl. a társas idegtudomány legújabb felfedezéseit Goleman: Az érzelmi intelligencia című könyve ismerteti elég közérthetően.)

Az idegtudomány az agyat vizsgálja különböző eszközökkel, módszerekkel. Ezek a szerelem jelenségének, az ezzel kapcsolatos döntéseink következményeinek jobb megértéséhez is adhatnak kulcsot. Az eszközök, melyek lehetővé tették hogy addig nem is álmodott mélységben ismerjük meg az agy működését, többek között a következők:

1. MRI (Mágneses Rezonancián alapuló képalkotás)

Az egészségre minimálisan káros hatással levő röntgensugarak helyett mágneseket használ, így élő szövetet nem károsít. Emiatt káros mellékhatások nélkül újra és újra meg lehet vizsgálni egy adott alany agyi fejlődést - pl. hogy egy serdülő agya miként nő, változik, fejlődik.

2. Funkcionális MRI

Hasonló technológián alapulva mint a "hagyományos" MRI, az agy egyes területeire jutó oxigén mennyiségét képes mérni. Amikor az agy egy-egy része működik, oxigénre van szüksége. Ez az MRI ez alapján mutatja, hogy az agy melyik része milyen cselekvésekkor, behatásokkor "dolgozik".

3. PET szkenner (Pozitronemissziós tomográfia)

Ez a technológia három dimenziós (tér) képet tud alkotni az agyról az agyi vérellátás mértéke alapján. Amikor az agy egy része aktív, akkor több vér áramlik azon a területen, és a PET szkenner ezt érzékeli. Ennek a gépnek a segítségével állapították meg a tudósok, hogy az emberi agyban a "szerelemért" és a "nemi vágyért" felelős agy-rész máshol található. Ezért tudja az ember szétválasztani a szerelemet a nemi vágytól.

A következő bejegyzésekben nagy vonalakban leírjuk az agy szerkezetét, annyira részletesen, ami a téma megértéséhez feltétlenül szükséges.

A szerelem agyi háttere (1)

2012-01-14T10:09:00.001+01:00

Hormonok után agy? Hát, igen. Egy korábban (angolul tudóknak) már ajánlott videó (http://biztosut.blogspot.com/2011/03/szerelem-hormonalis-hattere-7.html) hívta fel a figyelmünket egy nemrég kiadott könyvre, ami a tudomány oldaláról, objektív kutatások eredményeit felsorakoztatva támasztja alá azt, amit a blogunk is próbál bemutatni: van értelme az önmegtartóztatásnak, míg meg nem találjuk a párunkat, és monogámiára vagyunk "programozva".

A könyv egy amerikai kutatóintézet kutatásainak eredményeit publikálja közérthető módon. A könyv írója Joe. S. McIlhaney and Freda McKissic Bush, címe pedig: Hooked, ami az amerikai angol szleng nyelvben egy alkalmi szexkalandot is jelent. Alcíme: Új tudományos felfedezések arról, hogy az alkalmi szex milyen hatással van a fiataljainkra.

A szerzők kutatóintézetet alapítottak 20 évvel ezelőtt (Medical Institute for Sexual Health), ahol kifejezetten az emberek szexuális magatartását és annak következményeit kutatták, kutatják. Az első időkben kifejezetten a szexualitás két negatív hozadékára koncentráltak: a szexuálisan terjedő betegségekre illetve a nem kívánt terhességre. Az idegtudomány fejlődésével és modern eszközökkel (MRI, funkcionális MRI, PET szkenner stb.) azonban rámutattak egy harmadik veszélyre is, ami nem védhető ki óvszerrel, tablettával, vagy egyszerű mázlival. Erről számolunk be szép fokozatosan.

Az eredmények egybevágnak mindazzal, amit a szerelem hormonális hátteréről már összefoglaltunk korábban. Az öt hormon, illetve hormonszerű anyag közül a dopaminnal és az oxitocinnal foglalkozik behatóbban a könyv. Nem is csoda, elvégre ezek az agyban fejtik ki a hatásukat. Együtt nézve a két megközelítést (agyi ill. hormonális háttér), sokkal teljesebb kép rajzolódhat ki a szerelem biológiai hátteréről. És mily nagy meglepetés, ez a könyv is arra a következtetésre jut az agykutatás eredményeit látva, hogy az ember nem arra van kódolva, hogy egyik szexuális kapcsolatból a másikba ugorjon, illetve kimutatja, hogy a túl korán, serdülőkorban elkezdett szexualitásnak hosszú távú, negatív következményei lehetnek. Még akkor is, ha hatalmas mázli eredményeképpen elkerüli a fiatal a szexuálisan terjedő betegségeket, vagy egy nem tervezett terhességet.

Folyt.köv.

Olvasónk levele (2)

2012-01-09T07:01:00.000+01:00

"Először is köszönet a blogért. Igazán jó, hogy van egy olyan fórum, ahol sok kérdésre kap választ az ember párkapcsolat ill. szexualitás témájában, ráadásul keresztény szellemiségben. Ilyenkor látjuk meg igazán, hogy ez is egy szinte kimeríthetetlen témakör.

Néha meglátogatom az oldalt, hátha van valami új, amiről még nem olvastam. Nemrég megint itt jártam és egy decemberi bejegyzés kapcsán különösen elgondolkodtatott egy kérdés illetve a rá adott válasz. A kérdés ez volt: a PEA beindulhat később is egy kapcsolatban?

Ehhez kacsolódóan merült fel bennem egy újabb kérdés, talán kicsit konkrétabb. Szóval szerintetek van-e olyan, hogy egy ismerkedés során a lány érez meg előbb valamit? Én úgy gondolom, igen- bár azt is szokták mondani, hogy a fiúk hamarabb tűzbe jönnek. De mi van akkor, ha egy ilyen szituációban a fiú azt mondja, hogy ez neki nem megy, úgy érzi, hogy "nem ezt a lányt küldte Neki a Jóisten". Másik kérdésem: mennyi múlik a hormonokon és mennyi azon, hogy adok esélyt a dolgoknak és próbálok "dolgozni" rajta, habár most még csak szimpátiát érzek?

Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Elfogadja a másik döntését...max imádkozik még érte....Néha azt érzem, hogy olyan kis dolgokon múlik minden és látva, olvasva a jól működő házasságok történetét úgy gondolom, hogy sok mindent meg kellene tennünk azért, hogy sikerüljön."

Válaszunk:

"Gondolom a témába vágó rovatunkat olvastad már: a PEA gyönyörű ajándék, ami két ember szívét egymás felé segíti, de csak rövid távon köt össze. Kiszámíthatatlan, mikor ki irányában lobban fel. Elképzelhető, hogy megjelenik, de lehet, hogy nem. A kapcsolatot igazán az köti össze egy életen keresztül, hogy mennyire ápolják a kapcsolatot a felek, mennyiszer hoznak áldozatot, okoznak örömet stb. (oxitocin állandó "termeltetése") PEA teljes hiányában is lehet boldog házasságban élni - ha mindkét fél leteszi a kapcsolat mellé a voksát.

Ha a másik fél nem szeretne belelépni vagy továbblépni a kapcsolatban - bármilyen okból is - akkor nem érdemes nagyon -rossz szóval- nyomulni. Még akkor sem, ha mi jobban vágyunk arra, hogy végre révbe érjünk. A révbe éréshez két ember kell. És mindkét részről vonzódás. Testi is valamilyen szinten. Akár van PEA, akár nincs.

Akkor és azzal tudsz majd sokat tenni a kapcsolatért, aki örömmel "be is vállalja" a kapcsolatot, akár van PEA, akár nincs. Két ember kell hozzá.

Igen, berobbanhat később is, de ne erre várj. Abszolút megértjük, hogy nehéz feladni a reményt, ha már valamilyen szinten - hosszú várakozás után - kicsit bele is élted magad, hogy megtaláltad őt, de ne erőltess semmit. Ha Ő az, akkor rá fog döbbenni egyedül, míg elriaszthatod, ha úgy érzi, nem hagyod szabadon."

(Viszontválasz)

Nagyon köszönöm, azt hiszem megkaptam a választ, vagy talán a megerősítést. Merthogy valami ilyesmi fogalmazódott meg bennem is.

Nyomulni biztos nem akarok, mert azt érzem, hogy semmi értelme. Talán én érezném a legrosszabbul magam, ha az ilyesmire fordulna meg a másik "véleménye", nem szabadulhatnék a gondolattól, hogy nem magától akar engem. Ezt nagyon nem szeretném, úgyhogy marad az elfogadás. És igen, hiszem, ha a Jóisten azt akarja, majd úgyis rádöbbenti őt a dolgokra. Ha nem,akkor meg így volt jó és ez a kis epizód mindegyikünk számára egy tanulmány, tapasztalatszerzés volt.

Várjuk továbbra is a tapasztalatokat, megjegyzéseket, kérdéseket. (biztosutblog@gmail.com)

Építsünk családi fészket

2012-01-05T05:34:00.001+01:00

Febr.13-tól kezdve Pálhegyi Ferenc előadássorozatot tart a családról a Ráday kollégiumban. Az előadónak ajánlottuk már egy könyvét, ami anno nagyon hasznos volt a mi együtt járásunk idején is. Nem lehet másolni az oldalról, kattintsatok oda a részletekért. Nagyon ígéretesek a címek. Kedvcsinálónak:

febr. 13.: Fészekalkotó elemek: szerelem, szeretet, bizalom

febr. 20.: Szex: szeretet nélkül kapcsolat-romboló erő, szeretettel kötőanyag

febr. 27.: Társkeresés, társválasztás

Részletek:

http://www.bibliai.com/palhegyi-ferenc-raday-2012-tavasz/

Őszintén ajánlom olvasásra az előadó cikkeit a szerelemmel, házassággal kapcsolatban, amit a Család és Házasság címke alatt vannak listázva e fenti linken Felekezettől függetlenül.

Nem valószínű, hogy el tudunk menni az előadásokra, ezért kérlek Téged, hogy ha elmész, készíts jegyzeteket, amit megoszthatunk a blogon.

Új kezdet

2012-01-03T08:30:00.000+01:00

Meghalt a király, éljen a király. Elmúlt az óév, éljen az új év.

Bár az év vége az összegzés, visszatekintés ideje, nem szeretnélek száraz statisztikai adatokkal terhelni, miszerint hány bejegyzés született, melyik volt a leglátogatottabb nap, milyen böngészőt használtak az olvasók stb. Inkább megosztok néhány érdekesebb, sokkoló kulcsszót, amelynek beírásával valaki, valamikor, valahogyan eljutott a blogra tavaly. Valószínűleg nem erre számítottak... Az uncsibb kulcsszavakat, mint szerelem, biztos út most mellőzöm.

tyúk blog
váza megdugása (Ízlések és pofonok...)
Győr szexpartnert keresek
vámpír szex
mocskos szex
családpornó
enyhe "ps plane" (???)
minden féle mocskos pornó
addig jó még nem éri a padlót (???)
szexcsevej telefonszámok
100% biztos kci öngyilkosság
ingyen porno szüzek b#szása (# tőlem)
pedofil "nyolc boldogság" (hm)
csőnacis pornó

Hát igen...

Tavaly szaporodtak a címkék, azaz a témák, amely szerint rendeztük az anyagot. Már három sorban vannak kiemelve a blog cím alatt : ) Idén úgy tervezzünk, hogy legalább két új sorra lesz szükség. Címszavakban egy pár új téma:

Természetes családtervezés - "a katolikusoknak meg van tiltva a fogamzásgátlás, az óvszerhasználat" "az egyház beleszól a hívek szexuális életébe - mit köze hozzá?"

Erről szeretnénk majd írni, teljes képet adni az egyház "maradi tiltásának" hátteréről. Párok tanúságtételével, akik nem akadályoztatásnak és beleszólásnak élik meg ezt, hanem nagyobb házastársi szeretetre vezető útnak.

Abortusz - életvédelem

Serdülők és a szerelem, szexualitás - pár bevezető gondolatnál többet szeretnénk írni a témáról, milyen hatása van a fiatalokra a túl korán elkezdett szexuális élet

Szerelem agyi háttere - szervesen kapcsolódva a szerelem hormonális hátteréhez a legújabb tudományos kutatások eredményeit szeretnénk közkinccsé tenni a témához: a szexuális élet elkezdése milyen változásokat eredményez az agy felépítése, működése területén

És természetesen mennél több együtt járót, jegyespárt, házaspárt szólaltatni meg, hogy a történetükkel "igazolják", hogy ami mellett letettük a voksunkat, az teljes élethez vezethet. Egyre több helyre kapunk meghívást a blogon keresztül (biztosutblog@gmail.com), hogy meséljünk a megélt tapasztalatainkról. Ezekről is beszámolunk majd, ahogy tettük eddig is. Az érintettek engedélyével pedig megosztunk olvasói leveleket, kérdéseket a válaszainkkal együtt.

Szeretettel várjuk továbbra is a leveleket, kérdéseket, megjegyzéseket, amik minket is segítenek a blog továbbírásában. Mindenkinek kívánunk örömben és szeretetben gazdag évet.

Áldott karácsonyt mindenkinek

2011-12-24T09:45:00.003+01:00

Mindenkinek áldott, boldog karácsonyt kívánunk Gárdonyi Géza versével.

A Biztos Út blog fiataljai

Fel nagy örömre!

Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!

Egy legénybúcsú tanulságai adventben

2011-12-21T05:35:00.000+01:00

Olvasói levél következik változtatás nélkül.

Sziasztok!

Most találtam rá a blogra.

Ez fantasztikus! Ha az én kamasz koromban ilyen lett volna, Istenem!

Saját tapasztalatomról annyit a blog témájával kapcsolatban (Ez a blog arról szól, hogy miért érdemes várni a testi kapcsolattal, akár a házasságig is.), hogy én 27 éves voltam, amikor összeházasodtunk. 3 évig jártunk együtt a feleségemmel az esküvő előtt. Mi vártunk az esküvőig.

Kis kamasz korom óta, iszonyú sokszor gondoltam arra, hogy de jó lenne már teljesen odaadni magam.

Tudjátok mi volt a legénybúcsúmon az érzésem, amin én is megdöbbentem?!Ezt meg is osztottam a többi - némileg döbbent - srácnak.

"De kár, hogy vége ennek a szép időszaknak, amikor készülünk a másikra, mint egy ajándékra. (Gyerekkorban mindenki nagyon várja az angyalkákat, hogy mit hoznak a fa alá. A várakozás sokszor sokkal szebb, izgalmasabb, mint az ajándék felbontása. Ismerős az érzés, ugye így adventban?)

Szóval megéri, megérte nem feltépni az ajándékokat,, hanem megvárni a karácsony estét. Így 3 gyerekes apa fejjel is ezt mondom.

F.G.

Az önkielégítésről (5)

2011-12-19T06:05:00.000+01:00

Levél érkezett, megosztom.

Kedves Biztos Út!

Egy olyan témában szeretnék írni, ami már régóta egyik rossz szokásom: az önkielégítés. Nagyon örültem neki, hogy rábukkantam egy friss cikkre a Blogon ezzel kapcsolatban és annak még inkább, hogy van lehetőségem a személyes érzéseimet, tapasztalataimat leírni ezzel kapcsolatban.

Ez egy rossz dolog. Bárki, bármit mond, azzal szemben is, hogy fiziológiai szinten pozitív hatást is kifejthet(kisebb az esély a prosztatarákra stb.) Rossz, mert utána nem érzek mást csak végtelen ürességet. Hogy nem tudom megfogalmazni, hogy mire volt jó. Mert minden válasz, ami felmerül bennem nem teszi széppé és védhetővé tettem. Az önkielégítés az, amikor az ember a szexualitást megfosztja attól a tartalomtól és teljességtől, amivel a Jóisten "felruházta". Igen. Nem lehet lelki tartalmat, mélyebb érzelmet hozzá társítani. Csak az ösztön irányít. Borzasztó.

A legnagyobb kihívást az egyedüllét jelenti, amikor szülők, testvérek sehol tíz kilométeres körzeten belül. És az unatkozás, egy pillanatnyi magány érzettel párosítva. Kész. Akkor felvetődik bennem, hogy miért ne. Hiába tudok mindent, hogy mégis miért NE, nem lehet leállítani (vagy csak nagyon nehezen, mégis csak férfi vagyok és a hím oldal sokszor legyőzi az istenfélő, egyetemista, rendes srácot) a mechanizmust.

Egyszer egy "görög" atya azt mondta, hogy minek pocsékolom ilyen dolgokra az időt, ahelyett, hogy megkeresném az Igazit, vagy imádkoznék érte. És igaza van. Sajnos sok pap (legalábbis akikkel én találkoztam) nem tud igazán jó tanácsokkal szolgálni, nem tudnak olyan válaszokat adni, amivel a fiatalok tudnak valamit kezdeni.

Osztom a blogon írt tanácsot, ellenszert: hogyha olyan dolgokkal foglalkozunk, ami mellett egyszerűen nincs hely, idő, energia az önkielégítésnek, akkor nem is fogjuk csinálni. Minőségi programok, minőségi emberekkel, környezetben. És az ima. Így egy idő után nem is érzek vágyat arra, hogy ebben keressek örömöt magamnak.

Örülök, hogy leírhattam.

Olvasónk levele (1)

2011-12-17T05:57:00.001+01:00

Rendszeresen kapunk e-maileket olvasóinktól, amelyben a témával kapcsolatban kérdeznek, illetve konkrét tanácsot kérnek egy adott szituációra vonatkozólag. A kérdezők engedélyével ezekből is felrakunk párat.

Olvastam több cikket a blogon és felmerült bennem néhány kérdés az olvasottakkal kapcsolatban.

Nagyon tudatosan és józan ítélőképességgel gondolkodtok, és ezért nem is nagyon tudok belekötni semmibe. Lehet hogy ez a helyes út. Viszont mi garantálja azt, hogy a házas férjnek és feleségnek jó lesz a szexuális élete? Mert egyfelől igaz, hogy a szex minősége leginkább az érzelmeken (kölcsönös bizalom, elfogadás stb.) múlik, azért ott van a kétely hogy mi van ha fizikai problémák (méretbeli nem megfelelés, impotencia stb) jelentkeznek? Ha a pár házasság előtt lefekszik, annak annyi előnyét látom, hogy egyiküket sem fogják meglepetések érni.

Abszolút jó meglátás: a szexuális együttlétnek van fizikai és lelki oldala. Mindkettőnek "klappolnia" kell. Úgy gondoljuk, hogy az igazi értelemben vett tiszta együtt járás során kialakulhat az a fajta őszinte, mély kommunikáció és bizalom, amellyel a felek meg tudják osztani az ezzel kapcsolatos gondolataikat, félelmeiket, mernek őszinték lenni magukkal és a másikkal kapcsolatban. Hozzásegít ahhoz, hogy a másik javát tartsuk szem előtt, az ő boldogságát a magunk elé tegyük.

És hogyan jön ez a fizikai összeilléshez, impotenciához? (Külön venném őket:)

A férfiúi impotenciának, melynek vannak előjelei, fizikai vagy lelki okokra vezethető vissza. Egy önmagával őszinte, magát ismerő férfi tisztában van vele, ki is meri mondani, hogy valami nincs rendben.

Fizikai gond: Ha valami gond van fizikailag, akkor arra utal akár az éjszakai magömlés hiánya, akár az önkielégítés közben adódó nehézségek. Egy férfi tudja, hogy valami nincs rendben. (Megoldás: megfelelő szakorvos felkeresése)

Lelki gond: Ahogy az önkielégítésről írt bejegyzésünkben már említettük, okozhat lelki gondot a túlzásba vitt önkielégítés, illetve a túlzott pornó "használat" is. Vagy serdülőkori rossz hatások, bármi. (Megoldás: pszichológus, szexológus, elszántság a gyógyulásra, őszinte kommunikáció)

Akár fizikai, akár lelki a gond, annak felismeréséhez nem feltétlenül kell szexuális kapcsolatba kerülni valakivel, illetve a legtöbb esetben van esély az orvoslásra, ha a fiú/férfi szembenéz vele.

Most utalnák vissza a bevezetőre: egy olyan tiszta együtt járás során, amely mellett mi letettük a voksunkat, illetve amit átéltünk, eljut a pár (és el is kell hogy jusson) addig a pontig, hogy a szexualitásról beszélnek. Ekkor van ideje (és a próbája) annak, hogy a férfi (vagy akár a nő is) merje elmondani, hogy valami gond van. Ezt a dolgot esküvő előtt mindenképpen orvosolni kell. Még egy nem fizikai kapcsolatra épülő szerelemben is észre lehet venni, hogy valami nem kóser fizikailag kettejük között.

Személyes tapasztalat (illetve a beszélgetéseink alapján a többi tisztán készült pár tapasztalata is), hogy bár nem lettünk férjemmel egymáséi az igen kimondása előtt, tapasztaltuk egymáson, hogy jól működünk fizikailag, határozottan megvolt az erős vágy egymás iránt. Érthető módon a férjemnél voltak elsősorban egyértelmű jelei, hogy gyakorolok rá, mint egészséges férfira némi fizikai hatást : ) 2,5 év alatt bőven láttam volna jelét (vagy pont annak hiányát), hogy valami gond van közöttünk fizikálisan - a szex beteljesülése nélkül is. És biztos, hogy rá mertem volna kérdezni, mert megtanultunk mindenről beszélni őszintén.

A tiszta együtt járást nem úgy kell elképzelni, hogy a pár egy gardedám jelenlétében teát szürcsölgetve beszélget hetente kétszer, és elméletben a jövőt tervezgetik, természetesen megtartva az 50 centis távolságtartást. Ilyen szituációban tényleg csak azon múlna a dolog, hogy a férfi bevallja-e, hogy gond van, mert a nőnek esélye sem lehetne megsejtenie, hogy valami nem kóser. De ma már -legalábbis a mi kultúránkban - nemigen van erre példa. Biztos vannak, akik szégyellik elmondani, és becsapva a másikat megpróbálják "kihúzni" az esküvőig, mondván, hogy majd megoldja a házasság, de ott alapvetően már a kapcsolattal, a bizalommal is gond van.

Ha pedig egy pár úgy jár együtt, hogy nem éreznek fizikai vonzalmat egymás iránt, azoknak meg nem szabad összeházasodniuk! Bár nem a szexualitás a jó házasság legfőbb alapja, nagyon fontos része a házasságnak. De gondolom azért az ilyen pár ritka.

Fizikai össze nem illés: feltételezem a nemi szervek méretére gondolsz. Hacsak nem egy 150 centis, überfiligrán hölgyre és egy 130 kilós 2,2 méter magas férfira gondolunk, a méret nem igazán szokott akadály lenni: a női hüvely rendkívül tágulékony szerv, elvégre egy gyerek is kifér rajta. Kell rajta dolgozni, nem mondom, de a legritkább esetben ez a helyzet.

Ha pedig a másik végletben gondolkodunk (nagy termetű nő, aprócska férfi), nos, ők is megtalálják a módját, hogy örömteli legyen az együttlét. Ellentétek vonzzák egymást, ez tudjuk. De ha ennyire nagy a kontraszt, és már elmúlt a nagy szerelem, ott nagyon nagy elköteleződés kell, hogy tényleg egymás mellett tegyék le a felek a voksukat ezek után is. Ha meg ennyire kitartanak, akkor megoldják.

Biztos, hogy a fizikai összecsiszolódás időbe telik, (főleg a nők számára az első alkalommal) de -nem tudom eléggé hangsúlyozni ennek a jelentőségét - egy mély, jó, egymás boldogsága iránt elkötelezett kapcsolatban a felek adnak egymásnak időt, teret, türelmet, hogy megoldják ezeket a problémákat. És ha valami fizikai dolog már a házasságban merül fel, hiszem, hogy dolgozni fognak rajta.

Most eszembe jutott az ondó allergia, de gyorsan utánaolvastam, hogy lehet kezelni különböző módokon. Ehhez is kell persze bizalom, türelem és a voksunk lerakása a másik mellett - jóban rosszban.

Utolsó megjegyzés az utolsó mondatoddal kapcsolatban: (Ha a pár házasság előtt lefekszik, annak annyi előnyét látom, hogy egyiküket sem fogják meglepetések érni.)

Többünk közös tapasztalata: ha csak az első néhány szexuális alkalom fizikai öröme alapján kellett volna döntenünk egymás mellett, nem biztos, hogy együtt maradunk. Vagy csalódtunk volna a szexben, mint olyanban. Nőként mondom, hogy nem a fizikai öröm non plus ultrája a szüzesség elvesztése (férjemnek sem), és az "első próbálkozásainkra" sem az átélt fizikai örömök miatt emlékszem szívesen vissza. De tudtuk, hogy egy életen át csiszolódhatunk egymáshoz, és időt adva eljuthatunk oda, amiről álmodoztunk. Paradox módon ez a tapasztalat is erősítette a köztünk levő szeretetet. 10 év házasság után pedig közös tapasztalat, hogy a testi kapcsolat évről évre jobb. Még több gyerek után is...

(A "világban" pedig sokszor az van, hogy ha rossz a szex, akkor nincs értelme folytatni, és szakítanak.)

Az önkielégítésről (4)

2011-12-15T09:45:00.000+01:00

Érkezett hozzánk egy megjegyzés az egyik önkielégítésről szóló bejegyzésünkhöz, miszerint az elfojtás rosszabb, és ezt több pszichológus állítja, mint amennyi a mi megközelítésünket propagálja. Azért örültem ennek a megjegyzésnek, mert így egy külső, objektív szemlélőtől kaptunk visszajelzést, hogy nem volt teljesen érthető a megközelítésünk. Köszönjük az építő kritikát. Nos, a téma olyan, ami mindenkit érint, de alig valaki áll ki tanúságot tenni róla. Így közösségünk közös tapasztalatára tudom építeni a választ.

Dióhéjban: mi sem az elfojtást tartjuk a jó magatartásnak. Ha tényleg ez jött le, akkor rosszul fogalmaztunk. Az elfojtás tényleg olyan, mint amikor hermetikusan lezárjuk a forró vizet egy fedővel. Lent fortyog a víz, és elkerülhetetlenül utat tör magának a víz, eloltva a gázrózsát, rendetlenséget csinálva. Ugyanígy csak rossz vége lesz, ha egy fiatal éledező, erős, egészséges, természetes szexuális vágyai-a saját testébe zárva- nem találnak kiutat. Nincs vita ebben közöttünk.

Ahogy mi közelítjük meg, azt inkább elterelésnek mondanánk. Fontos különbség. Az éhséget csak evéssel lehet csillapítani, a szomjúságot ivással, a szexuális energia azonban nem ez a kategória: más tevékenységekkel elterelhető és produktív energiává alakítható a legnagyobb része. (Reálisan látjuk a dolgot!) Egy aktív sportos, jó közösségbe járó, aktívan másokat szolgáló fiú, aki az adott körülményei között tudatosan kerüli a direkt szexuális hatásokat (férfimagazinok, pornócsatorna miegymás - így is bőven éri, nem kell keresni az alkalmat, mint régen), annak sokkal kevesebb kísértéssel kell szembenéznie, és megtapasztalhatja, hogy a fellobbant szexuális vágy elenyészhet, ha nem táplálja tudatosan, más csatornákba terelhető át és ott kiélheti. Nem az önkielégítés és az alkalmi szex az egyedüli módja a feszültségtől való szabadulásnak.

A gond az, hogy nem igazán van olyan fiú, aki szívesen mesélne a küzdelmeiről. Abszolút érthető. Milyen dolog már erről nyíltan beszélni. Így konkrét tapasztalat felmutatása nélkül tudjuk ajánlani csak ezt az utat, amelyről a lelki atyáink, ifjúsági vezetőink, hittan tanáraink, csopvezeink együttesen és egyöntetűen állítják, hogy járható és felszabadító út. Ők sok fiatal fiúval beszélgetnek, vezetik a csoportjaikat, táboroztatnak. Arról számolnak be (név nélkül persze), hogy közös tapasztalata a fiúknak, hogy sokkal kevesebbszer kísérti meg őket az önkielégítés kísértése a fent említett körülmények között, s ezen alkalmakkor túlnyomó részt - nagy lelki és testi tusakodás nélkül - tovább is tudnak lépni. (Ismétlem, túlnyomó részt.) Kivezető csatornák nélkül (sport, közösségi tevékenységek, hobbik, rendszeres imaélet stb.) könnyen hozzászokhatnának ők is a könnyebb úthoz. Illetve fellépne a személyiségtorzító, bűntudattal teljes elfojtás.

Az, hogy az előző bejegyzésben is elég keményen visszautasítottuk, hogy kiskaput adjunk a témához, azért van, mert hihetetlenül könnyű hozzászokni. És mennél többször megadja neki magát valaki, annál kevésbé küzd legközelebb. Ettől az ördögi körtől próbáljuk védeni a fiatalokat. (Ez olyan, mint az én küzdelmem az édesség csábításával... Senki sincs, aki soha életében nem lengett ki a diétája közben... És, bakker, mennyivel nehezebb nem megenni a következő kocka csokit, ha már kinyitottam a csomagolást és a számban van az íze... Ezzel persze nem helyeztem egy szintre a két területet, csak épp számomra megfoghatóbb a dolog.)

Nem állítjuk ki pellengérre a fiatalokat, ha nem állnak ellent, nem keltünk bennük bűntudatot, csak épp újrakezdésre és küzdelemre buzdítjuk, ha arra van szükség. Mindenkinek vannak kilengései, de nem mindenki áll föl, hogy továbbküzdjön. Főleg, ha olyan jó érzés elesni...

Fiatalok! Érezzetek meghívást arra, hogy - csak keresztnévvel, vagy akár anélkül - megosszátok a pozitív (vagy negatív) tapasztalatotokat a témáról. Mindenkit érint, senki nem beszél róla. Segítsük egymást a tapasztalatainkkal.

biztosutblog@gmail.com

Egy evezős lelki hétvége gondolatai

2011-12-13T08:43:00.003+01:00

A TSZM egyik tagja tavaly tartott előadást a tisztaságról egy evezős lelki hétvégén. Maga az apropó nagyon tetszik: az ember test és lélek egysége. Mennyire jó már mind a kettőre egyszerre gondot figyelni. Most a szerző engedélyével közzéteszem az előadás vázlatát. Találhattok benne nektek szóló gondolatokat.

A tisztaság értéke:

- Keresztény hitünk alapvető értéke, sőt a világ többi vallásai, is e szerint tanítanak. A Bibliában egyedül Pál 1kor. 7.9 levelében található: „De ha nem tartóztatják meg magukat, éljenek házasságban, mert jobb házasságban élni, mint vágytól égni.” Ebből is következik, hogy abban a korban nem volt kérdés, hogy valaki házasságon belül, vagy előtte él nemi életet. Magától értetődött, hogy csak a házasságban.

- Alapvető érték, de senkitől nem kényszeríthető ki, mindenkinek magának kell rájönnie – Isten segítségével – hogy neki mit jelent.

- megőrzi a hűséget, alapot ad neki, ha együtt jár vele a kölcsönös szeretet, elfogadás. → Ha nem muszájból van, hanem mi érezzük, hogy fontos nekünk, nem azért mert ez az elvárás!

- Tiszteled párodat annyira, hogy nem nézed tárgynak, mert házasságon kívül, ez akarva-akaratlanul, de megtörténik, mert teljes elköteleződés nélkül jön létre a nemi kapcsolat.

Értelme:

- A testi, és lelki teljes elköteleződés, csak a házasságban mondatik ki, ezért nem előzheti meg a nemi kapcsolat a házasságot.

- Nem kívánt terhességtől nem kell tartani. Ha házasságban kezdünk neki a nemi életnek e görcs nem lesz jelen. Ha csak a gyerek miatt házasodunk össze, valódi elköteleződés nélkül, váláshoz vezethet, mikor 1-2 éves a gyerek (a szerelem elmúlta, és a gyerekvállalással együtt felmerülő problémák, szerepkonfliktusok miatt). Gyakori az ilyen válások száma.

- Nem kergetem magam hazugságokba, hogy megmagyarázom, miért van szükségem a szexre házasság előtt.

- Jobban fog tisztelni a kedvesem, ha látja, hogy tudok várni. Már, ha ez neki is fontos. De ha mégsem lenne fontos, utólag rájöhet értelmére, és tisztelni fog.

- Jobban megtanulom a gyengédség, az odafigyelés, a szeretet kifejezésének különböző formáit.

- Több idő, energia marad Istenre, imára, feltéve, ha az nem az ösztönökkel folytatott harcra megy el (Isten nélküli viaskodás).

Nehézségei:

- Nehéz uralkodni a bennünk alapvetően jelenlévő ösztönökön, vágyakon, nemi irányultságokon.

- Nehéz, de nem lehetetlen. Addig úgy sem tehetsz mást, míg nem találtad meg a megfelelő embert. A küzdelem erőssé tehet.

- A szexualitás az ember természetes része, így az elfojtás, ami az ösztönökön való uralkodás velejárója (legalábbis nálam még) annak visszacsapását eredményezheti.

- Lehet, de ha nem tagadjuk le, hogy teljesen padlón vagyunk szexuálisan épp, akkor őszinteségünk önmagunkhoz, lecsendesítheti háborgó vágyainkat (Márai: „a test csak az őszinteséget bírja”). Magyarán nem tagadjuk le, hogy vannak vágyaink, késztetéseink, hanem bevalljuk magunknak őket.

- Ha az összlakosságot nézzük, kevés ember van, aki vár. Sőt sokszor keresztény testvéreinknek is el kell magyarázni, miért jó várni. Kisebbségben vagyunk a közfelfogással szemben, ezért sokszor egy kezdő keresztény is úgy indul neki a hitéletnek, hogy szinte tanulnia kell a tisztaság értelméről.

- Attól a probléma nem szűnik meg, csak a tisztaság megtartása a megoldás. Nem mindig az a helyes, amit többség annak tart. Erről több témában órákat lehetne beszélni (társadalomkritikák). Több tényezős folyamat volt a tisztaság eltűnése a közgondolkodásból:

- túl merev vallásos nevelés, csak a hagyományokra összpontosítva (Playboy alapítója)

- Szekularizáció térhódítása a különböző szellemi áramlatok térnyerése által (avangárd, posztmodernizmus, kommunizmus stb., jóléti államok – anyagi javakhoz való korlátlan hozzájutás háttérbe szorítja a szellemi érdeklődést).

- Elszakítva érezhetem magam szerelmemtől, eltávolíthat tőle, ha köztünk lévő akadálynak élem meg, nem építő dolognak.

- A hozzáállásomon múlik, minek élem meg. Még ha úgy is érzem, ha tudom miért küzdök, az értelmet adhat neki.

- Ahelyett, hogy életünk más, fontosabb részeivel foglalkoznánk (pl. tanulás, szakmai fejlődés stb.) vágyainkkal folytatott küzdelemre megy el az idő, és energia.

- Fontos az időbeosztás, időkeretek előre meghatározása…

- Beleeshetünk abba a hibába, hogy „csak” pettingelünk, így nőhet a feszültség a beteljesületlenség miatt. Több kéne, de nem tehetjük meg, sőt lelkifurdalásunk is lehet.

- Fontos a közvetlen kommunikáció a két fél között! Tisztázni a határokat, hogy (külső körülmények, testi kontaktus stb.), megbeszélni, kinek mi fontos, kinek hol a határ, ahol még meg tudnak állni- ehhez kell igazodni. A fiúnak leginkább a lányhoz kell megértőbbnek lennie. Varga Péter: „Észnél lenni csak a körülmények megválasztásában lehet.”

Kérdések:

1. Mit jelent számodra a tisztaság a párkapcsolatban?

2. Eredendően is úgy érezted, ez az utad (ha ez), vagy utólag hallottál róla valamilyen utalást, tanítást?

3. Mennyire befolyásol a párválasztásban a tisztaság? Fontos, hogy a párod is e szerint él, ill. próbál élni? Találtál ilyen társat, vagy látsz ilyet környezetedben?

4. Tudsz őszintén beszélni problémáidról legalább egy emberrel? (Lelkivezetés, gyónás stb.)

5. Szerinted fog változni a közfelfogás e témában pozitív, vagy negatív irányba?

6. Embertársaid előtt sikerül felvállalnod tisztaságra való törekvésed?

7. Szerinted mi segítene az Egyháznak, hogy jobban el tudja fogadtatni az emberekkel a tisztaság értelmeit?

Tisztaság megtartása a hétköznapokban:

- Párkapcsolatban helyes egyensúly, világos határok. Mindketten tudják, hogy mi az a pont a kapcsolatukban, ahol még meg tudnak állni, és ezt egymás előtt tisztázzák. „Észnél lenni csak a körülmények megválasztásában lehet.”

- Közös liturgia kialakítása, ami túlmutat a puszta életvitelen, bevett rutinon a spiritualitás, az Isten felé fordulás miatt (Nyújtózni kell fény felé…- Ákos). Ne csak száraz gyakorlat legyen a(z) (közös) élet.

- Közös lelkivezető-, gyónás fontossága. Legalább havonta egyszer (fürödni, sem évente egyszer fürdünk, ill. kétszer – húsvétkor, és karácsonykor).

Tisztasághoz kötődő egyéb erények:

- Lélek gyümölcsei Pál levele alapján. (Türelem, figyelmesség, előzékenység, állhatatosság, alázat stb.)

Kérdések:

1. Fontos, neked, hogy a párod járjon közösségbe?

2. Érezted már, hogy ösztönzi hitedet, a közösséged megtartó ereje?

3. Mennyire fontosak a témával kapcsolatos könyvek? Ha olvastál ilyeneket, tudtál valamit hasznosítani belőlük a hétköznapokban?

4. Hogy érzed, hol tart a hited fejlődése? Előre, vagy visszafelé esetleg?

Csók a hegytetőn

2011-12-11T06:14:00.000+01:00

Egy korábbi bejegyzés kapcsán érkezett egy reagálás a Párkapcsolat Csalhatatlan tesztjére vonatkozóan. Nagyon jó kérdés volt, külön bejegyzésbe rakjuk, hiszen kicsi a valószínűsége, hogy rátaláltok egy régebbi bejegyzéshez érkezett megjegyzésre. Íme a kérdés:

"Kérem írjátok meg nekem, hogy az, hogy tisztán éljünk, miért jelenti azt, hogy nem fogjuk meg egymás kezét és nem csókoljuk meg egymást a hegytetőn. Én ezt nem értem. A tisztaságot igen, és küzdök is érte, de a nulla testiség számomra kicsit "hátborzongató", hiszen szeretjük egymást és nem félünk a csóktól, kézfogástól."

A válaszunk:

A tisztaság nem egyenlő a testi kapcsolat teljes hiányával. Ezt sohasem állítottuk. A tisztaság megélése minden párnál mást jelent. Minden pár maga dönti el, hogy hol van az ő személyes határuk. Mi az a jel, ami összhangban van a kapcsolatuk fejlettségével, ami hagyja, hogy a lelkük közeledjen, és nem lök át a testi közeledés következő lépcsőfokára. Nem könnyű jól megtalálni, és hűnek lenni a határhoz. (Az ördög és a hormonok nem alszanak : )

Vannak párok, akik szabadon a "hátborzongató" utat választják (nem rájuk kényszerítik!!!), és nekik ez az út Az Út, ami segíti őket egymás felé. (Pl. a kézfogást és a csókot is annyira mély dolognak élik meg, hogy csak a jegyesség után "élnek vele".) Mások a kapcsolatukban hamarabb közelebb kerülnek egymáshoz, és őket az a később meghúzott határ segíti tovább. Egyik sem elvetendő, vagy követendő önmagában. Ez pár függő.

Amint olvastad, ez a pár sem húzta meg a határt a kézfogásnál, sőt, de egy idő után érezték, hogy az a kapcsolat rovására megy. Fent egy két hétig tartó, "hátborzongató" párkapcsolati tesztről volt szó, ami segít egy párnak "belőni", hogy hol is tartanak. Érvényét vesztette a próba a csókkal? Nem. Nem fütyültünk "csalót" rájuk. Nem "buktak meg a vizsgán."

Nem mondhatjuk ki, hogy a "hátborzongatóak" csinálják jól, a kézfogós-csókolózósak pedig már rosszul. Marhaság lenne. Csak egy dolgot nem érdemes elfelejteni: az egyház tapasztalata szerint mennél korábban van meghúzva a határ, annál közelebb kerül egy pár lelkileg egymáshoz, annál mélyebb az elköteleződés, annál jobb a kommunikáció stb. hosszú távon.

Ezt az irányvonalat követve küzdj tovább a tisztasággal - azt az utat követve, amit TI a SAJÁT kapcsolatotok szempontjából a leggyümölcsözőbbnek nem gondoltok, hanem tapasztaltok. Hajrá!

Szexuális felvilágosítás (8)

2011-12-09T07:42:00.000+01:00

Szexcsevej tizenévesekkel

Tudom, három kamasz – két lány meg egy fiú – édesanyjaként az én dolgom, hogy felvilágosítsam a gyerekeimet a nemiségről. Nevelési szakértők egyetértenek abban, hogy a tiniket akkor segíthetjük leginkább a helyes döntésekhez, ha őszintén, nyíltan beszélünk velük a szexről. Bár mi, szülők azt hisszük, csemetéink inkább bámulnák, mint ég porig a bevásárlóközpont, semhogy végighallgassák a „prédikálásunkat”, egy közelmúltbeli felmérés azt mutatja, a tinik tulajdonképpen igénylik, hogy szülőjük lényegre törő tanácsokat adjon nekik ezen a téren, még ha képeket vágnak és szellemeskednek is közben. Az ám, de miként értessem meg velük a tartalmas, személyiséggyarapító kapcsolatok kialakításának fontosságát?

A minap támadt egy ötletem, mialatt tizenöt éves lányom azon morgolódott, ez „tiszta gáz”, miért nem bírom végre megérteni, hogy neki akkor is tetszik a fiúja, ha kicsit zűrös, csúnyán beszél, ráadásul a srácot az ő szellemi fejlettsége helyett inkább az érdekli, mennyire fejlett „mellesleg”. Azt feleltem, Isten mindannyiunkat íróknak teremtett, az életünk nyitott könyv, amelyben minden kapcsolat egy-egy fejezet, és rajtunk áll, hogy könyvünk „hősei” méltóak-e a szerepeltetésre. Csak az a bökkenő, hogy ha valami rossz döntést egyszer beleveszünk a történetbe, azt – a papírra vetett könyvvel ellentétben – többé semmiképpen nem szerkeszthetjük ki belőle. Hozzátettem, hogy némelyik fejezet kellemes emlékű, mások azonban (remélhetőleg ezekből nem sok akad) fájdalmasak, de annál több bennük az életre szóló tanulság. A lényeg, hogy az ember ne felejtse el, a kezében tartja a tollat, és csakis ő maga határozhatja meg, miként alakul a cselekmény.

Szemem fénye természetesen lefitymálta a magyarázatomat, hogy micsoda régimódi szöveg, ő nem vevő rá. Csodák csodája, néhány nap múlva mégis szólt a fiúnak, hogy ne hívogassa többet. Úgy gondolta, jóban maradhatnak, de nem egymáshoz valók. Hetekkel később telefonon osztogatott tanácsokat egy barátnőjének, amikor ezek a szavak ütötték meg a fülemet: – Ez a te könyved. Az a lúzer nem érdemli meg, hogy szerepeljen benne. Egy–nulla anyunak!

Most már csak azért izgulok – mint minden szülő –, hogy csemetém története hepienddel záruljon.

Forrás: Readers' Digest honlapja

Serdülőkről nem csak serdülőknek... (2)

2011-12-06T22:48:00.000+01:00

Minap Gábor, a férjem felhívta a figyelmemet egy Metró újságban megjelent cikkre. A cikk egy tinédzserekkel készült felmérés eredményeit foglalja össze. A cikk hangzatos címe : "Önpusztítóbbak, de elégedettebbek." A felmérésről egyébként bővebben lehet majd olvasni itt: eee.echosurvey.hu/espad-11 Az előző felmérésekről írt jelentések már olvashatóak (főleg angol nyelven) a mostani még nem. A cikk egy sajtótájékoztatón elhangzott eredményeket foglalja össze. A dohányzás és alkoholfogyasztás mellett a serdülők szexuális életével kapcsolatos eredményeket is közzétették: a 9. osztályosok 30% -a szexuálisan aktív, a 11. évfolyamban 53% az arány.

Talán nem új számunkra a statisztika, csak most próbáljuk meg a számok mögé képzelni a hús-vér fiatalokat. A szomszédunk lányát, fiát, a gyermekeinket, osztálytársaikat.

Szerintetek hogy jut el egy 14-15 éves tinédzser oda, hogy úgy döntsön, elkezd szexuális életet élni? Milyen hatások érik? Mi alapján dönt? Mit nyerhet vele? Mit veszíthet?

Mit gondoltok? Mit tapasztaltatok?

Serdülőkről nem csak serdülőknek...

2011-12-03T08:28:00.004+01:00

Minap a kezembe nyomott a férjem egy Metró újságban közzétett statisztikát, ami egy, serdülőkorú fiatalokkal készült felmérés eredményeit ismerteti dióhéjban. Erről még bővebben fogok írni, csak elől járóban linkelek ide egy korábbi bejegyzést a blogról, ami összefügg vele:

http://biztosut.blogspot.com/2011/07/az-elso-alkalom.html

Hamarosan hosszabban is...

A kevesebb több

2011-12-01T05:57:00.000+01:00

Láttam régen egy rajzfilmet, arról szólt, hogy mindennap karácsony volt - egy kisgyerek kívánsága szerint. Képzelhetitek, milyen volt nyáron is karácsonyozni. És minden nap. És újra. És újra. Elveszett a varázslat, hamar beköszöntött a csömör, nem volt mire vágyni, vágyakozni, készülni. A kevesebb több...

Mennél több ajándékot kap a kisgyerek karácsonyra, annál kevesebb figyelem jut egyre, annál kevésbé becsüli meg, annál kevesebbet jelentenek egyenként. A kevesebb több...

Édesapám jutott az eszembe. Falun töltötte a gyerekkorát, nem kifejezetten vetette fel a pénz a családot. Kevés dolguk volt, amiért keményen meg kellett dolgozniuk nagyszüleimnek. Nem állt már november elején minden sarkon neonfényben úszó karácsonyfa, nem volt árubőség, felesleges, de szemet-vonzó játékhegy. A vázába rakott, dióval, almával, gyertyával, színes papírral díszített fenyőágcsokor alatt pedig egy-egy ajándék apukámnak és húgának, amelyekkel még hónapok múlva is örömmel játszottak. A kevesebb több...

Amikor megszületett a kislányunk, akkor az első karácsony közeledtével örömmel vártam azt, hogy meglássa élete első karácsonyfáját. Aztán meglátta. Elbűvölten nézte, alig tudtam elcsalni novemberben a kirakat elől... A negyedik karácsonyfa mellett már úgy ment el, hogy szinte rá sem pillantott. A mi karácsonyfánk így már nem volt az Első, az Igazi. Két pillantásnál több nem jutott szegény fának. A kevesebb több...

Egyszer játszani mentünk a gyerekekkel egy másik családhoz. A gyerekszoba összes polca és a föld is tele volt játékokkal. Garmadában hevert a sok legó, autó, plüss, csilingelő izé mindenhol. A kis srác (2 és fél éves lehetett) fél percet sem töltött egy játékkal, ment tovább, ide-oda dobált játékokat, aztán előbb-utóbb nyűgös lett, hisztis, percenként az anyjához futott és ott nyűgösködött tovább. Az anyuka mentegetőzve szabadkozott, hogy már nem tud milyen játékot venni, ami lekötné a kisfiát, aki véletlenül (?) sok játékot tönkretesz és akit semmi nem köt le. A kevesebb több...

Párkapcsolatok. A szerelem testi kifejeződésével is így vagyunk: mennél több, mennél intenzívebb a testi kapcsolat, annál kevesebb jelentősége lesz a kisebb gesztusoknak. Ha egy pár folyton egymásnak esik, szenvedélyes ölelésekben és csókokban forrnak össze, vagy tovább mennek, akkor nem tud annyit jelenteni egy pillantás, egy arccirógatás, két kéz lassú egymásba fonódása... Enikő és Géza jutnak eszembe. Egy találkozó kapcsán mesélte Géza, hogy a két hetes párkapcsolati teszt után mennyit jelentett neki, hogy a Mexikói úti villamosmegállóban újra "először" fogták meg egymás kezét, és csókolták meg egymást. Újra egészen nagy jelentőségük lett az egymásnak adottság testi jeleinek. Ugyanaz a jel újra többet fejezett ki. És a különleges alkalmakkor váltott csókok is értékesebbé váltak, többet fejeztek ki, mint amikor "agyon voltak használva" és sok volt belőle. A kevesebb több...

Egy területen azonban biztos nem így van ez: ne alkalmazzuk az egymásért vállalt szeretet-áldozatok területén. Ott a több a jobb : )

Kérdezz-felelek szerelemhormonokról

2011-11-28T07:00:00.000+01:00

Az alábbi kérdések tegnap hangzottak el Máriabesnyőn, ahol a Váci Egyházmegye hitoktatóinak tartottak továbbképzést-lelki napot. Glovicki Eszter válaszolt az előadása után feltett kérdésekre, illetve most itt, a blogon. Szerkesztőként csak az adott témába vágó blog-cikket jelölöm meg, a válaszokat úgy rakom fel, ahogy ő átküldte.

K: Valaki a csoportból azt mesélte, hogy őt nem vitte el a PEA, végig "ő volt az úr" saját maga fölött az érzelmei irányításában a szerelmével kapcsolatban. Akkor ez hogy van?

V: Rendkívül fontos annak a megértése, és ebben az esetben nyilván erre látunk példát, hogy a molekulák meghatároznak bizonyos irányokat, de DÖNTÉSI lehetőségünk van abban, hogy abba az irányba megyünk -e. Szerelmes és nagyonnagyonnagyon boldog biztos (reméljük :) ) volt az illető, a pulzusa (reméljük) az égbe szökött neki is kedvese láttán stb., abban pedig saját döntése van/volt/lesz neki és mindenkinek, hogy ezzel együtt éli-e tovább az életét rendesen is (iskola,tanulás,munka stb.) vagy egy-két évre felfüggeszt mindent!

Azután meg van PEA nélküli szerelem is, itt nem erről lehetett szó talán, de olyan is van, erről egy későbbi kérdésben...

K: Hányszor eshet valaki szerelembe? Meddig tart a szakítás utáni mélypont, meddig tart ez a "gyász"?

V: Szerelembe rendkívül sokszor lehet esni. Nagyon sokszor. Az emberek egy jelentős része 16 éves korától két évente szeret ki-be másokba, a PEA dinamikájának megfelelően. A kérdés másik felére: a gyász szó használata itt remek. Ugyanis valóban veszteségélményről van szó, valóban gyászról. Itt rengeteg dologtól függ már a válasz, ez nem pusztán biokémia. A kapcsolat hossza, intnzitása, biztosnak vélt volta, a szakítás milyensége stb. itt nem tesz lehetővé általános választ. A gyász mint oyan, a szerotoninszint újrafelépülése stb. egy bizonyos típusú átlagesetben egy év. A gyász,gyászreakciók stb. orvosi megközelítésben egy évig tekinthető normálisnak, két év fölött már "patológiás gyászról" beszélünk. De a szerelemben a szakítás mint gyász ettől eltérő dinamikájú, pl. a biokémiai alapokon bevésődött emlékképekkel való találkozás (tudjátok: amit az oxytocin, mint a memóriakönyvünk írója jegyzett be az agyunkba...) mindig is belemar egy picit a sebbe.

K: Megértettük, oké, hogy tehát a szeretkezés során felszabaduló robbanásszerű oxytocin maradandó emlékképet hagy, mint kötődési hormon, mindenképpen összeköt. De hol legyen az az ésszerű határ, amit akkor meghúzzunk? Csók, kézenfogva járás, ölelés?

V: Első megközelítés itt, illetve itt. Ezek elég szépen összefoglalják a lényeget. Még egy szó a kézen fogva járásról. A kézenfogva járás, a padon összebújva ülés drasztikusan az egymásnak adottság kommunikálását jelenti. Azok, akik hipp-hopp lefekszenek ezzel-azzal, na épp azok pl. tutituti nem járnak kézenfogva, hogyne, mi a fenének, hiszen nem tartozik ahhoz, akivel lefeküdt, ezt nem akarja sem a maga, sem a másik sem a külvilág számára kommunikálni. Mi következik ebből? A határ nem bizonyos testi történések estében húzandó meg pusztán, hanem azt is figyelembe kell venni, mit jelent egy-egy testi kifejezés az azzal élők számára. A fullszex mindenképp összeköt, ha akarom, ha nem, ezt tudjuk, az oxytocinnal. De lám, épp a kézen fogva járás is igaziból egy markáns jelzés a külvilág és egymás számára: te hozzám tartozol. Tehát a határ kettős mércével mérődik: előtte kell legyen annak, amikor a kémiánk, hormonjaink véglegesítik, amiben mi még nem vagyunk biztosak, ÉS azon a szinten kell lennie, amilyen jelzések (csók, kézfogás) számunkra az adott kapcsolatban az összetartozásunk mértékét ÉS biztosságát hitelesen fejezik ki.

(Ameddig reálisan kifejezi a kapcsolat fejlettségét, nem kelti fel a vágyat a továbblépésre, illetve nem akadályozza egymás igazi, mély megismerését, tehát minden párnál más lehet - szerk. megjegyzése)

K: a PEA beindulhat később is egy kapcsolatban?

V: Igen! Azonnal is később is, sőt, akár egyáltalán sem. Van szerelem PEA nelkül is. Más jellegű, de szerelem. Azon alapul, hogy valakit megismerek, ismerem, ismerem,ismerem, és egyszercsak vagy lassan egyre mélyebbre szövődik köztünk a dolog. Egyszercsak vagy szép lassan világos lesz, hogy ez már más minőségű kapcsolat. Hogy mindkettőnk számára több, mint barátság. De mégsem az a tisztabolond izzó fenekestülfelfordult hülye állapot. Akkor ez mi? Igen, ez is szerelem. A kötődés erősebb már, mit egy barátság, kollegiális viszony stb. Szerelembe fordult. De ennek a fenntartója (egyelőre de akár végig is!!!!) az oxytocin. A társszerelem hormonja. Amivel nem egy másik nemű (bocs gender...) biológikumot szeretek, hanem őt, azt az egyet, a Társat. Ez nem baj. Ez nem rossz. a PEA ebben meg is jelenhet később (személyes baráti körömből példa van rá), vagy akár nem jelenhet meg.

Nagyon sok pl. már nem tizen-huszon éves párnál lehet ez, keresem a társam, keresem, nem találom, kifutok az időből, elkezdek olyanokat is számításba venni, akik nem az első-látásra-tuti-ő-az élményűek (ez ugyebár a PEA!), és lassan kiderül, hogy bár nem hittem volna elsőre (mert kimaradt a PEÁs elsőre hiszem-tudom-imádom), mégis ő lehet az, akit kerestem. Mert észrevettem, hogy szerelmes vagyok bele. Hogy hiányzik. Hogy együtt kell lennünk nekünk már. (Tipikusan nem PEÁs szavak, tipikusan Társhoz kötődő szavak...) És ismétlem, a PEA vagy beindul vagy nem . Nem szükséges feltétel.

A legtutibb példa, hogy szinte korunkig (nagy léptékben nézve) nem a PEA alapján köttettek a házasságok. Pl. földbirtok alapján sokkal inkább. Már a bölcsö mellett megtörtént az eljegyzés. Ez így volt akkoriban. És mégis boldog, normáis házasságokként tudott funkcionálni ezek közül nem egy. (A továbbiakban azoklról beszélek, amelyek ezek közül működtek, és nem azokról, amelyek poklot jelentettek a benne élők számára. Mert azért nem baj, ha nem a földbirtok alapján kötődnek a házasságok, ez nyilvánvaló!) Akkor a szlogen nem az önmegvalósítás meg az egyéni élményszerzés meg a "mert megérdemlem" stb. volt, hanem hogy tegye mindenki a dolgát, amit számára az élet lehetővé tesz. És az a nő elfogadta, hogy ő a férjem, róla gondoskodom, összetartozunk, a férj szintén, és a kapcslat működött.

Nem azért hoztam ezt példának, hogy vita nyitódjék általa arról , hogy akkor ez most jobb ??!-e. Hanem azért hoztam példának, hogy lássuk: egy kapcsolatért lehet tenni,aktívan tenni is, lehet virágba borítani egy kiszáradtat fát - és lehet kiszáradni hagyni egy mégoly virágzót is. Döntés kérdése. Hogy a tisztemnél maradjak: oxytocin kérdése :).

K: Lehet -e valamit tenni egy lesüllyedő házasságért? Mi van akkor, ha PEA ködben kötött valaki házasságot, és 1-2 vagy 10-20-30 év múlva már világos, hogy nem működik??

Mi van akkor, ha két totál egymásnak szánt ember köt házasságot, és mégis bedőlni látszik a dolog? Akkor vegyük tudomásul, hogy ennyi volt, vagy hogy nem ő volt a társam, rosszul láttam annak idején?

V: EZ A LEGFONTOSABB KÉRDÉSEK EGYIKE. Az előadásaim zömmel "preventív" jellegűek: előzzük meg a bajt. Előzzük meg a hülyeséget, ami később bajhoz vezet. (A mai társadalomhoz, konkrétan, ahol a párkapcsolatok 70%-a felbomlik. Ám ha prevenció nem jött be, akkor van lehetőség "gyógyításra" is, mint tudjuk. Jobb preventíve megelőzni egy infarktust, mert az elhalt szívizomrész heget hagy a rostok között. De az infarktusos szívet, ugyan heg hátrahagyásával, de túl lehet éltetni, meggyógyítani, hogy vegye fel újra a ritmust és dolgozzon tovább. Természetesen LEHET és KELL tenni a süllyedő házasságért. Lássuk, az én hivatásomból erdően biokémiai alapon.

Szerelembe estünk, PEA az egekben, minden szuper. PEA elmúlt, de semmi vész, hiszen normálisan a szerelem-hormon helyét átveszi a kötődési hormon, az oxytocin, a társ szerelem hormonja. És fenntartja a kapcsolatot. Meddig? AMEDDIG TERMELÜNK OXYTOCINT. Az oxytocin termelődik a kapcsolat minden megélése során: beszélgetés, simogatás, ölelés, közös séta, közös este, egymásra figyelés, szeretkezés. Emléknyomot ír, emléket, mint tudjuk, a memóriába. Ezáltal épül akapcsolat, így fejti ki kötődési hatását. Ám. EMLÉK-KÉP ≠ ÉLŐ KAPCSOLAT. Ha valaki mégis ezt hiszi (sokan, és nem is tehetnek róla!!!), azok mondják (fiktív monológ következik egy barátnőhöz/baráthoz):

„Nem értem, mi történt velünk. Olyan boldogok voltunk. (Emlék-kép.) Annyit jártunk ide-oda. (Emlék-kép.) Annyit beszélgettünk. (Emlék-kép.) Emlékszel, még barlangban is voltunk Pistivel/Julival, meg mindig elmentünk a velencei karneválra. (Emlék-kép.) Nem értem mi történt. Már nem is tudom, mikor beszélgettünk/sétáltunk/szeretkeztünk (!!!) utoljára. Elmúlt, ami volt, kihűlt a kapcsolatunk.”

Az oxytocin megírja a maga történelmét, de nem képes pusztán az emlék fölvenni a napi harcot. Hogy középen nyomja a másik a fogkrémestubust, hogy minden reggel víz van a fürdőben utána, hogy nem úgy főzi a lencsét, mint anyám, hogy széthagyja a harisnyáit, hogy a komódra teszi a szerszámait stb…, nem beszélve a súlyos súlyokról, amit a házasságot lehúzó serpenyőbe tesz az élet: betegség, pénzhiány, munkanélküliség stb. A házasság mérlegének másik serpenyőjébe FOLYAMATOSAN kell pakolni az ellensúlyt: virágot venni hazafele a munkából, megmasszírozni egy fáradt este a vállát, elmenni sétálni, beszélgetni, meglepni pici hülyeségekkel – (egy túrórudi egy szivecskével a hűtőben hogy átszínezhet egy reggelt!), együtt lenni és nem a logisztikai feladatokról, vásárolni valóról, gyerekekről beszélni, szeretkezni, csinosnak-férfiasnak lenni stb…

Vagyis válasz a monológra: menj el akkor ma is vele barlangba, velencei karneválra, szeretkezni (ez fontos a házasságban, ne szemérmeskedjük el a kérdést…), de legalábbis ülj ki vele este a lócára a ház elé, fogd meg a kezét és figyelj rá.

Ezektől lesz élő ugyanis a házasság. Ezektől lehet élő akár egy rosszul kötött házasság. Egy lecsúszó házasság. Egy tönkremenő házasság. Egy kihűlő házasság. Recept: írj be MA valamit az emlékképek közé. Ennyi. Működni fog. (Javasolt film a témában Fireproof/ Tűzálló)

K: Van –e második tisztaság, mi van, ha valaki már elrontotta?

V: Van bizony. Lehet újra kezdeni tiszta lapokkal. Konkrét párok tapasztalatairól itt olvashatsz.

K: Mikortól kezdjük gyerekeink felvilágosítását a témában?

V: Ezeket olvasd el.

Glovicki Eszter szívesen válaszol konkrét kérdésekre, ha a blogon nem kaptál volna választ az összes hormonos cikk átolvasása után. A blog email címe, ahonnan továbbítjuk Eszternek a levelet, illetve ahol a tágabb témával kapcsolatos kérdésekre (tisztán megélt szerelem, házasság, szexualitás stb.) igyekszünk legjobb tudásunk szerint válaszolni: biztosutblog@gmail.com

A várakozás izgalma

2011-11-26T10:42:00.002+01:00

Holnap lesz advent első vasárnapja, kezdődik az advent, egy igazán örömteli várakozás hetei. A gyerekeim már naponta kérdezik, hogy hányat kell még aludni, nem a karácsonyig, hanem az első gyertya meggyújtásáig, illetve az adventi kalendárium első zsebének kifosztásáig : ) Apró finomság mellett az aznapi lelki feladat lesz benne, illetve odarakjuk vissza este egy kis papírra írt tapasztalatainkat. Milyen jó lesz karácsonykor visszaolvasgatni, hogy milyen sok szeretet, lemondás született az adventben. Ma délután a közös családi programunk pedig az adventi koszorúkötés lesz a templomban. Markos családapák egy lelkes csoportja kb. két órát pakol ma reggel (pincéből fel az asztalokat a nagy templomterembe), hogy előkészítsék az eseményt. Mások az alapanyagokat szerezték be, fiatalok kézműves foglalkozásokat szerveznek az eseményre, hogy lefoglalják a kis gyerekeket, többed magunk pedig két szülői hittant töltöttünk azzal, hogy a koszorúra rakandó lila illetve rózsaszín szalagokat vágtuk méretre és csináltunk kis csomagokat belőle (3 lila, 1 rózsaszín). Sok ember sok munkaideje van benne. És ez szép.

Sokkal jobban megbecsüli az ember azt, amit nem készen kap, hanem segít az előkészítésben. A ma délutánra való készület már készít lelkileg az adventi készülődésre, várakozásra. Hasonlóan a húsvétot megelőző böjti időszakhoz, adventben lemondásokkal is készülünk az ünnepre, nemcsak ajándékok készítésével, vásárlásával. Márti és Bence szerint olyan a tiszta együtt járás, mint az advent. Az ember nem bontja ki az ajándékát azonnal, idő kell, míg az ember lelkileg is felkészül a nagy ünnepre. Hogy az igazi az ajándékozás? Ha idő előtt kikutatom, hol van az ajándékom, a csomagolópapír alá lesek, és el-el játszom titokban az ajándékkal, előre kiolvasom a nekem szánt könyvet, vagy ha átélve a lemondás és várakozás izgalmát a maga idejében, keretében jutok hozzá a másik által szeretetből készített ajándékhoz? Olyan jó lenne újra felfedezni a várakozás örömét, izgalmát az együtt járásban is. Az Animal Cannibals örök érvényű szavaival élve ma két perc alatt eljutunk a sziától az ágyig... Hát milyen értékes így az ajándék? Mennyire lesz megbecsülve?

Vissza a témához: amilyen az advent, olyan a karácsony. Áldott, örömteli várakozással és lemondásokkal teli adventet kívánok.

Együtt járó párok tanúságtétele (1)

2011-11-21T09:02:00.000+01:00

A 200. blogbejegyzés örömére új "rovatot" indítunk, együtt járó párok mesélnek majd arról, miért is döntöttek a tiszta együtt járás mellett, milyen örömeik és nehézségeik vannak stb. Fogadjátok szeretettel Márti és Bence tapasztalatát, akik a balra található fényképet is küldték magukról : )

Kik vagytok, hogyan ismerkedtetek meg, milyen alappal indultatok?

Márti és Bence vagyunk, 20 ill. 21 évesek. Kicsit több, mint 3 éve döntöttünk úgy, hogy közösen szeretnénk tovább haladni a Jóisten felé. Gyerekkorunk óta járunk a Fokolár Mozgalom rendezvényeire, táboraiba, egy ilyen alkalommal ismerkedtünk meg igen fiatalon, 13 évesen. Mivel egy Budapest-Szeged távolság választott el bennünket egymástól, főleg levelek és az időnkénti rendezvények tették lehetővé a barátságunkat. Idővel aztán egyre gyakoribbak lettek a találkozások, beszélgetések, örültünk annak, hogy megoszthatjuk, elmesélhetjük az életünket egymásnak. 17 évesen már illett bevallanunk magunknak is, hogy mindketten szépen beleszerettünk a legjobb barátunkba, aminek következtében egy nagyon szép időszak kezdődött az életünkben. (:

Ténylegesen nagy változás nem történt, a nagy távolság miatt 3-4 hetente tudtunk találkozni, de a beszélgetésekkel eltöltött idő és a megírt levelek száma rekord közeli mennyiségű volt már akkor is. (: Ez az időszak nagyon jó alapot adott egy tisztán megélt együttjáráshoz. A rengeteg beszélgetésnek köszönhetően megismertük egymás gondolatmeneteit, hozzáállását a környezethez, feladatokhoz, a két randi között eltelt hosszú várakozás pedig segített minket abban, hogy kialakuljon bennünk egy egészséges önuralom és a másik testének, lelkének, gondolatainak tisztelete és szabadon hagyása. Mindemellett ebben az időszakban nem éltünk meg kifejezett nehézséget a tisztaság terén: amikor találkoztunk hatalmasat sétáltunk egymás városaiban, kirándultunk, meglátogattuk a másik családját. (:

Márti: Két év eltelte után Szegedről Budapestre költöztem. Ez a nagy változás egy szép periódust hozott a kapcsolatunkban: az addigi ritka találkozásokat fölváltották a heti többszöri randik, és örömmel töltött el, hogy ilyenkor is ajándékként tudtuk egymásra tekinteni. (: Érdekes volt azt is megtapasztalni, hogy a közösen eltöltött minőségi idő még nagyobb biztonságot adott a kapcsolatunknak, ami miatt - azt hiszem, teljesen természetes módon (: - fokozódott bennünk az igény, hogy fizikailag is kifejezzük a szeretetünket egymás felé. Nagyon jó volt, hogy ekkor már azon a szinten tartott a kapcsolatunkban a kommunikáció, hogy mertünk szólni a másiknak, mikor menjünk inkább sétálni valamerre, főzés vagy filmnézés helyett. (:

Bence: Sokat gondolkodtunk azon is, hogy mit jelent számunkra a tisztaság. Sok verzió jutott eszünkbe, de a következő megfogalmazást találtuk legegzaktabbnak:

A Szentírásból tudjuk, hogy a test a Lélek temploma. A Másik lelkéé is, a Szentléleké is. Ennek függvényében nem koszolhatjuk be, és/vagy rabolhatjuk ki ezt a templomot puszta önzőségből.

Hogy mi az önzőség, mivel teszünk rosszat? Azt a lelkiismeret súgja. Szerintem mindig. Ha nem hallja valaki, akkor itt az ideje kicsit odafigyelni. Olyan is előfordul, hogy hallja, de rá se hederít: ennek az esetnek az elkerülésére kiválóan alkalmasak a preventív séták például (:

Most is jó, hogy tisztán csináljátok vagy "csak" a házasságban fogjátok ennek a pozitívumait élvezni?

- Mindketten közösségek életében veszünk részt, próbáljuk keresni a munkahelyi hivatásunkat a jövőben, és tanulunk felelősséget vállalni a tetteink következményeiért. Úgy érezzük, hogy a szexuális élettel járó hormontöbblet nem hagyna minket emberileg szabadon, főleg ha úgy érezzük, hogy mégsem a másikkal szeretnénk leélni az életünket, és mindemellett egy esetleg Megfoganó Életnek is szeretnénk előbb szentségi házassági alapot adni. (:

- És - bár lehet, hihetetlenül hangzik, öröm az, mikor ez ember teljesen szerelmesen, rózsaszín felhőben, hajnali 2kor -10 fokban bringavázon viszi haza a barátnőjét a koliba, pedig egyszerűbbnek tűnik, hogy náluk alszik. Mégis, mivel megbeszéltük, hogy nem alszunk együtt, ez volt a nyerő. (: Így tudtunk akkor a legtöbbet adni egymásnak magunkból, és az ilyen séták, bicilizések, bkv-zások igencsak emlékeztetnek minket az Adventre, amikor az ember már sejti, hogy mit vár, nagyon várja, de tudja, hogy az ajándékát nem adja oda idő előtt. (:

Ez azért nem ennyire egyszerű minden pillanatban...

- Persze olyan is van, mikor picit elbizonytalanodunk: minden fárasztó, jó, hogy ott van a másik, kár lemenni, mert annyira nem is szép az idő... Meg az ember szerelmes: szóval akkor ez kinek is jó így tisztán??? Van erre egy "módszerünk". Megkérjük egymást, hogy soroljon fel 10 olyan dolgot, amit szeretne elérni a közeljövőben (1-2 éven belül). Amellett, hogy szép beszélgetés alakul a terveinkből egész hamar föl lehet tenni a kérdést: melyik az, amelyiket elősegíti, ha most együtt alszunk, vagy a másiknak olyat adunk, amit csak a házastársunkkal szeretnénk megosztani? Még nem találtunk olyat, ami “igényelte volna”... (: Ilyenkor újra megértjük közösen, hogy érdemes a mostani szerepünkre koncentrálni, megerősíteni egymást a tisztaságba vetett hitben.

Ha összeházasodtok, az elsők és egyetlenek lesztek egymásnak... Sokak szerint fontos a másokkal megélt szexuális tapasztalat az érett döntéshez. Hogy legyen mihez viszonyítani...

Azt tapasztaltuk, hogy az ember ajándékot ad annak, akit szeret. Akit nagyon szeret, annak megpróbál különlegeset adni. És akit egy életen át szeret: Vele megpróbál mindent megosztani, a hitét, a mindennapjait, az életét, ezáltal a legnagyobb fizikai örömöt is. Vannak ajándékok, amiket nem akarunk kétszer elajándékozni, egy picit ennek az embernek, a többit a másiknak.

Az is megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk, hogy a házastársunk büszke lehessen arra, amit “elért”. Amiért az emberi megküzd, azt értékként fogja megélni. A másik gondolat egy lányokkal való “imaszándékcsere-est” után gondolkodtatott el minket: ha egy nő képes összehasonlítani a legapróbb fizikai kontaktusokat a jelenlegi barátja és a volt barátja között, akkor egy feleségben miért ne merülne föl egy konfliktusosabb időszakban, hogy a volt élettársa/barátja valamilyen fizikai együttlétben boldogabbá tette, mint az a férfi, akinek örök hűséget és szeretet fogadott? Nem gondolnánk, hogy van olyan házasság, ami igényelne egy ilyen jellegű és mértékű terhet.

Hogyan tehetitek könnyebbé egymás számára ezt az időszakot?

Fontos bevallani egymás és önmagunk számára, hogy a tudatos elhatározás még nem jelenti azt, hogy nem vágyunk egymásra. Sőt, az, hogy mély lelki kapcsolatban vagyunk: igyekszünk együtt imádkozni, misére járni, beszélgetni az Isten-kapcsolatunkról, ez mind-mind eredményezi azt is, hogy az ember szeretne a lelke mellett fizikailag is többet ajándékozni magából. A kommunikációnak köszönhető sikereken fölbuzdulva tényleg fontosnak tartjuk, hogy szóljunk a másiknak, ha látjuk magunkon vagy rajta, hogy erősebbek bennünk a vágyaink.

Márti: Nőként fontos az, hogy az öltözködésemmel is próbáljam nem megnehezíteni a tisztaságunk megtartását. Ez persze nem könnyű: az ember fiatal, és szembesül vele, hogy ennél csinosabb már nem nagyon lesz. Erre még az utcán látom is, hogy milyen kihívásokkal kell egy férfinak szembe nézni, úgyhogy elbizonytalanodom: ha őket úgyis látja, akkor miért nem köthetné ez az élmény hozzám is? Miért ne adhatnám én is a külsőmet egy fokkal figyelemfelkeltőbb módon? (: Fontos erről időnként beszélgetni, engem Bence nagyon szépen győzött meg arról, hogy jelen esetben segítség lenne számára, ha tudatosan helyezném első helyre a lelkem ajándékozását, sütisütést, közös bicikli szerelést, stb. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes vonzónak lenni a másik számára, de, érdemes! De érdemes arra is odafigyelni, hogy segítsük a másikat szabadnak lenni a Jóisten tervére. (:

Márti&Bence

A jövő záloga a pénz

2011-11-18T07:16:00.004+01:00

Csak vicceltem. A család az. Ez is a címe annak a most szombati programnak, amit a szívetekre rakok. Családi programok, előadások a házasságról, családról.

Részletek itt: http://issuu.com/momkult/docs/jovonk_zaloga_a_csalad

Többek között Gloviczki Eszter is előadást tart a szerelem hormonjairól!!!

Szeretettel várnak mindenkit.

„Szűzen férjhez menni megfutamodás”

2011-11-16T19:15:00.002+01:00

Gondolkoztam sokat azon, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, hiszen nem elsődleges célunk a bloggal, hogy nekiálljuk a vitázni azokkal, akik máshogy gondolkoznak. Abszolút tiszteletben tartjuk mások más véleményét, csupán szeretnénk megosztani a miértjeinket azokkal, akiket érdekel. Eddig nem reagáltunk egy netes cikkre sem, most egyet mégis kiválasztottunk. Egy egész friss cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, ami a Nők Lapja Café-ban jelent meg, az írója Soma, az ismert médiaszemélyiség. Azért is ezt választottuk, mert sok mindennek egyetértünk, amit leírt, sok igazság, fél-igazság van benne, csak a konklúzió más, amit levonunk. Nem kritizálni akarom az írót, csak párbeszédre hívlak titeket a cikk kapcsán.

(Néhány gondolatomat zárójelben, dőlt betűkkel írom a cikkhez, melynek forrása : http://www.nlcafe.hu/eletmod/20111110/szuzen_ferjhez_menni_megfutamodas/.)

"El tudom képzelni, hogy van, akiknél bejön a szűzen házasodás, de alapjában véve ez visszalépés (mihez képest?), sőt egyenesen megfutamodás (mi elől?) .

A szüzesség és a hűség funkciója a nemrégiben lejárt patriarchális időszakban az volt, hogy a férfi biztosan tudja, hogy ő a gyermek apja, vagyis a saját gyermekét neveli fel. (Ehhez képest két forrásból is azt olvastam, hogy a gyerekek 8 százalékának nem az az apja, akit annak hisznek. Persze a statisztika az csak statisztika, az élet meg az élet.) (Ha csak ennyi lenne a funkciója, akkor nem is lenne érdemes beszélni róla. A szüzesség és hűség "funkciója" azonban sokkal több szerintünk. A fent említett dolog pedig a szüzességnek és hűségnek nem az oka és létrehozója , hanem -mondjuk-pozitív hozadéka volt - ami ezek szerint nem is mindig jött be.)

Legutóbbi könyvemben (Új egyensúly – Fordulópont a férfi és nő viszonyában) több száz oldalon át fejtegetem, mit jelent az és milyen következményekkel bír, hogy az eddigi alá-fölé rendelt viszonyulás helyett minden szinten egyenjogúan, egyenrangúan élhetünk egymás mellett. Egy egészen más minőségű kapcsolat van kialakulóban a nemek között, mint ahogyan az élet más területein is érezhetjük a szemléletváltás közeledtét, jelenlétét. Csak mostanában kezdődött el az individualizálódás, a saját egyéni létünkre való ráébredés és a spirituális felébredés. Itt volt az ideje, de nyilvánvalóan ez sok szempontból megnehezítette az emberek életét, akik eddig hozzászoktak ahhoz, hogy apu (nemcsak a valós apu, hanem „kommunizmus-apu”, „vallás-apu” ) megmondja, hogy mit hogyan KELL tenni. És most, hogy sok szempontból szabadon választhatnak az emberek, megijedtek, félnek a döntéstől. (Azt gondolom, hogy az alá-fölé rendeltség egy kapcsolatban nem kor vagy vallásfüggő, illetve azt, hogy sokan összekeverik az alá-fölé rendeltség fogalmát a munkamegosztással, a családban betöltött szereppel. Semmivel sincs kevesebb értéke az otthon, családban végzett munkának mint a munkahelyen végzettének. Csak épp nincs annyira előtérben. De minden nagy tetteket felmutató ember mögött ott volt a támogató családi háttér. Ami nélkül nem érték volna el, amit elértek. A nagyszüleim végigdolgozták az életüket. Nagypapám kőműves mester volt, rengeteg házat épített életében. Nagymamám egész életében otthon dolgozott: ellátta az állatokat, a ház körüli dolgokat, sütötte a kenyereket, nevelte a gyermekeit. Nekem senki ne mondja, hogy az ő munkája kevésbé volt fontos, vagy alá volt rendelve a nagypapámnak. Kiegészítették egymást. De az egész alá-fölé rendeltségi kérdés megérne egy külön cikket.)

Szűzen férjhez menni, megházasodni bizonyos szempontból leegyszerűsíti az ember életét. Nincs összehasonlítási alap, együtt fedezik fel a szexet, és bármilyen is a másik, ő lesz a legjobb, az egyetlen. (Ez miért baj?) És mivel az individualizálódás az ego működésének fölerősödését is magával hozta, ezért az „én vagyok a legjobb, az egyetlen” igen fontos az ébredező, szorongó gyermekembereknek. (A legutóbbi szó alatt azt értem, hogy lehet, hogy felnőttkorú az illető, de lelkileg gyermeki szinten van. Éretlen.) (Szóval az a gondolat, hogy a másiknak én vagyok az egyetlen, az első, az csak az éretlen ego-jú lélekben gyermekszinten megrekedt embereknek jelenthet sokat? Akkor éretlen személyiséggel mentem férjhez egy ugyancsak infantilis felnőttbőrbe bújt gyerekhez. De asszem vállalom.)

A párkapcsolatban igen meghatározó a szexualitás, annak minősége. (Egyetértünk 100%-ban.) Végre beléptünk abba a korba, amikor egyre tudatosabban, egyre inkább bűntudat nélkül élhetjük meg a minőségi szexet, és azt is, hogy nagyon sokféle szerepben, minőségben lehetünk jelen az életben, és ezeket a szerepeket mind összehozhatjuk magunkban. Ma egy nő egyszerre lehet anya, feleség, szexis nő, dolgozó nő, spirituális fejlődését tudatosan ápoló ember, barátnő… véget ért a szűz és a szajha kettősségének az ideje, ma már nem kell egy férfinek attól szenvednie, hogy a tisztességes feleség, gyermekei édesanyja és a szexuálisan is kívánatos nő, a „rosszlány” nem fér meg egy nőben. Erre tessék, mit találtak ki a konfliktusoktól, bonyodalmaktól, de egyben a fejlődési lehetőségektől meghátrálók? Hogy tapasztalatlanul, gyermekfejjel, szűzen mondják ki a fiatalok az igent arra, amiről azt sem tudják, hogy micsoda!?! (Azt hiszem, az a kor már lejárt, amikor a lányoknak fogalmuk sem volt, mi vár rájuk a nászéjszakán. A három fogalom [tapasztalatlanul, gyermekfejjel, szűzen.] pedig nem szinonima. Aki szűz, annak persze nincs tapasztalata a szex fizikai vonatkozásaiban, de nem feltétlenül a tapasztalatlan az életet, kapcsolatokat tekintve, és nem jelenti automatikusan, hogy gyerekfejjel tapasztalja meg majd a szexet. Egy huszoniksz éves fiatal pár hosszú, felelősségteljes együtt járás után nem gyerekfejjel mondja ki az igent egymás életére, s ennek folyományaként a fizikai egyesülésre is. Nemcsak tizenéves szüzek léteznek.) Igaz, hogy így az egónak egy csomó bonyodalmát megúszhatják, de ennek komoly ára lehet!

Eszembe jutott egy huszonéves szerelmem, akivel heteken át jártam, mielőtt eljött a nagy nap, ami egyben kapcsolatunk utolsó napja volt, ugyanis erekcióban körülbelül 11-12 cm-es volt a fiú pénisze. Az addigra vasolvasztó forróságúra hevült szerelem (vagy annak hitt illúzió) azonnal kihűlt, ahogy a kezembe vettem a nemi szervét. Persze nem a méret számít, ez igaz is, abban az esetben, ha a méret az átlagos méreten belül van, de a szélsőségek igen ellehetetlenítik a nemi élet minőségét. És ez csak egy szempont. (A Káma-szútra három alapvető nemiszervméretet nevez meg állatok neveivel, és három szenvedélyességi szintet, ami adott tulajdonság.)

Olyan sokáig volt elnyomva a szexualitás, annyi bűntudat, rossz érzés lett rápakolva, hogy nem csoda, hogy most a végletekkel kompenzál a világ. Ez már csak így működik ezen a bolygón, egyik végletet a másik követ. (Ez így van.) Elhiszem, hogy ez sok szempontból riasztó, de biztosan tudom, hogy nagy általánosságban nem az a megoldás, hogy a fiataloknak azt sugallják: menj szűzen férjhez. Ja, olyan ez, mint a lottóötös: vagy bejön, vagy nem. Amiről nem tudunk, az nem fáj – mondja a szólásmondás –, de úgy is fordíthatjuk: amiről nem tudunk, az nem hiányzik. Ha nem tudjuk, hogy milyen a másik, hogy milyen, ha még jobb, akkor egy csomó energiát – keresgélés, elégedetlenség, csalódás – megspórolunk. Megtanulni beérni azzal, ami VAN, és nem mohónak, kíváncsinak lenni, igen, értem ennek a választásnak a vonzását. De mivel közel huszonkét éve élek ugyanazon – egyébként nagyszerű – férfi mellett, pontosan tudom azt is, hogy ez nem jött volna össze, ha szexuálisan nem lett volna köztünk passzent. (És sok szeretőm volt előtte.) (Nem is tagadjuk azt, hogy két ember szexuális kapcsolata meghatározó. Csak épp felborult az ok-okozati viszony. Nem ismerem Somát és párját személyesen de biztos vagyok abban, hogy nem azért rakta le Soma a párja mellett a voksát sok szerető után, mert vele tartott az orgazmus leghosszabb ideig, hanem mert vele alakult ki az a harmónikus, spirituális, lelki, egymást támogató és szerető kapcsolat, ami a többiekkel nem, és aminek a köztük levő szexuális harmónia is köszönhető. Nem a jó szex alapján kéne párt választani, mert nem a jó szex teszi a jó kapcsolatot, hanem a jó kapcsolat teszi a jó szexet! Így -gondolom -Somáék esetében is.)

Szerintem a házasság kimondása előtt igenis kell a tapasztalat, kell a tudatos döntés, a szabad választás. (Igen, igen, igen. Tudatosan és szabadon döntsünk, hogy kivel éljük le az életünket. Csak ne a szexuális összeillés legyen a döntés alapja.) Végre fejlődhet a szexuális kultúránk – annyi energiát, örömöt, erőt ad a jó szex, kár lenne lemondani róla! (Miért kéne?) Szerintem nem a szűzen való férjhezmenetel fogja elhozni a felek közt a várva várt harmóniát, hanem az önismeret, a tudatosság, a felébredés, az, hogy felnőjünk, hogy felelős döntéseink, tetteink legyenek, hogy tudjuk, érezzük azt, amit a másik érez, és amit a másiknak okozunk. (Soma pontosan felsorolta, hogy miket segít elő a tiszta, testi kapcsolattól mentes együtt járás, ami majd szexuális harmóniát is magával hozza.Kinél-kinél korábban vagy később.) És ez nem megy szenvedés nélkül."

Zárszó (tőlem). A tiszta együtt járás, aminek a szépségére, "hasznára" próbálunk rávilágítani a blogon, nem egyenlő, hanem több annál, minthogy két egészséges fiatal évekig szívatja egymást, és értelem nélkül megfosztják magukat és a másikat egy örömforrástól, mert valami külső elvárásnak akarnak megfelelni. Ha csak ennyit jelentene, akkor hagyhatnánk a csudába az egészet. Két fiatal egy olyan együtt járás alatt, amelyben átmenetileg háttérbe szorítják az ösztönös testi közeledést, és az ebből felszabaduló energiát egymás mennél mélyebb, igazibb, teljesebb megismerésére fordítják, úgy megalapozhatják a közösen együtt töltött életet, mint sehogy máshogy. A tisztaság nem passzív tűrés, hanem aktív építés. A különbség ég és föld.

A Mária rádióban kéthetente péntek esténként van egy műsor (Van, aki tisztán szereti), amit a TSZM-esek vezetnek. A múlt pénteki adásban pont ezt a cikket elemezték. Érdemes rászánni az időt, és visszahallgatni. Mivel csak két hétig archiválják a műsorokat, ha érdekel, gyorsan kattints rá. http://www.mariaradio.hu/musorok/archiv (nov. 11. este 9 óra)

Ti mit gondoltok a témáról?

Farkas István piarista atya gondolatai (2)

2011-11-14T07:24:00.003+01:00

folyt. innen:

8. A házasságon kívüli szexuális kapcsolatban az egyik legszentebb valósághoz, két ember tökéletes szeretetkapcsolatához félelem, bűntudat kapcsolódik. Nincs mögötte a teljes elköteleződés biztonsága: „Te életreszólóan, visszavonhatatlanul az enyém vagy, és én a tiéd.”

9. A test nagyon könnyen válhat a manipulálás eszközévé. Ráhajtok valakire, testileg az enyém lehet, de ezzel egy kegyetlen zsákutcába kerülök: „vajon tényleg szeret? Nemcsak a hálómba került? Őszintén szeret, nemcsak a trükköm köszön vissza?”- s így nem oldódik fel a magányom, mert nem szabadon fogadtak el.

10. Roppantul megtévesztő, amikor a test túlhangsúlyos lesz a választásban. Természetesen nagyon fontos tényező a testünk, de egy teljes élet boldogságához még fontosabb a másik önzetlensége, figyelmessége, türelme, áldozatkézsége, megbocsátási készsége… A „próbaházasság” egysíkú döntést hoz, amióta ez a „divat”, azóta sokkal több a válás, mint azelőtt.

11. Az ember azáltal több az állatnál, hogy nem determinálják az ösztönei. A férfiasság pl. nem az ösztönerővel mérhető, hanem épp azzal, hogy valaki mennyire ura ilyen hajlamainak. Az önfegyelem hiánya, föladása a későbbi házasságot is megrontja (erőszakosság, hűtlenség stb.).

12. A házasság előtti szexuális kapcsolat a féltékenység, gyanakvás, bizalmatlanság alapjait rakja le. Partnerem ma velem él házasságon kívüli szexuális életet. Holnap házastársam lesz, s mivel az ő nemi élete eddig sem korlátozódott a házas kapcsolatra, bárkivel megcsalhat. A házastársi hűségre a legnagyobb garancia: a házasságkötés előtt megtapasztalom, hogy a partnerem irányomban (is) mennyire ura ösztöneinek.

13. Egy házasság teherbírása attól függ, hogy mennyire szabadon vállaltam. Krízisekben jó visszagondolni arra, hogy milyen hosszú időn át teljesen függetlenül (szexuális kapcsolat nélkül) éltünk egymás mellett, s így érett meg egy erős, szabad döntés. Mennyire szomorú arra gondolni, hogy belesodródtam egy házasságba: „Valójában nem akartam, de pofátlanság lett volna négy év együttélés után otthagyni.”,..”Jött a gyerek”. Stb. A sodródás, a kényszer mindig értékpusztító.

14. Ami a testhez kapcsolódik, abban jelen van az elmúlás, a halál. Ez igaz a szexuális kapcsolatra is. Ezt a tényezőt a házasságon belül az életadás lehetősége ellensúlyozza. A házasságon kívül pedig csak a mulandó gyönyör szolgálata van jelen:

„Cimborák, a kéj, a tivornya

Testet gyújt és lelket aszal.

De rút lesz, de fekete, ronda

Az ember, mikor belehal.!”

(Francois Villon)

15. A házasságban van több olyan időszak, amikor nem élhetnek házaséletet a párok (gyermek születése, betegség..) Ha a házasságkötés előtti megtartóztatás idején kiépül egy gazdag jelzésrendszer a kölcsönös szeretet kifejezésére, akkor időszakokban is élő marad a kapcsolat. A szeretet jelzésére páratlan lehetőség a testi kötödés, de ez csak akkor hiteles, ha az élet összes területén egyedülállóan fontosnak tartom a társamat.

16. Hogyan tekinthet öregkorára az, akinél a szeretet fogalmához szükségszerűen hozzátartozik a szexualitás fogalma? Ezzel a szemlélettel az öregkor üres, kétségbeejtő. Ha viszont van egy szép „tavasz”, amelyben az illető megtapasztalja, hogy milyen gazdag lehet a kapcsolat testi kötődés nélkül is akkor az „őszre” is és a „télre” is reménnyel tud tekinteni.

A felsorolt 16 szempont világnézettől függetlenül minden ember számára megszívlelendő. Alapvető emberi tapasztalatokra hivatkoztunk (bizonyára te is sokat átéltél ezekből).

A teljesség kedvéért még ide tennénk egy olyan érvet, amely az istenhívőknek jelent sokat:

17. életünknek és testünknek is Isten a gazdája. Sem a saját testem, sem a partneremé nem az én tulajdonom. Isten tulajdonjogát sértem a házasságon kívüli szexuális kapcsolattal. A házasságban Ő egymásnak ajándékoz bennünket, tehát innen kezdve nem sértés, nem lopás a szexuális kapcsolat, hanem kizárólagosságával visszavonhatatlanságával épp megsejtet valamit abból, hogy hogyan szeret engem az Isten.

Távol, de ugyanúgy...

2011-11-10T07:39:00.003+01:00

Figyelmetekbe ajánlok a cikket, ami a Keresztalja című internetes napilapban jelent meg, amely a 4 erdélyi katolikus egyházmegye mindennapi híreiről szól.

http://www.keresztalja.ro/2011/10/30/tisztan-a-hazassagig/

"Érdemes-e, kell-e tisztának megmaradni a házasságig? Egyáltalán a mai világban hogyan lehet szembeúszni az árral? Ezeket a kérdéseket szegezte nekem két hónappal ezelőtt az Erdélyi Madridon néhány fiatal. Látszott rajtuk, hogy számukra a tisztaság őszintén vágyott érték, és szeretnék megismerni Isten rájuk vonatkozó tervét, akaratát. Csak legyen, aki „vegye a lapot”, legyen, aki hitelesen válaszoljon nekik.

Nos, hát én vettem a lapot. Néhány héttel később azzal a kérdéssel kerestem meg a két éve házas gyergyószentmiklósi Pál családot, mi segített nekik abban, hogy tisztán készüljenek a házasságra. Kérésemre a feleség, Pál Tünde elmondta, hogy őt Isten kegyelme őrizte meg a tisztaság útján. Azt is hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem volt könnyű számukra, lévén, hogy több mint három évet tartott az önmegtartóztatás időszaka. „Tinédzseréveimben nem tudatosult bennem annyira a tisztaság fontossága – emlékezett vissza a feleség. – Többször is ki voltam téve annak a veszélynek, különösen fiú osztálytársaim részéről, majd az egyetemi évek alatt is, hogy elvesztem ezt a nagy kincset. Ez idő alatt Isten kegyelme őrzött meg. Férjemmel már az ismerkedésünk elején eldöntöttük, hogy egészen a szentségi házasságig nem élünk szexuális életet.” Férje, László hozzátette: „Tizenévesként még úgy gondolkodtam, természetes az, hogy a barátnőmmel szexuális kapcsolatom van. Voltak is ilyen jellegű, házasság előtti kapcsolataim. Egy ifjúsági hittanórán a lelkészünk a házasság előtti tisztaság fontosságáról és szépségéről beszélt. Amikor az egyetem évei alatt jobban Isten felé fordultam, letettem az addigi kettős életemet, és eldöntöttem, hogy ezután tisztán akarok élni. Ekkor találkoztam a feleségemmel, Tündével, és gondviselés-szerűen ebben is egyezett a véleményünk.”

A Kézdivásárhelyen élő kétgyerekes édesanya, Ilyés Dalma is hasonlóan nyilatkozott erről a kérdésről. Megtudtuk tőle, hogy ők férjével egy jegyeskurzuson hallottak először a házasság előtti tisztaság fontosságáról. „Első hallásra úgy gondoltam, hogy a mai világban ezt lehetetlen megélni, de aztán Isten igéjét olvasva meggyőződtem arról, hogy ez az Ő akarata, és a szexualitás helye a házasságban van. A párommal együtt eldöntöttük, hogy házasságkötésünkig „második tisztaságban” fogunk élni, engedelmeskedve Isten akaratának...

A folytatásért kattints ide: http://www.keresztalja.ro/2011/10/30/tisztan-a-hazassagig/

Együtt járás szex nélkül?

2011-11-07T04:41:00.001+01:00

"Az égő gyertya finom fényt vetett kettejük szorosan összefonódott kezére. A fiú hüvelykujjával gyengéden simogatta a lány kézfejét, és tekintete szerelmesen mélyedt meleg barna szemébe. Már három hónapja találkoztak rendszeresen.

Az egyetemen ismerkedtek meg. Péter fizikát, Andrea angolt és franciát tanult.

— Kapcsolatunkról akarok ma este beszélni – mondta Péter –, olyan elutasító voltál... hát nem szeretsz?

— Dehogynem, Péter, szeretlek! – válaszolta Andrea, és gyengéden megszorította a fiú kezét.

— De hát akkor mi van? Talán félsz a testi kapcsolattól?

— Nem, nem félek – válaszolta Andrea, és lesütötte a tekintetét –, de meg vagyok róla győződve, hogy az jobb, ha csak a házasságban kerül sor az intim kapcsolatra. – Eközben újból nyíltan, majdnem kihívóan a fiú szemébe nézett. Péternek leesett az álla a meglepetéstől, és ezt hebegte: „...ez nem létezik..., ez nem lehet igaz..., te még a középkorban élsz?”

— Péter, kérlek, ne légy udvariatlan. Alapos okaim vannak arra, hogy ez az álláspontom.

— Ne haragudj, Andrea, de ez számomra teljesen váratlan volt. Tudod, hogy ma mindenki ezt csinálja, és ilyen véleményre nem számít az ember.

— Először is, Péter, kedvesem, nem igaz, hogy mindenki ezt csinálja – vetette ellen Andrea –, és másodszor ezzel saját magad ismered el, hogy számodra az a mérce, amit a többség csinál. Ha annyian teszik, csak nem lehet olyan rossz... ezt gondolták emberek ezrei, amikor „Heil Hitlert” kiáltottak és büszkeségtől dagadó mellel vonultak háborúba. Egyre több ember lop, egyre több az iszákos... azért ez helyes? S a többség viselkedése legyen a mérce?

— Nem, természetesen nem – csendesítette le Péter a lányt –, de mi ketten gondolkodó fiatalok vagyunk, nem? Hát vizsgáljuk meg egyszer a dolgot jó alaposan! Az a fiatal, akinek nincs szexuális kapcsolata, prűd lesz, vagy talán mégse?!

— Egészen biztosan nem! A prüdéria nem a szexuális tevékenység hiánya miatt keletkezik, hanem amiatt, ha valaki a szexualitást szennyesnek tartja vagy elfojtja. De nekem ez nem szándékom, frigid se vagyok, hanem ezt a feszültséget tudatosan vállalni szeretném, és együtt szeretnék élni vele a házasságig.

— Szóval, Andrea, beismered, hogy benned is van ilyen vágy?

— Igen, természetesen.

— Látod, akkor ez úgy van, mint az éhséggel és a szomjúsággal. Aki pedig semmit sem eszik, az éhen hal. Miért ne elégíthetném ki a szexuális kívánságomat, amely mint nekem, mint embernek egyszerűen van?

— Hogy életben maradj, enned kell, ugyanezt a szexről bizonyíthatóan nem lehet állítani. De fontosabbnak tűnik nekem itt a magatartásod, Péter, a felfogásod saját kielégülésedről. Hiszen egy lány nem egy szelet csokoládé, amelyet elmajszolhatsz, hogy csillapítsd a kívánságodat. Én nem azért vagyok, hogy te kielégíthesd a szexuális vágyaidat.

— Ezt nem is így gondoltam.

— Tudod, a szexualitást ajándéknak szeretném tekinteni, amellyel egyszer téged, a szerelmesemet majd boldoggá tehetlek, közben persze tudom, hogy ez nekem magamnak is ajándék lesz. De csak akkor akarom a testi egyesülést, ha meglesz hozzá a megfelelő védőkeret. Ha valamilyen kívánságunk van, az nem jelenti automatikusan azt, hogy annak rögtön teljesülnie kell. Hiszen nem állsz meg a húsbolt előtt sem, ha a szalámi látványától összefut a nyál a szádban, és nem vered be a kirakat üvegét, hogy elvedd azt a szalámit, és csillapítsd az étvágyadat. Az ösztönök azért vannak, hogy helyes úton és módon használjuk fel őket. És Péter, a szexuális kapcsolatban szükség van a védelmező keretre, amely a házasság.

— Ezt te mondod, szívem. De egy dolog világos, azt még is csak ki kell próbálnunk, hogy szexuálisan összeillünk-e. Vagy te nem tartod fontosnak, hogy ezen a területen is minden jól menjen?

— Nagyon fontosnak tartom. De, ne haragudj az egyenes kérdésért: mi az, ami itt nem illik össze? Meg tudod ezt nekem magyarázni? Péternek lángvörös lett a füle, és zavart grimaszt vágott.

— Rendben van, kis bestia, anatómiai probléma valószínűleg nem lesz, de nem a nemi szervekről van szó, hanem arról, hogy a partnerek kölcsönösen ki tudják-e elégíteni egymást.

— És ez mitől függ?

— Hát, föltételezem, hogy a lelki összhangtól, és attól, hogy a partnerek mennyire figyelnek egymásra.

— Pontosan. És nézd, ha már most intim kapcsolatba kerülünk, csalódni fogunk, mert mindkettőnknek sokat kell még tanulnunk. Hiszen erről már beszéltünk. Sok időre van szükség ahhoz, hogy tapintatot, gyengédséget, törődést, felelősségvállalást, egyszerűen önzetlen szeretet tanuljunk, nem így van?

— Kétségtelenül így van. Ebben igazat adok neked, Andrea, mert hiszen logikus, hogy a házasságban is tanulási folyamat lesz, hogy a másikat szexuálisan megismerjük és megtanuljuk kielégíteni. A nővéremnél volt alkalmam megfigyelni a másik lehetőséget is. Elég gyorsan öszszeköltözött a fiújával, és most már szinte semmi mondanivalójuk nincs egymásnak. Mégis hamarosan feleségül fog menni hozzá, amit nem tudok igazán megérteni.

— Látod, a házasság előtti szexuális kapcsolat gátja a szabadságnak, ahelyett, hogy elősegítené. Azt hiszem, hogy azok tudnak szabadon dönteni egymás, illetve a házasság mellett, akik nem kötik előre magukhoz a másikat – főleg szexuális téren nem. Amikor egy nő első alkalommal adja oda magát férfinak, lénye legmélyéig odaajándékozza magát, és ez hozzáköti őt ahhoz a férfihoz. Nem az a jó, ha ez a férfi ugyanakkor a férje is? Ezt viszont a házasság előtti kapcsolatnál nem lehet száz százalékosan biztosítani.

— Így van, tényleg sok előre nem látható dolog van. De úgy gondolod, hogy a nővéremnél most más lenne a helyzet, ha ő meg a barátja vártak volna?

— Azt hiszem, igen. Feltéve, hogy meg van bennük az a készség, hogy a másik személyére úgy igazán odafigyeljenek. Hiszen mindenütt látod, hogy az ilyen „baráti” szexuális kapcsolatok annyira a szexhez kötődnek, hogy az emberi kapcsolat felszínes marad. Azon kívül azt is tudod, úgy válogatja a barátnőit, mint az ingét. Az ilyen egyoldalú szexuális tapasztalatok csak az új, a más, az erősebb ingerek iránti vágyat keltik fel, mert az olyan kapcsolatok, amelyek semmi másból nem állnak, csak szexből, magától értetődően unalmassá válnak.

— Természetesen, Andrea, de ezt én veled soha nem akarom. Tudod, hogy szeretlek, és ezt akartam testileg is kifejezésre juttatni...

— Teljesen megértelek, Péter, de nézd, éppen egy nőnél nagyon sok múlik a nemi egyesülés légkörén. Olyankor védettségnek és biztonságnak kell lenni...

— ... ami a házasságlevéltől függ?

— ... igen, drágám, attól is. – A saját lakásunkban vagyunk, elválaszthatatlanul összetartozunk nyilvánosan is, örülhetünk egy gyermek jelentkezésének, nem kell félnünk, hogy „rajtakapnak” bennünket, férjnek és feleségnek tudjuk magunkat... a jogilag érvényes házasság olyan, mint a kertet körülvevő kerítés, védelmezi a szerelem virágágyait.

— Már nagyon poétikus vagy...

— Rendben van. Hát maradjunk „józanok”. De vedd számításba azt is, hogy egy nőhöz az érzései is hozzátartoznak, és az intim kapcsolatban az érzéseknek egyértelműnek kell lenniük, különben sehogy sem jön össze a dolog.

— Ezt értem. Ez akkor azt jelentené, hogy azok a próbálkozások, amelyek rossz tapasztalatokkal végződnek, még nem mutatják azt, hogy a dolog alapvetően reménytelen.

— A kísérletezések sohasem adhatnak valóságos képet a szeretetről. Nem lehet próbaképpen élni, sem próbaképpen meghalni. A házaséletet sem lehet kipróbálni. Hiányoznak az előfeltételek, a „kísérleti feltételek” nem igaziak, félrevezetőek. Ez pontosan olyan, mintha azzal próbálkoznék, hogy megtanuljak úszni a fürdőkádban. Ez lehetetlen. Az igazi úszáshoz megfelelő körülmények kellenek: elég vízre, egy tó tágasságára van szükség. És a házasság olyan, mint ez a tó.

— Megfordítva ez azt jelentené, hogy egy „szexuális próba”, amely jól sikerült – talán az ösztönök hevessége miatt –, még nem bizonyítja azt, hogy a partnerek szexuálisan is tudnak valamit adni egymásnak egy hosszú házasság alatt.

— Tejesen ez a véleményem, kedvesem.

— Szeretni pillanatnyilag számomra ezek szerint ezt jelenti: lemondani, elhordozni a szexuális feszültséget...

— Azt jelenti, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, a lelket juttatjuk szóhoz és nem a nemi szerveket, érlelődünk a tapintatban, egymás megértésében, a gyengédségben, gyakoroljuk a megértést, szabadságot biztosítunk egymásnak a személyes döntéshez, nem válunk áldozatává a többség felfogásának, hanem megteremtjük a házasság alapjait...

— Jó, jó... már kapizsgálom... de én is akarom ezt?!

— Ez a döntő kérdés, Péter. Ebből is láthatod, hogy az igazi szeretet nagyobb részben akarati döntés, mint érzelmek dolga.

— Azt hiszem, igazad van. És meg kell mondanom, hogy számomra ez a szerelem tartósabbnak tűnik... te megérnéd... Ezt meg kell gondolnom.

A gyertya sárgásvörös lángja megrebbent, amikor felkeltek, a székeket az asztalhoz tolták, és Péter felsegítette barátnőjére kabátját."

forrás: Fészekmeleg

Második tisztaság (10) - tapasztalat

2011-11-01T04:03:00.002+01:00

"Ilona: Saját bőrünkön tapasztaltuk, mennyire befolyásol bennünket a mai világ. Ez a negatív hatás jelent meg a kapcsolatunk testi oldalán is. Nem sokkal azután, hogy egymásba szerettünk, elkapott minket a szenvedély, és az eszünk bármennyire is ellenkezett, nem tudtunk megálljt parancsolni: megtettük azt, amit csak a nászéjszakán lett volna szabad megtenni. Ebben szerepet játszott a mai világ felfogása, az, hogy nekem az előző kapcsolatomban, egy nemhívő fiúval, ez természetes volt. Lehet, hogy benne volt az is, hogy tudtuk, én nemsokára kimegyek Németországba babysitternek fél évre, és talán féltünk attól, hogy elveszítjük egymást, az egymáshoz való nagyon hamar kialakult, nagyon szoros kötődésünket. Utána rögtön borzasztó lelkiismeret-furdalás gyötört mindkettőnket. Én duplán éreztem magam nagyon rosszul. Az előző komoly kapcsolatomban, nagyon fiatalon megtettem ugyanezt, csak azért, hogy velem maradjon a fiú, és mert azt hittem, elvesz majd feleségül. Úgy éreztem, most Ádámot is én csábítottam el, vittem rossz útra. Én úgy éreztem, nekem már mindegy, a múltam miatt úgyis szennyes maradok, hiába gyóntam meg már többször is. A világ azt mondta, ez természetes, ez így van rendjén, de mi mégis nagyon rosszul éreztük magunkat minden alkalom után.

Egyszer kezembe került Varga Péter Spielhózni című könyve. Régebben is olvastam, nagyon tetszett. Most egy olyan rész ragadott magával, amire addig nem emlékeztem. Leírja, hogy ami megtörtént, azt nem lehet visszacsinálni, de minden párnak van esélye, hogy ismét tisztává váljon. Ha imádkoznak, közösen elhatározzák magukat, és bármennyire nehéz, ellenállnak a kísértésnek, akkor lelki értelemben újra szűzzé válhatnak. Ádámmal sokat beszélgettünk erről, eldöntöttük, hogy meg akarjuk ezt valósítani, és sokat imádkoztunk ezért. Többszöri nekifutásra ugyan, de végig tudtuk csinálni: a házasságkötésünk előtti kb. 1 évben (3 évig jártunk együtt) sikerült tisztán megélni a kapcsolatunkat.

Voltak nagyon nehéz pillanatok, olykor mindketten elbizonytalanodtunk, de mindig bíztattuk, erősítettük egymást, hol egyikünk, hol másikunk. Volt, hogy utolsó pillanatban tért észhez valamelyikünk. Ennek a lemondásnak a hatására éreztük, hogy valóban sikerült lelkileg tisztán lépnünk a házasságba. Máig is úgy gondoljuk mindketten, hogy jól döntöttünk: újra megtalált tisztaságunk kinccsé vált számunkra.

Ádám: Egy másik dolog, amiben a mai világ felfogása befolyásolt bennünket, hogy nem mertünk úgy összeházasodni, hogy ne lakjunk együtt legalább egy kis ideig. Ez úgy indult, hogy (ahogy mindenki), sajnos a környezetünkben sok zátonyra futott házasságot láttunk mi is. Mikor megismerkedtünk 2004. júniusában, rá 3 hónapra Ilona kiment Németországba dolgozni fél évre. Nehéz volt a 6 hónap egymástól távol, így amikor hazajött, minél többet együtt szerettünk volna lenni. Eleinte egyszer az én szüleimnél, másszor Ilona szüleinél voltunk, de mindig együtt. Végül, szép lassan, Ilona hozzánk vándorolt, és ott ragadt.

Lelkiismeret-furdalásunk volt, hogy együtt lakunk házasság előtt, mert éreztük, hogy ez nem helyes. Így aztán szabályokat állítottunk fel egymásnak: ahogy már említettük, próbáltunk tisztán megmaradni a testi kapcsolatunkban, nem akartunk próbaházasságban lenni, nem akar-

tunk élettársak lenni, csak szerettünk volna mindig együtt lenni. Az eljegyzés után a nagypapám nagyon beteg lett. A MÉCS Napok alatt úgy döntöttünk, hogy odaköltözünk hozzá, ezzel tudunk legjobban segíteni neki. Így is lett. Úgy laktunk együtt a nagypapámnál házasság előtt, hogy betartottuk a közösen felállított szabályokat. Viszont egy hónappal az esküvőnk előtt, június elején, mindketten hazaköltöztünk saját szüleinkhez külön-külön, hogy a házasságkötéskor még inkább át tudjuk élni: az igazi közös életünk csak most kezdődik majd.

Ilona: Ma már nem értünk egyet azzal, ami a csapból is folyik, hogy az együttélés a legjobb módja, hogy megismerjük egymást. Most, az esküvőnk után érezzük igazán azt is, milyen lehet úgy összeházasodni, hogy előtte együtt él valaki: semmi különbséget nem érez, mert az esküvő után csak visszamegy a megszokott életébe. Nekünk szerencsénk volt annyiban, hogy esküvőnk után pár hónappal lett kész a lakásunk, így igaziból ketten csak ekkortól éltünk együtt.

Ha újrakezdhetnénk, ma már nem az együttélést választanánk. Az őszinte közös imák, és a közös cél többet adtak nekünk. Ráadásul az újra megtalált tisztaságunkkal a nászéjszaka varázsa se veszett el. Úgy érezzük, hogy az igazi mézeshetek pár hónapja jöttek el igazán, amikor végre csak ketten lettünk, amit évek óta vártunk. Igaz, mint kiderült, igazán sose voltunk ketten: pár héttel később, hogy beköltöztünk közös otthonunkba, decemberben kiderült, hogy már több, mint egy hónapja hárman vagyunk."

Forrás: Fészekmeleg (a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Élet- és Családvédelmi Központja által kiadott kiadvány)

Az önkielégítésről (3) - könyvajánló

2011-10-15T02:44:00.000+02:00

Egy négy gyermekes édesapa recenziója következik egy, a témába vágó könyvről:

Gondolatok Bill Perkins – Randy Southern: A pucér valóság. A szexuális tisztaságról fiúknak. című könyve kapcsán (Harmat kiadó, 2009)

Nagyon jól összeszedett, követhető és élvezhető „zsebkönyv”, gyakorlati útmutató. Külön előnye, hogy kifejezetten fiúknak szól, mai nyelven, a mai fiatalokat különösen érintő két súlyos kérdés - a pornográfia és az önkielégítés - köré gyűjtve megállapításait. Bemutatja a bűnös kéjvágy természetét, a szexuális függőség kialakulásának mechanizmusát és legyőzésének bibliai – Krisztus erejére támaszkodva járható – útját és örömét.

Majdnem teljesen a katolikus egyház tanítását tükrözi, kivéve, amikor azt az engedményt teszi (a 67. oldalon), hogy az önkielégítés bizonyos megszorításokkal elfogadható, ha valaki a felgyülemlett szexuális feszültség levezetése érdekében úgy folyamodik hozzá, hogy az:

- nem fertőzi meg elméjét kéjsóvár gondolatokkal (pl. nem telik el közben bűnös fantáziálással),

- nem teszi a megszokás rabjává (elszigetelt, egyedi jelenség marad),

- nem torzítja el a szexualitásról kialakított elképzelését („szükséges rossznak” tekinti).

Ez nemcsak teológiai, hanem pszichológiai alapokon is támadható, a következők miatt.

A szexuális vágyak ezen kielégítési formájának nem szerencsés kiskapuk nyitva hagyásával létjogosultságot engedni, mert nincs az a serdülő fiú, aki megálljt tudna parancsolni ösztöneinek, ha egyszer utat engedett nekik.

A szexuális vágy természeténél fogva kielégíthetetlen – különösen az önkielégítés által, mivel soha nem adja azt a teljes intimitás-érzést, amire az ember valójában vágyik, ezért a vágy szinte azonnal újratermelődik.

Ugyancsak a szexuális vágy sajátos természetéből fakad, hogy nem történik semmi, ha nem elégítjük ki: nem halmozódik fel (feltéve, hogy nem tápláljuk újra), hanem ahogy jött, úgy el is tud múlni, ha figyelmünket és energiánkat más irányba tereljük.

A szexuális vágy kielégítése sosem lehet öncélú folyamat, a házasságban sem, hanem csak kísérője egy sokkal mélyebb eseménynek, amelynek célja a házastársak összekovácsolása (és a gyermeknemzés). A házasság sem ösztöneink kiéléséről szól és a vágyaink uralma elleni harc a házasságban is tart (tehát nem addig kell „kibírni valahogy”) - éppen ezért minél hamarabb tanulunk meg uralkodni rajtuk, annál jobb.

Továbbá: az önkielégítés – az eseti is - éppen az ellenkező hatást éri el, mint amit ígér (akárcsak a házasság előtti szex). Ahelyett, hogy levezetné a szexuális feszültséget, ébren tartja azt és ahelyett, hogy megtanítaná a szexuális örömszerzés megfelelő módját (amit a mai tudatformálók leginkább sulykolnak), saját kielégülésünk rabjává tesz minket – ezáltal is megnehezítve, hogy majdan a szexuális együttlétet partnerünk számára igazán örömtelivé és kielégítővé tudjuk tenni.

Végül szükséges tudatosítani azt is, hogy korunk szexuális túlfűtöttsége a fogyasztói társadalom terméke, annak egyenes következménye, sőt fenntartó eleme (amit ezért e társadalmi-gazdasági rendszer fenntartói tudatosan táplálnak): az ösztönember ugyanis a legengedelmesebb fogyasztó.

Ezen fenntartásokkal a könyvet minden serdülő fiúnak kifejezetten elolvasásra és továbbgondolásra ajánlom.

Az önkielégítésről (2)

2011-10-13T02:37:00.003+02:00

Folytatás innen.

(4). Van egy negyedik lehetőség is. Amikor eljön az ideje, elmondjuk majd neki, hogy az, ami éjszaka történik vele, (merevedés, nedves lepedő), az teljesen természetes, nincs mit szégyellni rajta. Most kezd érni, készülni a szervezete, hogy egyszer majd az élet forrása lehessen... Nem bűn, nem szégyellni való. Csak a természet teszi a dolgát.

Elmondjuk majd, hogy nemcsak félálomban, hanem nappal is megtörténhet vele, ha lát valami izgatót. Egy lengén öltözött lányt, egy standnál kirakott újság címlapját. Bárhol, bármikor érheti valami, ami testileg hatással van rá. Nem ez a "baj". A képek, ingerek jönnek, mennek, fellép egy ösztönös, testi reakció, hiszen a fiúk a vizuális ingerek felfogására vannak programozva. A lényeg viszont az, hogy mit kezd majd ezzel. Továbbengedi és túllép rajta, vagy "belemegy", az elkövetkező fél órában forgatja magában, újra éli, továbbgondolja...

Mesélni fogunk arról, hogy Isten az új élet születését eredményező együttléthez ajándékba adta a testi örömet, ami majd még szorosabb köteléket fog teremteni közte és választottja között. Ebbe az ajándékba azonban nem érdemes előre belekóstolni, komolyabb esetben eltékozolni. Tapasztalat: az életre választott párjával történő szerelmes együttlét okozta szexuális öröm köszönő viszonyban sincs a titokban csent önkielégítés fizikai érzésével. Ha pedig becsúszik egy-egy alkalom, hát, Istenem, megtörtént, lépjen tovább, tegyen egy-egy szeretetlépést "cserébe", és használja így az alkalmat, hogy erősebbé váljon.

Elég hamar meg fogja tapasztalni, hogy nem is kell keresnie az alkalmakat, amikor szexuális inger éri, hiszen bárhova fog menni, csőstül fog dőlni rá akár az utcán is. Nem vezet jóra, ha ezt még fokozza. Mennél inkább kerüli a bűnre, tisztátalan gondolatokra, tettekre vezető alkalmat, annál kevesebbszer kerül szembe a kísértéssel. Így is baromi nehéz harc lesz, hogy tiszta maradhasson a leendő felesége számára. Sokan bele se vágnak ("Ez egy természetesen ösztön, és csak magamnak ártok vele, ha elfojtom"). Pedig megérné megküzdeni vele.

Beszélgetünk majd arról, hogy sokan nem látnak semmi veszélyt az önkielégítésben: nem terjeszt nemi betegséget, lányok esetében nincs meg a terhesség veszélye, mégis szexuális örömhöz jut az ember. Mi a buktató mégis? Az ÖN-kielégítés befelé-fordulás, a SAJÁT, élvezetünkre irányul, minden(ki) más kizárásával. Az önkielégítés közbeni fantáziálásban viszont a másikat tárgynak tekintjük, amit arra használunk, hogy mi kielégüljünk. És ez a tárgy legtöbbször tökéletes (90-60-90, sehol egy zsírpárna, anyajegy, tökéletlenség) és minden pillanatban "tettre kész". Irreális elvárásokat támaszthat majd leendő, valóságos párja elé, ha hozzászokik a tökéletességhez.

Rá mutatunk majd arra, hogy a szexuális vágy természeténél fogva kielégíthetetlen – különösen az önkielégítés által, mivel soha nem adja azt a teljes intimitás-érzést, amire az ember valójában vágyik, ezért a vágy szinte azonnal újratermelődik. Ez önmagában nem csapda, hiszen kell, hogy újra és újra fellobbanjon - kell, hogy hajtsa a párt az új élet létrehozásának vágya. A csapda az, hogy önkielégítéssel nem lehet "lenyugtatni" a vágyat, a hormonokat, csak újra fellobban, erősebben, mert távol van annak beteljesítésétől, amire igazán mélyen vágyik az önkielégítő fiatal: a szeretetre, megértésre, elfogadásra, intimitásra...

és pont emiatt:

mesélni fogunk arról, ami ugyancsak a szexuális vágy sajátos természetéből fakad, hogy nem történik semmi, ha nem elégítjük ki: nem halmozódik fel (feltéve, hogy nem tápláljuk újra), hanem ahogy jött, úgy el is tud múlni, ha figyelmünket és energiánkat más irányba tereljük. Az éhséget csak evéssel tudjuk orvosolni, a szomjat ivással. Ha nem elégítjük ki, hosszútávon az egészségünk, életünk megy rá. De szexen halni nem lehet. A természet pedig időről időre (éjszaka) gondoskodik spontán a túl régi "anyag" frissre cserélésén...

Maga is sokszor fogja hallani, hogy különösen Freud nyomán állítják sokan, hogy komoly pszichés gondokat okoz, ha valaki akarattal és erővel elnyomja magában a szexuális vágyait. A szerencsénk az, hogy az ember az egyetlen "állatfaj", amelyik a szexuális vágyát tudja "szublimálni", azaz nem szexuális úton kiélni. Bátorítani fogjuk, hogy ha úgy érzi, hogy feszíti a vágy (a szó fizikai és lelki értelmében is), akkor ne nyomja el. Menjen el futni, biciklizni, sportolni, és leginkább szerezzen örömet másoknak, törődjön másokkal. Sokszor nem csupán a hormontúltengés okozza a vágyat, hanem a mozgáshiány is. Ha kell, menjen mindennap sportolni. Rengeteg felesleges (szexuális) energiát (is) el tud vezetni a sport. Hát ha még közösségi élménnyel is párosul. A sport mellett máshova is átvezetheti az energiáját: tanulásba, mások szolgálatába. Ezáltal több, erősebb lesz.

Megosztjuk vele majd azoknak a tapasztalat, akik úgy küzdöttek az önkielégítés befelé fordulásával, hogy kifelé fordultak. Ha kísértés érte őket, körülnéztek, kinek tudnának azonnal segíteni, hol tudnának abban a pillanatban örömet okozni (és nem egyedül lenni a szobában.) Mosogatni, játszani a kistesóval, felhívni a nagyit. Valamit, ami átsegíti őket a kísértésen. Ami aztán el is múlik ezáltal. Tapasztalatuk szerint az ebben való kitartás olyan, mint az izom: először nehéz, és kellemetlen dolgoztatni, de aztán egyre könnyebbé válik. Főleg, ha nem keresik tudatosan az alkalmakat, ahol kísértés érheti őket.

Sajnos annak a veszélyéről is beszélnünk kell, hogy nagyon könnyű hozzászokni. Elnézést a durva poénért, de ott lesz a keze ügyében egy olyan örömforrás, amihez bármikor fordulhat. Ha szeretet-hiánya van. Ha frusztráció érte a suliban. Ha rosszkedvű. Ha problémája van. Annyira könnyű a maszturbációban keresni a pillanatnyi megoldást. Hihetetlen sok szex-függő ember van, akiknél a függőség kialakulásának az első lépése a gyakori önkielégítés volt. És pszichés betegséggé válik, ami a házasságát is tönkreteheti.

Megnyugtatjuk majd, hogy ezzel nem lesz egyedül. Minden egészséges fiúval (s olykor lányokkal is) ez történik, s történt a világtörténelem folyamán, s fog majd történni a jövőben is. Látni fogja majd, hogy rengetegen nem küzdenek vele, hanem megadják magukat, sőt, keresik az alkalmat. Látni fog majd -remélhetőleg - pozitív példát a kortársak között, akiket nem a nemi vágyuk irányít, hanem ők irányítják azt, és valami pozitívat hoznak ki belőle, többek lesznek a küzdelem által. S reméljük, le fogja tudni vonni a konzekvenciát, ha látja a két csoport életének, kapcsolatainak minőségét...

Azt hiszem, örülök, hogy van még egy pár évünk erre a beszélgetésre...

Az önkielégítésről (1)

2011-10-11T01:46:00.001+02:00

A fiunk 5 éves. Most szervezem a szülinapi zsúrját. Szőke, kék szemű angyal (szó szerint), óvodás. Mindent szeret, aminek kereke van. Már "nagyfiú", amire büszke is. Furcsa belegondolnunk a férjemmel, hogy pár év múlva már más értelemben lesz "nagyfiú". Számára is eljön majd a kamaszkor, változni fog a teste, hormonviharokat él át, addig ismeretlen gondolatai lesznek, máshogy reagál majd bizonyos vizuális ingerekre, spontán éjszakai magömlései lesznek stb... Tényleg iszonyat furcsa belegondolni.

Valamikor, valahol ő is bele fog kerülni a belülről feszítő vágyak és titkos gondolatok, a pikáns viccek, és a nyíltan és titokban mutogatott pornólapok világába. Hamarabb, mint a mi generációnknál, hamarabb, mint szeretném. Mivel az előbbiek abszolút természetes dolgok egészséges fiúk (és lányok) esetében, azt elfogadom, azzal nem harcolok, de mivel az utóbbiaktól nem tudom hermetikusan elzárni (talán nem is kell), annyit tehetek, hogy előre felkészítem őt (és magamat : ) arra az időszakra. És igen. Előbb-utóbb napirendre kerül az önkielégítés kérdése is. Sokféle módon viszonyulhatunk a férjemmel ehhez a kérdéskörhöz.

(1.) Felvilágosult, a fiatalokat ismerő szülőkként nem beszélgetünk vele erről a témáról, mert ciki lenne az őseitől hallania, és nem akarjuk zavarba hozni. Ennek ellenére -hálistennek- nem kell egyedül szembenéznie a kérdéssel. Hagyjuk, hogy maga szerezzen infót a barátaitól, pornólapokból, internetről, behunyjuk a szemünket, és hagyjuk, hogy maga dönthesse el, mit is gondol az önkielégítésről, hogy milyen gyakran és milyen körülmények között teremt lehetőséget magának a dolog kipróbálására illetve gyakorlására. Isten ments, hogy bekorlátozzuk bármivel is. Sérülne a személyisége.

(2.) Bűntudatot ébresztünk benne, valahányszor "arra a mocskos dologra mer gondolni", komoly büntetéseket helyezünk kilátásba, ha azt a "tisztátalan, bűnös dolgot" meri csinálni. Mindenféle alantas eszközökkel elérjük, hogy elnyomja magában a nemi vágyát, és ha már elég frusztrált, torzult lett a személyisége emiatt, akkor elégedetten hátradőlhetünk, hogy megmentettük a fiúnkat a pokol kárhozatától.

(Azt gondolom, sokakban ez az elképzelés él arról, hogy miként áll az egyház az önkielégítés kérdéséhez. És közülük mindenki ismerhet legalább egy szexuálisan frusztrált fiatalt, akit szerinte az egyház "értelmetlen tilalma" tett tönkre, tehát meg is győződött az igazáról. Ezt az egyoldalú közfelfogást megváltoztatni nagyjából lehetetlen vállalkozás, annyit tehetek én, hogy lejjebb majd megpróbálom összefoglalni, mit is tanít az egyház valójában a kérdésről.)

(3.) Minden eszközzel bátorítjuk, hogy élje ki ezeket a szenvedélyeket, amint rátörnek, időt és nyugodt körülményeket teremtünk neki, hogy meg is tehesse, tényleg Isten ments, hogy bármit is elnyomjon. Annyi szexuális frusztrált keresztény fiatal van állítólag, ő nem lehet köztük. Újra és újra elmagyarázzuk neki, hogy önkielégítés a világ legtermészetesebb dolga, senkinek nem árt vele, hanem ingyen és bérmentve bármikor hozzájuthat egy természetes örömforráshoz. Nehezebb periódusokban feszültség oldására is kitűnően alkalmazhatja. Maszturbálással "ki tudja húzni" az első szexuális élményéig frusztráció nélkül.

(4.) Folyt.köv.: amit mondani fogunk!

Okt. 15-ei kongresszus programja

2011-10-04T02:09:00.000+02:00

Egyelőre így néz ki a nap programja, még változhat. Várjuk a javaslatokat, további ötleteket.

09: 00 – 10: 00 Érkezés, Regisztráció
10: 00 – 10:45 Kerényi Lajos atya köszöntője
10: 50 – 11: 25 Tanúságtétel (Balázs Gábor és Hulyák Edit)
11: 25 – 11: 35 Csendes elmélkedés
11: 35 – 12: 00 Tanúságtétel – egyedülálló férfi (Kékes Szabó Géza)
12: 00 – 12:05 Közös imádság
12: 05 – 12: 30 Tanúságtétel – egyedülálló férfi (Wéber Ákos)
12: 30 – 13: 30 Ebédszünet

13: 30 – 14: 00 Tanúságtétel – ifjú házasok (Szilágyi Döme és Fröhlich Dóri)
14: 05 – 14: 20 Ének ( Keszler Erzsébet)
14: 20 – 15: 20 Gerber Alajos előadása (tisztaság a házasságban)
15: 20 – 15: 30 Csendes elmélkedés
15: 30 – 16: 30 Kiscsoportos beszélgetés (Helyszín a hittanterem és az udvar!)
16: 30 – 17: 00 Kiscsoportos foglalkozások összefoglalása,
Kérdezz- Felelek, Hirdetések, Könyvajánló
17: 00 – 18: 00 Felkészülés a szentmisére (zene, ének)
17: 30 – 18: 00 Rózsafűzér imádság a templomban (fakultatív)
18: 00 – 19: 00 Szentmise Kerényi Lajos atya celebrálásával

Házaspárok tanúságtétele (8) Kata és László

2011-10-02T04:56:00.000+02:00

Kata és László 12 éves házasok, 4 gyermekük van. A közösségünkben (Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia) nőttek fel, ma is építő tagjai (pl. ifjú házas hittant tartanak)

Hogy ismerkedtetek meg? Első benyomás a másikról?

Kata: Általános iskolában évfolyamtársak voltunk, bár erre csak én szoktam emlékezni. Én akkor kezdtem kamaszodni, László amolyan „jótanuló” volt. Nagyon nem volt szimpatikus. Szerencsére később megtértem és felnőttem, László is megérett... A közösségben sok évet töltöttünk együtt, egymás mellett, mire igazán összetalálkoztunk.

László: Az általános iskolában valóban elég különbözőek voltunk, nagyon érdemleges emlékeznivalót nem láttunk egymásban.

A plébániai közösségben évekig közös feladataink is voltak. Ha az általános iskolát nem számoljuk, akkor is már legalább öt éve ismertük egymást, amikor elkezdtünk együtt járni. Ezért első benyomásról nehéz lenne beszélni. Aztán egyszer csak…

Jártatok mással is együtt korábban?

László: Igazából nem.

Kata: Néhány rövidebb kapcsolat után, megtérésemmel egy időben volt egy hosszúra nyúló, komoly kapcsolatom egy nálam sokkal idősebb fiúval. Ebből igen sokat tanultam. Legfőképpen azt, hogy nem szeretnék többet olyan emberrel kapcsolatba lépni, aki nem akarja figyelembe venni az általam kijelölt határokat, például a szexualitás terén. László nem csak figyelembe vette, hanem egyet is értett vele.

Mikor éreztétek meg, hogy Isten egymásnak szánt titeket?

László: A kapcsolatunk kezdetén, az első randi előtt egymástól függetlenül mindketten úgy álltunk hozzá, hogy igen, én ezt szeretném, de vajon Isten is ezt akarja-e. Volt egy kiállítás, ami mindkettőnket érdekelt, és külön-külön eszünkbe jutott, hogy elmehetnénk rá kettesben. De mindketten úgy próbáltuk intézni, hogy ne ragaszkodjunk saját vágyainkhoz: ha akar, más is eljöhessen velünk. Az a tény, hogy a 6-8 fős meghívott társaságból végül mégis csak mi ketten mentünk el, önmagában is egy válasz volt Isten részéről, már a legelején.

A kapcsolatunk előrehaladtával aztán fokozatosan egyre biztosabbak lettünk abban, hogy Isten egymásnak szánt bennünket. Nem tudok hirtelen felismerésről beszámolni.

Volt bennetek kétség?

Kata: Bennem nem.

László: Az esküvő előtti pár hét során volt valami, amit kétségnek nem neveznék, legfeljebb halvány elbizonytalanodásnak vagy „kijózanodásnak”. Vagy leginkább azt mondanám, hogy csak újra, komolyan megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy tényleg őt akarom-e választani életem párjának. Talán ez volt igazán a teljesen tudatos döntés pillanata. Kétségnek már csak azért sem nevezném, mert a válasz egyértelmű igen volt.

Kihez fordulhattatok tanácsért? Mi volt a "leghúsbavágóbb" tanácsa a lelkivezetőtöknek?

Kata: Feri atya mindig nyomon követte köztünk az eseményeket, rendszeresen eljártunk hozzá, minden nagyobb döntésünk előtt kikértük a véleményét és meg is tartottuk azt, azzal a hittel, hogy Jézussal közöttünk született döntés volt. Egyiket sem bántuk meg. Ezen kívül sok barát vett minket körül az ifiben, akik a kapcsolatukban előttünk jártak, hozzájuk is fordulhattunk, ha valami kérdésünk volt.

László: És eközben közvetlenül is igyekeztünk kommunikálni Istennel, egyénileg és kettesben is. Mindketten ebben a közösségben nőttünk fel, így a tiszta együtt járásról volt alkalmunk "elméletileg" is hallani, és sok vonzó példát látni.

Hol húztátok meg a határt testi téren?

Kata: Az együttjárásunk idején minden testi kapcsolatot mellőztünk, a legkisebb jeleket (kézfogás, csók) is beleértve, csak az eljegyzéstől (lánykéréstől) kezdtünk testileg is közeledni egymáshoz. Így láttuk biztosítottnak azt, hogy „józanul” tudjuk megismerni egymást, és meghagyjuk a másik teljes szabadságát a döntésre anélkül, hogy otthagynánk valamit ebben a kapcsolatban, ha mégis más felé visz az utunk. Nem mondom, hogy ez mindig könnyen ment, egy időben például azt vettük észre, hogy nagyon sokszor csikizzük egymást, nyílván, hogy egymáshoz érhessünk. Amikor ezt észrevettük, feltettük magunknak a kérdést: „Tudunk már egymás mellett dönteni egy életre?” A válaszunk akkor még „nem” volt, így sikerült abbahagynunk ezt a fajta érintkezést is. Talán ez nagyon fanatikusnak tűnik, de nem bántuk meg egyáltalán.

Hogy emlékeztek vissza a lánykérésre?

Kata: Azt hiszem, az ifi lelkigyakorlatról jöttünk haza, nálunk voltunk még este beszélgetni. Ha jól emlékszem, a lelkigyakorlaton direkt nem töltöttünk együtt sok időt, hogy tudjunk másokra is figyelni, így aztán volt miről beszélgetnünk. Ennek a beszélgetésnek a végén kérte meg László a kezemet. Akkor és ott kicsit váratlanul ért, bár már eléggé lógott a levegőben. Ezért nem volt nehéz igent mondani rá.

Mi segített megmaradni a tisztaság útján?

László: Leginkább biztosan az segített, hogy már eleve ez volt a szándékunk. Legelső alkalommal leszögeztük, hogy végig így szeretnénk készülni. Ezen kívül a közösség adta a legtöbb erőt ehhez, valamint a közöttünk levő egyre mélyebb lelki kapcsolat.

12 év házasság távlatából visszanézve, megérte a tisztaság miatti sok lemondás?

Kata és László: Igen, egyértelműen. Nem csinálnánk semmit másként.

Eltekintve együtt járásotok keresztény vetületétől, miért látjátok ésszerűnek a tiszta együtt járást nem hívő pároknak is?

Kata: Nem lehet másképp egymást igazán olyan mélységben megismerni, mint amennyire egy ilyen komoly döntéshez szükséges. Ködben nem lehet tisztán látni.

Hallgatásra érdemes

2011-09-30T03:25:00.001+02:00

Múlt szerdán országszerte összegyűltek fiatalok, hogy a tisztaságért imádkozzanak, és hallgassák azon párok tapasztalatait, akik már a tiszta együtt járás gyümölcseit élvezik. Alább meghallgathatjátok 2 pár tanúságtételét, akik Budapesten, az Örökimádás templomban osztották meg ezt a hallgatósággal, illetve Bíró püspök atya beszédét:

Bíró atya beszéde (22 perc)

http://www.4shared.com/audio/EUDSOfto/C0070921.html

Gica és Dávid tanúságtétele (9 perc)

http://www.4shared.com/audio/JbtV_1du/C0080921.html

Zsuzska és Attila tanúságtétele (9 és fél perc)

http://www.4shared.com/audio/-cEV5ZJY/C0090921.html

Ismételt felhívás: fiatalok (vagy kevésbé fiatalok) jelentkezését várják a nagymarosi szervezők, akik az előadás után beszélgetős kiscsoportot vezetnének. Tavaly voltam, kb. 25-en ültünk le egy körben. Születtek szép gondolatok, sok jó dolog került a közösbe, de a társaság fele meg sem szólalt, pedig biztos lettek volna gondolataik, kérdéseik, mivel rászánták az időt a csoportbeszélgetésre. Egyszóval nem lehet elég csoportvezető kint : ) Jelentkezhettek az oli@katolikus.hu email címen.

Közeledik Nagymaros - történelmi háttér

2011-09-29T01:14:00.000+02:00

Találós kérdés a szombati nagymarosi találkozó előtt: mi a kapcsolat II. János Pál és a találkozó között? Kiderül egy Sillye Jenővel készített interjúból, amit II. János Pál pápáról való gondolatairól készült:

"Sokunk életében jelentett döntő fordulatot a Szentatyával való találkozás, kapcsolat. Sillye Jenő testvérünket kértük, meséljen személyes élményeiről.

- Milyen személyes emlékek fűznek a Szentatyá-hoz?

Az én generációmnak meghatározó élmény volt a Szentatya látogatása 1991-ben. Korábban soha nem volt lehetőségünk eljutni Rómába, és ezt úgy éltük meg, hogy ha mi nem mehetünk oda, ő jön el személyesen hozzánk. Óriási élmény volt, mikor megtudtuk, hogy meglátogat minket. Fél évvel hamarabb felkértek minket, hogy vegyünk részt a zenei szolgálatban az ifjúsági találkozón a Sportcsarnokban, és mi hatalmas örömmel vártuk ezt a találkozást.

- Az alapkőletétel idejében történt mindez…

Igen, s többek szervezésének köszönhetően, a leendő templomunk (Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia) makettjét megáldotta II. János Pál a találkozó folyamán. Ez nekünk egy pecsét volt, hogy a templomunk az Ő kezében van, s fel fog egyszer épülni.

- Mit jelentett Neked a Szentatya személye?

Ő nagyon erősen Jézust közvetítette számunkra, s egy hihetetlen reménység volt, hogy olyan ember gondoskodik az egyházunkról, aki ismeri a szocialista rendszerek minden fájdalmát, nehézségét. Rendkívüli finomsággal, szeretettel, határozottsággal irányította a folyamatokat, s ennek is köszönhetjük, hogy szép lassan átalakult Közép-Kelet Európa.

Egy konkrét élményem is volt ezzel kapcsolatban. Amikor a nagymarosi találkozókat szerveztük, nagy ellenállást váltott ki ez az egyházi vezetőinkben is. 1980-ban Major Sanyi bácsi felment Lékai bíboroshoz, hogy bemutassa a találkozó tervezetét, s megkérdezte, mikor jön el a találkozónkra. Erre ő, aki korábban mindig hárított, annyit mondott: megyek. Sanyi bácsi teljesen megdöbbent, hogy mi történhetett, s utólag derült ki, hogy a Szentatya Rómából írt egy levelet, melyben számon kérte, hogy Bíboros úr mit tesz az ifjúsági pasztorációért.

Erre lépnie kellett. Így a pápának köszönhetjük, hogy törvényesítette a lehetőségeinket, s vezetőink hivatkozhattak rá, hogy a Szentatya kötelezi őket az ifjúsággal való foglalkozásra.

- Hogyan hatott Ő a dalaidra?

Amikor pápává választották, akkor írtam a Föltámadt alleluja címő dalt, melyben megfogalmaztam a hitemet akkor a 70-es évek végén, hogy „itt más erő az úr”. A „virágos úton át, Jézus jön feléd” pedig teljesen a pápára vonatkozik, mert benne láttuk Jézus érkezését. A másik dal, amit az Ő üzenetéből írtam, a Világnak Krisztus kell. Ahogy ő fogalmazott, azért kellünk a világnak, mert Krisztushoz akarunk tartozni. Eufória volt, amikor ezt a két dalt személyesen elénekelhettük neki.

- Mit jelent neked, hogy már II. János Pált is a boldogok közt tiszteljük?

Nagyon nagy ajándék volt, hogy pont a látogatása után 20 évvel boldoggá avatták őt. A 40. házassági évfordulónkon pedig azt az ajándékot is megkaptuk, hogy életünkben először eljuthattunk Julcsival Rómába, és hosszan imádkozhattunk az ő sírja előtt. Előtte, aki annyi éven át a fő reményünk volt a sötétség éveiben és aki most is üzeni, hogy a világnak Krisztus kell, és a világnak kellesz Te is, mert Krisztushoz tartozol!"

Egy fontos kérés a végére: akinek lenne ideje elmenni szombaton meghallgatni a 10 órakor kezdődő előadást, aztán, kiscsoportos beszélgetést vezetni a fiataloknak ebédig, az írjon az oli@katolikus.hu e-mailcímre, ott kap pontos infókat. Mennél több vezető van, annál kisebbek a csoportok, és annál mélyebbek lehetnek a beszélgetések.

Biztos út előadás

2011-09-28T01:35:00.001+02:00

Hétfő este többed magammal elmentem meghallgatni Tomka atya előadását a Biztos út könyvről a PPKE dísztermébe. Illetve nem őt, hanem az őt helyettesítő testvéreket, mivel Feri atya térde -óvatosan fogalmazva - rakoncátlankodik, és komoly nehézségekbe ütközött volna elmennie. Gondoltam, hogy írok egy pár sort róla, de -hálistennek- megelőztek.

Alább olvashatjátok egy résztvevő, Czefernek Léna összefoglalását az estről, illetve az egész Biztos Út lényegéről.

"Hogy miért is készüljünk tisztán a házasságra? Többek között azért, mert így nem mulasztjuk el a másik teljes megismerését. Sajnos a szerelemhormonnal együtt a kezdeti lángolás is elmúlik, s míg a megkötött házasságok fele válással, az együttélések 75 százaléka pedig különköltözéssel végződik, addig a azok a kapcsolatok, amelyben a felek kivárták az esküvőt, ez az arány csak 1-5 százalék. Tomka Ferenc atya és a Biztos út.

Napjainkban, amikor egyre több a válás, mikor a társadalmi problémák nagy része a családok széthullására, egyben a házaspárok kapcsolatának megromlására vezethető vissza, mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogyan lehetséges biztosan dönteni, s egy igazán jó és valódi társ mellett elkötelezni magunkat. Ez már csak azért is nagyon fontos, mert a gyerekek között tapasztalt lelki problémák, többek között az öngyilkosságok számának növekedése is részben visszavezethető a válások okozta bizonytalanságra. Ebben a zűrzavaros időszakban vállalkozott rá Tomka Ferenc atya, aki békásmegyeri plébániáján évek óta terelgeti közösségének fiataljait a szentségi házasság felé, hogy könyv formájában is megossza tapasztalatait az olvasókkal, elmagyarázva, miért is jelent Biztos utat a tisztaságban való felkészülés.

Az atya gondolatait a Biztos út két társszerzője, Bodó Anna és Gloviczki Eszter ismertette a hallgatósággal a Szent István Társulat Család Éve keretében tartott előadássorozatának soron következő estjén. Az elmélet gerincét az adja, hogy ha a két test elkezd közeledni egymás felé, a közeledés által megnövekedik az érzelmi, szexuális feszültség, és lecsökken a személyes kapcsolatépítés iránti vágy. Ha viszont a testi kapcsolatban megtartóztatóak vagyunk, akkor a személyes kapcsolatépítésre tudjuk fordítani energiáinkat, amely megalapozza az érett kapcsolatot és megfelelő esetben a házasságot.

Ennek a gondolatmenetnek a nyomán elindulva hallhattunk arról, hogyan befolyásolja negatívan a ma elterjedt szexuális szabadosság a párkapcsolatok stabilitását. Míg évekkel ezelőtt a 19 éves fiatalok 50 százaléka élt már nemi életet, ma ez az arány már 90 százalék, s a 16 évesek fele már túlvan az első együttléten.) Ezzel egyenes arányban jelentkezik a házasságok, párkapcsolatok instabilitása is: míg 1960 táján még csak a megkötött házasságok 18 százaléka bomlott fel, addig ma a házasságok fele válással, az együttélések 75 százaléka pedig különköltözéssel végződik. Ezzel szemben az tapasztalható, hogy a azok a kapcsolatok, amelyben a felek a szexuális együttléttel kivárták az esküvőt, ez az arány csak 1-5 százalék.

Az előadók szerint mindez visszavezethető a szerelem hormonjának (feniletilamin, más néven PEA) természetes működésére, amely valóságos drogként hat a szervezetünkre, elhomályosítva józan ítélőképességünket. Ehhez járul hozzá a szexuális együttlétkor felszabaduló endorfin, ami szintén kábítószerként hat (az amfetaminok csoportjába tartozik), s a két „szer” együttes hatása, mely a szerelem kezdetén rózsaszín szemüvegen keresztül láttatja a párunkat. Szintén együttlétek során szabadul fel a kötődésért is felelős oxitocin, amely minden egyes együttléttel elmélyíti a kapcsolatot. Így fordulhat elő, hogy a szerelem bimbózásakor nem vesszük észre a másik – számunkra talán elfogadhatatlan – negatív tulajdonságait, sőt, néha még nem létezőkkel is felruházzuk a kedvest, viszont egyre jobban elkezdünk kötődni hozzá. A PEA azonban hosszú távon káros a szervezetre, ezért termelése 1,5-2 év után megszűnik, s ekkor lehull a rózsaszín szemüveg is.

Feri atya hittankönyvként és szexuális felvilágosítóként is remekül alkalmazható könyve ezért azt javasolja, hogy a kezdeti, lángoló időszakot fordítsuk egymás megismerésére, mert a PEA túltengése szervezetünkben arra is remek lehetőséget teremt, hogy a ránk jellemző tartózkodást levetve megnyíljunk a másik felé. Ezidő alatt pedig eldönthetjük, valóban valódi társra találtunk a másikban, s hozzá tudjuk-e kötni az életünket. A házasság során pedig nem kell aggódni, hiszen ha elmúlik a szerelemhormon hatása, mi mégis tudjuk majd, kihez mentünk hozzá. Kapcsolatunk elmélyülését pedig tovább segíti majd az egész élet folyamán termelődő oxitocin, amely még 75 évesen sem hagy majd cserben minket."

Forrás: csaladhalo.hu/cikk/egeszseg-es-lelek/van-aki-tisztan-szereti

Tiszta Szívek Mozgalmának 5. kongresszusa

2011-09-27T02:36:00.000+02:00

Mostanában több a blogon a programajánló, mint a cikk. Ami nem rossz, mert mutatja, hogy elindultak a dolgok tisztaság-ügyben.

Tehát két hét múlva szombaton, okt. 15-én 9-től fél 6-ig szeretettel várunk mindenkit a Tiszta Szívek Mozgalmának 5. kongresszusán, ahol előadások, tanúságtételek, kiscsoportos beszélgetések lesznek tiszta együtt járás témájában. Férjemmel mi is megosztjuk az együtt járásunk történetét.

Helyszín: IX. ker. Budapest Üllői út. 145 (3-as metró Ecseri út)

Ha a képre kattintotok, olvashatjátok a részleteket.

Második tisztaság (9) - tapasztalat

2011-09-23T02:36:00.000+02:00

Egy hat éve házas, három és fél gyermekes édesanya osztja most meg velünk a tapasztalatát a második tisztaságról:

"Erika vagyok, végzettségem szerint orvos, jelenleg otthon vagyok kisgyermekeimmel. Felnőtt megtérésem elején néhány évig szorosan kapcsolódtam egy katolikus ifjúsági közösséghez, de aztán az iskolák miatt elkerültem otthonról. Közben egyre nehezebb lett tartani a szigorúnak tűnő előírást is a házasság előtti nemi életről. Gyakorlatilag ezt egy óriási gátnak éreztem köztem és Isten között.

Ákossal kb. 10 éves ismeretség után kezdtünk el „együtt járni”, pontosabban szinte az első perctől kezdve együtt élni. Együttélésünk emberileg sikeres volt. Abban az időben Budapest különböző templomaiba jártam vasárnapi misére. Ákos nem hisz Istenben, de időnként elkísért, nyitott volt vallási kérdések iránt. Gyakran szóba hoztam, hogy házasság előtt katolikusoknak nem szabadna együtt lenni. Volt néhány kísérletem, hogy az én egyedüli döntésem alapján mostantól nem élünk nemi életet. Hosszabb – rövidebb ideig működött is, de Ákos nem látta ennek értelmét, őszintén megvallva, én sem értettem, miért kéri ezt az egyház.

Három év együttélés után Ákos megkérte a kezem, én igent mondtam. Csak az egyházi esküvőt éreztem fontosnak, és rendezni akartam a kapcsolatunkat Isten előtt. Jónak tartottam, hogy házassági felkészítő tanfolyamokat tartanak pároknak, mert úgy gondoltam, ez jó alkalom lenne Ákosnak is, hogy egy hiteles papon keresztül szerezze első személyes tapasztalatait a kereszténységről. A vasárnapi misére járás közben így közösséget is kerestem, ha nem is teljes tudatossággal. Aztán egyszer csak becsöppentünk Káposztásmegyerre, egy mise végére, és azonnal mindketten tudtuk, hogy itt valami más történik, mint egy hagyományos templomban. Közösséget találtunk, és ez erőt adott, hogy bejelentkezzünk házassági előkészítőre. Első alkalommal Andor atyával és Ilonával, az irodavezetővel találkoztunk. Tisztázni akartam a kérdést: muszáj-e tartózkodni a nemi élettől a házasságig. Dúltak bennem az érzelmek vagy inkább az indulatok, ahogy az kívülről is látszott. Ilona nemrég mesélte, hogy miután egyértelműen megmondták, hogy ezt kéri az Egyház, olyan mérges voltam, hogy ő azt gondolta „na ezeket se látjuk többet!” Én persze már nem emlékszem erre és utólag azt sem értem, miért okozott ez ekkora problémát.

Ismerőseinktől azt hallottuk, hogy más felkészítő papok ilyen kérdésekről nem beszéltek, szó nélkül „tudomásul vették” az együttélést. A második jegyesi beszélgetés alkalmával Feri atya leült velünk és elmagyarázta az önmegtartóztatás értelmét, lelkületét. Azt mondta, hogy az ilyen együtt élő párok esetében erre nem tud kötelezni az egyház, de ez a tapasztalatok széles körére épített ajánlás. Nem az önmegtagadás a célja, hanem egymás mélyebb megismerése.

Egy ideig csendben ültünk, mindketten a megvalósíthatóság realitásán gondolkodtunk. Aztán eldöntöttük: jó, megpróbáljuk. Akkor jutott eszébe Ákosnak, hogy éppen nyaralni indulunk. Feri atya is kicsit döbbenten nézett, most mi legyen. De kis lélegzetvétel után azt mondtuk: ha eldöntöttük, akkor csináljuk így, az egyházi házasságig.

Azóta is tapasztaljuk, hogy valóban segítségére volt kapcsolatunknak ez a felkészülés. Engem segített visszatalálni az egyházba. És Ákos is közelebb került így az egyházhoz. Együtt járunk a hittel ismerkedők felnőtt hittanára. Azóta pedig szerelmünknek már több gyümölcse is van. Jelenleg a negyediket várjuk.

Tapasztalatunk azt mutatta, hogy hiteles közösségre volt szükségünk, ahol a fő cél az volt, hogy Jézushoz közeledjünk, és ennek csupán mintegy eszköze volt a házasságra készülésben az önmegtartóztatás. Egyedül minden próbálkozásom kudarcra volt ítélve.

Sokat segített nekünk, hogy fiatalabb és idősebb házaspárok megosztották velünk tapasztalataikat. Előbb csodálkoztunk, hogy „jé, ilyen még van a mai világban”, aztán megpróbáltuk követni példájukat. Véleményem szerint, más plébániákon is az ilyen közösségeknek és ilyen tanúságtételeknek volna a legnagyobb hatása a hasonló párokra, mint mi voltunk."

Pár szó a tegnap estéről

2011-09-21T21:35:00.005+02:00

Országszerte sok templomban gyűltek össze fiatalok, és kevésbé fiatalok, hogy a tisztaságért imádkozzanak, és tisztaságot megélt párok tapasztalatait hallgassák. A káposztásmegyeri ima-alkalomról tudok írni.

Hihetetlen kegyelem volt hallgatni a különböző tanúságtételeket. Volt egyedülálló, már együtt járó, házas, elvált tapasztalat, egy fiatal atya is beszélt arról, hogy ő, papként hogy éli meg a tisztaságot. A tanúságtételek közben nagyon szép, elmélkedésre alkalmas zenét hallhattunk, majd egy rövid szentségimádás zárta az első részét az estnek. Utána a templom tornatermében -némi harapnivaló és süti társaságában - még lehetett beszélgetni az előadókkal. Szép lassan, ahogy az előadóknak lesz egy lélegzetvételnyi idejük, megosztják majd a tapasztalataikat itt, a blogon is.

Ma esti imaest helyszínek - legfrissebb info

2011-09-21T07:52:00.004+02:00

Ma este lesz országszerte az évenként megrendezett imaest a tisztaságért - országhatárunkon innen és túl. Ha lehetőségetek van menni, és hívni másokat, akkor ne hagyjátok ki : ) Mi már nagyon készülünk itt, Káposztásmegyeren.

Itt a teljes lista:

2011. szeptember 21. Tiszta szerelem imaest – fiatalokkal fiatalokért

Helyszínek:

1. Budapest, Örökimádás Templom: 18 óra szentmise Bíró László püspök atyával, majd szentségimádás, tanúságtételekkel

2. Budapest-Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia: 18-tól 20 óráig ima, tanúságtételek, utána agapé

3. Kaposfüred, Szent Őrzőangyalok plébánia: 17:30-tól tanúságtételek, szentmise, szentségimádás

4. Szombathely, Székesegyház: 20:00-tól közös szentségimádás

5. Debrecen, Szent Anna Székesegyház: imaest kb. 19 órától, az esti szentmise után

6. Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya Főplébánia: 18-19 óra imaest

7. Nagyoroszi római katolikus templom, 18 órakor szentmise, utána szentségimádás

8. Hatvan, Új-Hatvani plébánia: 19 óra szentmise, utána szentségimádás

9. Győr, Klastrom Klub: 18 órától "Csendes este" (Taizé-i imádság,elmélkedésekkel, majd beszélgetéssel)

10. Salgótarján –Zagyvapálfalva, Jézus Szíve templom: 16:30-tól szentmise, 17:15-től imaalkalom, majd tanúságtételek

11. Tápiósápi Szent István Király templom (Sülysáp, Templom u. 7.): 18:00 szentmise, 19:00 órától imaest tanúságtétellel, utána agapé

12. Hódmezővásárhely, Belvárosi Szentháromság Templom: 18.00 szentségimádás

13. Eger, Angolkisasszonyok kápolnája: 19 órától egy keresztény édesapa gondolatai és gitáros szentségimádás

Határainkon túl:

14. Szatmárnémeti, Szent János plébániatemplom: 20 órától közös imádság a tisztaságért

15. Beregszász (Kárpátalja): 17 órától szentmise, majd imaest, tanúságtételekkel, szentségimádással

Áldott estét kívánunk mindenkinek.

(Kép forrása: http://www.zsuzsiorigami.eoldal.hu/fenykepek/modellek/kereszteny-unnepeink-1_-our-feasts-1_/imadkozo-kez---praying-hands.html)

Honnan tudom, hogy ő-e az igazi?

2011-09-19T02:44:00.001+02:00

Ez a kérdés érkezett a blogra.

Magazinok, szerelmes regények válasza: nézzetek egymás szemébe, és ha érzitek a teljességet, hogy egymáshoz tartoztok, ha tudod, hogy szereted és viszontszeret, és tökéletes a pillanat, akkor ő az igazi. Aztán ellovagoltok a naplementébe lassított felvételen. Az tök vicces a végén.

Mi válaszunk a teljesség igénye nélkül, két szempontot megadva a sokból: Arról ismerheted fel, hogy hogyan viszonyul hozzád, és nem arról, hogy mit láttatnak veled a szerelmes hormonjaid, illetve mit álmodsz bele abba a másikba. Ha az, akivel megismerkedsz, (1) meg akar ismerni teljes valódban (nem feltétlenül a testeden kezdve), és (2) áldozatot tud hozni érted, akkor komoly az esély, hogy ő lehet az igazi.

(1) Hogy tud megismerni? Együtt töltötök sok időt, rengeteget beszélgettek, sok szituációban látjátok, hogy viselkedtek másokkal, saját családotokkal. Amennyire lehet, testi kapcsolat nélkül. Ha az is benne van a pakliban, akkor a hormonok szépítőszemüvegén keresztül a mennyország egy darabját láthatod, ami lehet, hogy nincs is ott. A testi úton kifejeződik egy csomó szeretet, ugyanakkor eldugul egy csomó kommunikációs csatorna. Sok konfliktust "megold" egy ölelés... Egymás igazi megismerését, annak helyes eldöntését, hogy jó páros vagyunk-e egy életre, a testi kapcsolat inkább akadályozza, mint segíti.

(2) Áldozat: az együtt töltött élet, a közös gyermekek felnevelése állandó lemondással és küzdelemmel jár. Amellett, hogy csodálatos és azt érzi az ember, hogy minden fáradságot megér. Rengetegszer nem azt csinálja az ember, amit abban a pillanatban szeretne, ami boldoggá tenné. Áldozatkészség hiányában ez frusztrációhoz vezet, és a kapcsolat rovására megy. ("Minek szenvedjek ebben a kapcsolatban, amikor egy másikban megkapom azt, amire vágyom abban a pillanatban?")

Aki a saját testi vágyairól, az azonnali kielégülésről nem tud lemondani, nem is akarja elfogadni, hogy ez az áldozat a kapcsolatért van, szükségletekre hivatkozik, arra a személyre egész egyszerűen nem fogunk tudni úgy számítani, támaszkodni, megkapni azt a segítséget, szeretet-mennyiséget, ami ahhoz az élethez segít, amire vágyunk. Akárhogy csűrhetjük, csavarhatjuk, kereshetjük a kiskapukat a jelenlegi párunk érdekében, a tény tény marad: aki túlságosan nehéznek találja, hogy lemondjon átmenetileg a saját szexuális kielégüléséről, és nem is igazán megy bele, annak hosszú távon is nehézségei lehetnek ezzel más nőkkel/férfiakkal kapcsolatban.

Gondold át, hogy milyennek ismertétek meg egymást, összeilletek-e hosszú távon, és mennyi áldozatot tudtok hozni egymásért. Minden más csak ezután jöjjön. Ahogy ti gondoljátok.

Szexuális felvilágosítás (7)

2011-09-16T09:26:00.008+02:00

Kérdések, válaszok az ötéves kisfiam szájából, ami jelzi, hogy van még mit beszélgetnünk a témáról : )

Én: Az anya és a kisbaba a köldökzsinórral van összekötve egymással.

Levi: Azért, hogy a kisbaba ne szökjön el?

Én: Az anya hasában van kényelmes bölcső a babának, ezt méhnek hívjuk, ebben fejlődik a kisbaba.

Levi: És nem szokott hangosan zümmögni a méhecske a pocakodban?

Én: El tudod mondani, hogyan kerül a baba az anya pocakjaba?

Levi: A köldökzsinóron keresztül bejut egy pötty a méhecskébe...

Szeretettel várunk jövő szerdán, este 6-tól a "Tisztán szeretem" estünkre.

Második tisztaság (5) - visszajelzés

2011-09-15T07:32:00.007+02:00

Laura és Gábor tapasztalatát olvashattátok júliusban, akkor még az esküvő előtt. Feri atya személyes levelét is nekik. Most kaptunk egy rövid levelet Laurától arról, hogy mit élt át akkor. Fogadjátok szeretettel:

"Nekem önmagában az egész esküvő egy nagy csoda volt, főleg a templomi, akkora kegyelmet éreztem mint még soha... Ugyanerről tesz tanúságot a férjem is. Olyan jó leírni ezt a szót :)

Azt mondta, hogy végig azt érzezte, hogy valami nagy csoda az, ami velünk történik...

Nem tudom szavakba önteni, csak annyit tudok mondani, hogy hatalmas ajándék volt ez nekünk. Főleg az előző hét kétségei után. Amikor a sok nehézség, intézni való között elgondolkodtam, hogy akarom-e.

Megérte a második tisztaság, mert az, amit a házasságban átélünk a szexuális életünkben, az is maga az Isteni kegyelem. Tényleg nem tudok mást mondani rá. Sokkal jobban szeretjük egymást mint valaha és ezért nagy hálával tartozunk a Mindenhatónak."

Tisztán szeretem - A Biztos Út Találkozó új időpontja

2011-09-11T20:48:00.009+02:00

Ahogy már hírül adtuk, 2011. szept. 21.-én rendeznek országszerte imaesteket a tisztaságért. A fővédnök Bíró püspök atya, ő az Örökimádás templomban fogja vezetni az ottani imaestet. Budapesten több helyszínen is megrendezésre kerül az esemény, többek között nálunk is, a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánián is este 6-től 10-ig. A cím: 1046 Bp. Tóth Aladár u. 2-4.

Itt az ima-alkalmat az Imperfectum együttes (http://www.imperfectum.hu/) zenéi egészítik ki, hallhatóak lesznek tapasztalatok a témában, s utána alkalom lesz majd kötetlenül beszélgetni némi frissítő és harapnivaló társaságában.

Témák, amelyről hallhattok, ha eljöttök:

Mit gondol ma egy keresztény fiatal a párkapcsolatról?
Hogyan „jár együtt” egy fiú&lány?
Milyen az élete egy fiatal házaspárnak?
Mi a titka a 40-50 éves boldogságnak?
Meddig mehetünk el? Hol a határ?

Forrás:http://www.facebook.com/event.php?eid=284997998180427

Az első Biztos Út Találkozó is ez az este lesz. Alkalom találkozni fiatalokkal, házaspárokkal, akik tisztán készültek, beszélgetni a téma bármelyik kérdéséről.

Maga az imaóra a tapasztalatokkal, imával, élőzenével 6-8-ig lesz, majd este 10-ig bezárólag a kötetlen beszélgetés, agapé-szeretetvendégség.

Szeretettel várunk mindenkit:

A Szentháromság Plébánia fiataljai és kevésbé fiataljai : )

Nyitott Templomok Éjszakája

2011-09-09T02:08:00.001+02:00

2011. szept.17-én, most szombaton kerül újra megrendezésre a Nyitott Templomok Éjszakája. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, aki szeretné megismerni a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia templomát a pincétől a padlásig. Emellett tartalmas zenei és lelki programokkal készülnek a szervezők, és tanúságtételek hangzanak el tiszta házasságra való készület témájában.

A program:

18.00 Szentmise

A Családok Évében, a szentmisében Bíró László püspök, családreferens nyitja meg a Nyitott Templomok Éjszakájának programját.

19.00 A templomépület bemutatása

20.00 Liszt Ferenc életéről rövid megemlékezés - Erőss Erna

Összeállítás a zeneszerző műveiből

Zongorázik: Kiszely Deborah, Tóth Fruzsina, Dreiszker Ágnes

20.30 Házaspárok tanúságtétele a tiszta családi életről

Teveli Petra olimpikon és Prokopp András

Simon Rebeka és Halupka Attila.

21.30 Agape (szereret-vendégség)

22.00 Záróimádság

Örömmel és szeretettel várunk minden érdeklődőt. Akár csak a templom bejárásra is.

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

Miben különbözik a férfi és a nő?

2011-09-07T07:22:00.004+02:00

Miért és miben különbözik egymástól a férfi és a nő? Hogyan érthetjük meg egymást jobban? Nagy segítség ehhez ez a műsor, amely még két hétig meghallgatható a Mária Rádió honlapján. (Először be kell jelentkezni.) Papp Miklós beszélt a Hitvallás adásában.

http://www.mariaradio.hu/musorok/archiv

Itt a 2011-09-05 -nél a 22:00-ra kattints!

Jó hallgatást!

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

Második tisztaság (8) - tapasztalat

2011-09-06T02:25:00.002+02:00

Egyik cikkünkre reagálva kaptunk egy levelet. Hosszabb levelezés indult meg közöttünk, és ennek eredménye a levél tartalmának ismertetése illetve egy hosszabb interjú a párral. Fogadjátok szeretettel:

"Nagy örömmel olvasom a bejegyzéseiteket néhány hete / hónapja, amióta vőlegényem felhívta rá a figyelmemet. Szeretnék reagálni a nemrégiben "Első alkalom..." címmel megjelent cikkre. Mi vőlegényemmel 4 éve járunk együtt ebből 2 éve tisztaságban, másfél éve jegyességben és most szeptemberben fogunk szentségi házasságot kötni.

Én vagyok az a lány, akire hivatkozol a fent említett cikkben is. ("Nem hiszem, hogy túl sok fiatal van, aki már kiábrándulva indul neki az első szexuális kapcsolatának úgy, hogy a szex csak szex, nem nagy dolog. (Ha igen, akkor valami nagyon el lett szúrva a szexuális neveléssel kapcsolatban.") Én komoly önszuggeszció árán 15 évesen meggyőztem magamat arról, hogy át kell esni az első alkalmon, mert az úgy is olyan kellemetlen, meg ciki, de meg kell tenni, és utána már jó lesz. Akkor egy számomra semmit nem jelentő fiúnak odaadtam azt, amire utólag tudom, a legjobban kellett volna vigyáznom. Nem akarok túlzottan részletekbe bocsátkozni, a lényeg az, hogy nem ő volt az utolsó, akivel a "felnőttet eljátszottam." Ez a korai, felkészületlen, átgondolatlan testiség egy jégszobrot kreált belőlem, aki az érzelmeit a lehető leginkább megtartja magának.

Egy hónapja döbbentem rá az okra. A korai szexuális együttléteket én nem akartam, belül üvöltöttem, hogy nem akarom, de a saját magamra erőltetés erősebb volt, hogy "túl kell rajta esni, egy felnőtt kapcsolathoz ez kell, stb". A szexet sosem tudtam érzelmileg megközelíteni, egy kölcsönös, múlandó örömszerzésnek tartottam, ami olyan felnőttes. De mindig viszolyogva hallgattam az olyan lányokat, akik arról meséltek, hogy a barátjuk szex közben azt súgta a fülükbe, hogy "szeretlek". Teljesen ki voltam akadva, hogy ez a két dolog, hogyan jöhet össze.

Családi és hitbeli háttér?

Berci: Katolikus, illetve evangélikus szülők gyermeke vagyok. A vallás mindig jelen volt az életemben, gyermekkoromban hittanra járattak, templomba minden vasárnap (vonzott a ministrálás, de nem jött össze), keresztény általános és katolikus középiskolába jártam. A hitet és a hitéletet azonban nem ismertem meg, nem tudtam meg a lényegéről semmit ezért nem is volt meghatározó. Mentem a templomba, mert kellett. Azonban a kamaszkor, a lázadás még ettől a kevéstől is elcsábított és gyökeresen megváltozott az életem. Szüleim a kamaszodás kezdetével, nem hogy erősítettek volna a hitben, de ők is fellazultak, hogy most már nem kell nekik sem vasárnap korán kelni. Gimnáziumban amint lehetőség nyílott rá, ellógtam, és magamtól sosem mentem templomba.

Szüleimet az előző rendszer által megtört gondolkodás és vallásosság jellemzi. Fontosnak tartják a vallást, csak valójában nem tudják, mi az. Kialakítottak magukban egy képet arról, ami nekik még kényelmes és kompromisszumok, erőfeszítések nélkül könnyen teljesíthető, eszerint élnek és ezt adták tovább nekem is. A realitás pedig állandó veszekedés, egymás hibáztatása és a kommunikáció teljes hiánya. Tulajdonképpen ők az a házaspár, akik ha megtanultak volna kommunikálni, akkor tökéletes keresztény házasságuk lehetne.

Ági: Én elvált szülők gyermeke vagyok, édesanyámnál nőttem fel. Szándékosan nem azt írtam, hogy ő nevelt fel, mert a válás után (5 éves voltam) édesanyám karrierépítésbe kezdett, reggeltől estig dolgozott, és szépen lassan kezdett beszivárogni az ezotéria és egyéb okkult dolgok az életébe (mára már tulajdonképpen teljesen bekebelezte az okkultizmus: reikihez hasonló szekta szeánszaira jár, tarot kártyás, számmisztikás, ingás jóslással és kézrátételes gyógyítással keres pénzt). Szüleim eredetileg reformátusok, bár egyik sem gyakorolta a vallását, nem mentünk soha templomba temetéseket, esküvőket és keresztelőket leszámítva. Minket is református egyházban kereszteltek, de ennek az ég egy adta világon semmi jelentősége nem volt az életünkben. Nővéremmel iskola után a barátokkal lógtunk, vagy otthon "semmit-tettünk". Szóval így nevelődtünk fel, rengeteg magunkba táplált elvárással, kérdéssel, kétellyel, bizonytalansággal, amire választ nem kaptunk. Szó szerint magunkat neveltük. Ezek után nem csoda az, hogy 15 évesen mi indult el bennem.

Mikor találkoztatok?

Ági: 18 évesen találkoztam Bercivel a főiskolai gólyatáborban. Ő, ahogy engem meglátott és beszélgetni kezdtünk eldöntötte, hogy 8 év után elmegy gyónni és lerakja azt a káros és függő életét, ami megfertőzte a kamaszkorát. 2007 szeptemberében jöttünk össze. Azóta már megbeszéltük, hogy valójában egyikünk sem akart lefeküdni még a másikkal, csak magunkra erőltettük, merthogy ez kell.

Berci: Az előzőekre reagálva: a gimibeli "csajozás" célja nálam sem szex volt, bár középiskola alatt komoly erőfeszítéseket tettem, hogy mégis az legyen, bele is futottam egy igen rossz kapcsolatba emiatt. Mindenki ezt csinálta, nem is láttam másra pozitív példát. A züllést pedig az okozta, hogy autóbaleset ért 16 évesen és magántanuló lettem a gimi utolsó éveiben emiatt (nem tudtam járni egy-két hónapig), és volt még egy más jellegű műtétem is. Rossz társaságba keveredtem, előkerültek régi ismerősök, akiknek hatására kipróbáltam a marihuánát és rá is szoktam (nem is kicsit, a vége felé már napi 1-2 gramm is elfogyott...az anyagiak előteremtése nem ismert akadályt...). Innentől kezdve ez határozta meg az életemet, egészen addig a pontig, amikor megláttam Ágit, és elhatároztam, hogy soha többet nem fogok drogozni, ha ez kell ahhoz, hogy együtt lehessünk. Nemsokkal később, kb. 8 év után először elmentem és életgyónást végeztem. De ez még igazán nem a beteljesedés pillanata, sajnos a rossz vallási berögződések miatt egyáltalán nem gondoltam, hogy most emiatt változtatnom kellene vallás gyakorlati részét illető elképzeléseimen is, így a hitem tényleges megélése még váratott magára két évig a megtérés után.

Mi volt az oka a hitéletetek elmélyülésének?

Berci: Ahogy tanulmányaimban (vallástudomány) egyre inkább elmélyültem, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az ember alapértelmezetten vallásos kell, hogy legyen. Meglepetésemre az is kiderült, hogy a katolikus vallás teljesen más, mint amit én gyerekkoromban megismertem és megutáltam. Elkezdtem érdeklődni teológiai és dogmatikai mélységeiben a vallásom iránt, és így szépen lassan bekövetkezett a második megtérésem is, elkezdtem gyakorolni a vallásomat, elmélyült a hitem. Fontosnak tartom kiemelni, egy alapítványi szekuláris főiskolán találkoztam azokkal az információkkal, amelyek a megtérésre buzdítottak. 12 év egyházi nevelés után azt sem tudtam mi az a zsolozsma vagy Oltáriszentség pedig 4-es 5-ös voltam hittanból mindig is és elsőáldozó is voltam. Ági ekkor még nem volt se katolikus, se vallásos, eleinte nem is értett egyet a dologgal, mindig is nevetségesnek tartotta a hitet, a vallásosságot. Ahogy egyre inkább merültem bele, mégis látta, hogy nekem ez fontos és ezért jött velem.

Ági: Ebben egyértelműen Bercire támaszkodtam, az ő tanulmányai kapcsán kezdett el erről beszélni nekem. Eleinte idegen volt tőlem a vallásosság és emiatt annak gyakorlása. Kamasz koromban kinevettem az olyan embereket, akik bármilyen szinten is foglalkoznak ezzel, később ráébredtem, hogy fontos, hogy tudjuk, hogy miért élünk, mi a világ, ami körül vesz minket. Berci rengeteget mesélt eleinte túlnyomó részt a Bibliáról, ami belőlem egy nagyon rossz reakciót váltott ki:mivel borzasztóan szégyelltem, hogy nem ismerem, azelőtt sosem olvastam, maximum belelapozgattam a gimnáziumi magyar órán. Ezek miatt inkább úgy tettem, mint aki mégis ismeri. Ebből következően az egész vallásosságot Berci személyéhez kötöttem, az ő szava szentírás volt számomra (ami elég nagy probléma volt, hiszen akkor még ő is egy kóválygó, kereső ember volt, azonban ez eredményezett egy torz alá-fölérendeltséget) Ebben a helyzetben tulajdonképpen, a közvetlen és őszinte kommunikáció hiányzott. Sokáig a rossztól, a pokoltól való félelem buzdított a vallásosságra, mígnem lelkileg és szellemileg is megértem, és Isten kegyelméből beláttam, hogy szeretet nélkül nem megy semmi és a jóra kell törekedni, nem a rosszat elkerülni. Egy mondatban azt tudnám mondani, hogy a hitem annak arányában mélyült, ahogyan meg tudtam nyílni lelkileg Berci felé és fel tudtam számolni az álarcaimat.

A tisztaság kérdésének felmerülése is nagyjából a hitünk megismerésének kezdetén vált aktuálissá. Nekem a családommal elég viharosan alakult a kapcsolatom (a fentebb említett okok miatt), ezért egy kényszerű döntés után, párommal úgy határoztunk, összeköltözünk - bár akkor már tisztán éltünk. Ez nem is változott összeköltözés után sem. Sok konfliktus, lelki válság, és veszekedés kísérte az utunkat, de átéltünk egy hihetetlen lelki- és jellemfejlődést. Ő már egész az elején kezdte levágni a vadhajtásait, nekem hosszabb ideig tartott. Alapjaiban építettük újjá az életünket.

Pár szót még az összeköltözésről...

Berci: Összeköltözésünk oka egyáltalán nem a testiség volt, sőt, addigra már több mint fél éve éltünk tisztaságban (ekkor még semmit nem tudtunk a tisztaságról, még azt sem hogy így hívják, csak azt, hogy az egyház tanítása szerint házasság előtt bűn a szex és ebben bíztunk). Családi okok miatt olyan kényszerhelyzetbe kerültünk, hogy választhattunk, vagy összeköltözünk, vagy újonnan felfedezett vallásosságunk miatt hagyjuk, hogy szétválasszanak minket. A költözés mellett döntöttünk.

Nagyon sok nehézség volt az elején, a tisztaság terén is, de leginkább a kommunikáció miatt. Egyikünk sem látott jó példát otthon, Ági szülei elváltak, így sosem látott férfi és nő között szeretetteljes kommunikációt, én szüleim pedig sosem tanultak meg kommunikálni egymással. Az elkövetkező egy-másfél év mindkettőnknek nagyon komoly útkeresés volt, nekem megbirkózni a munkanélküliséggel, Áginak a munkával. Együtt pedig az állapotunk és az ebből folyó kötelességeink tisztázása jelentett nehézségeket.

Sajnos nem áll módunkban az esküvő előtt szétköltözni. Nagyon nehéz volt ez az időszak, de meggyőződésem, hogy nekünk pont ezt és pont így kellett átélnünk, ahhoz hogy ide jussunk. 2 év alatt sok türelmet és önkontrollt tanul az ember. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha nem így alakult volna az életünk, akkor nem a „külön élést” választjuk. Alapvetően az a helyes, a mi esetünk sajnos nagyon nagyon szövevényes és bonyolult volt.

Mi segítette a kapcsolatotok, a tisztaság alakulását?

Berci: Nagyon sokat segített a közösségünk, ahol végre láttunk egyrészt jó vallási példákat, és jó keresztény családmodelleket is (sőt még gyerekkori álmom is teljesült és ministrálhatok). Végül, ami kérdés még megválaszolatlan maradt, azt a blogotok megválaszolta. Amint rátaláltunk, azonnal végigolvastuk, el is végeztük a párkapcsolat csalhatatlan tesztjét hatalmas sikerrel. 100%-ban kiiktattunk minden fajta érintkezést, ami így utólag elég hősies, ha belegondolunk, hogy egy lakásban élünk. Ami problémánk volt a kommunikációval, azt ez gyakorlatilag mind megoldotta, sőt még érzelmileg is elmélyítette a kapcsolatunkat.

Ági: Pár hete történt csak, hogy beszélgetni kezdtünk arról, amiről még eddig sosem, az életünkben történt testi kapcsolatokról. Berci nem akarta hallani sokáig az én történeteimet, ami valahol megérthető, én pedig nem mondtam el.

3 napig beszéltünk erről folyamatosan, és megtörtént az áttörés, ami majd 4 éve váratott magára. Keserves zokogásba törtem ki és hoztam felszínre azt a kislányt, akit 14 évesen eldugtam magamban és törtem szét azt az általam ideálisnak vélt "nő" képét, amiben éltem hosszú éveken át. Végtelen bűntudatom, de egyben nagyon erős bűnbánatom is volt.

Ezt az eseményt segítette elő a 2 hetes próba a blogról és rengeteg tanács megfogadása, amiről írtatok. Sok kényelmetlen, nehéz helyzetet teremtett az őszinte kommunikáció, de csak megerősített minket. Amióta ez az isteni kegyelmet kaptam, teljesen megváltozott minden. Merek beszélni, őszinte lenni, megszűnt az állandó feszengés, idegeskedés, hogy most mit mondjak. Felszabadultam.

Az útnak azonban még nincsen vége, hiszen a 14 éves kislány kiszabadult, de az óta 22 lett, most meg kell ismernie magát és fel kell nőnie. Ebben hihetetlen nagy segítséget és támaszt jelent a szerelmem. Nagyon összekovácsolt minket ez az elmúlt időszak. Beszélgettünk a nászéjszakáról. Kicsit féltem tőle, hogy nem tudok elvonatkoztatni, és ugyanúgy fogom megélni a nászéjszakát, mint a korábbi szexuális ügyeimet, de aztán megbeszéltük, hogy nem tudjuk milyen a helyes testiség, amit a házasságon belül élhetünk meg, ezért aztán elvárások, elképzelések nélkül megyünk neki, úgy mintha valóban az első alkalom lenne (merthogy tulajdonképpen az is).

Egy évvel ezelőtt tértem meg, nemrég együtt részesültünk a bérmálás szentségében. Az elmúlt időszakban mind a kettőnk kapcsolata, mind pedig a hitünk nagyon elmélyült. Ezért hihetetlenül hálás vagyunk Istennek és a Szűzanyának."

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

Szexuális felvilágosítás (6)

2011-09-05T01:43:00.002+02:00

Újabb tapasztalat a témában, most egy másik négy gyermekes házaspártól.

"Intim kommunikáció a gyerekeinkkel – hogy beszéltünk mi a nemiség kérdéséről velük

Minden más fontos dologgal kapcsolatban szeretnénk, ha először tőlünk hallanának a gyerekeink. Miért lenne ez kivétel? Legtöbben nem tanultuk meg a saját szüleinktől, hogy hogyan, milyen szavakkal lehet erről beszélni, de ha fontosnak tartjuk, akkor egyáltalán nem nehéz, és nagyon jól növeli a bizalmat a szülő/gyerek kapcsolatban. A szemérmesség nem egyenlő a prüdériával: ha elfogadjuk, hogy a világgal együtt a mi testünk, az élet továbbadásának módja és a házastársunknak való örömszerzés is Isten alkotása és terve, akkor semmi szégyellnivalót nem találhatunk benne. Ha nem beszélünk mi a gyerekeinkkel, majd megteszik mások, de nincs rá garancia, hogy oly módon teszik ezt, ami valóban jó neki. Alakítsunk ki saját nyelvet, használjunk olyan kifejezéseket, amiket kényelmesen, szégyenérzet nélkül tudunk használni!

És hogy mikor? Még az osztálytársak előtt! Ha folyamatosan kommunikálsz a gyerekeddel, akkor érezni fogod, hogy hol tart, és mikor jön el az idő, nálunk másodikos korban érett meg a helyzet egy nagy beszélgetésre.

A legfontosabb, hogy ne csak magáról az aktusról akarjunk beszélni, hanem a maga biológiai és érzelmi beágyazottságában tudjuk láttatni azt. Nem különálló cselekvés, hanem része egyrészt a testi működésünknek: beszéljünk az elsődleges és másodlagos nemi jellegekről, hogyan fejlődik a test, hogyan válik éretté, milyen a működése, lányoknál arról, hogy mi az a havi ciklus, mi a szülés, szoptatás. Minden gyereket érdekel, hogy miből lett és hova fejlődik. Másrészt úgy beszéljünk róla, mint ami egy állomás egy szeretetkapcsolatban: a megismerkedés-közelkerülés-járás-eljegyzés-házasság-gyerekek születés vonulat része.

És hogy hogyan? Ahogyan házat építünk, sok-sok kicsi téglából. Elő kell készítenünk egészen kicsi kortól kezdve, hogy ne legyen tabu ez a téma. Rajzoljunk, nézzünk együtt ilyen témájú könyveket. Sok lehetőség adódik az erről való beszédre: kistestvér születése, állatok életének/szülésének megfigyelése, reklámok, intimbetétes polc a boltban – mindenről kérdeznek, és ha vesszük a bátorságot és a fáradságot, hogy válaszoljunk az ő szintjükön, akkor mernek majd kérdezni később is. Úgyis arról kérdeznek, ami foglalkoztatja őket, amin gondolkodnak már egy ideje, úgyhogy visszakérdezhetünk: te hogy gondolod? És ez már egy jó kiindulási alap a beszélgetéshez.

Nem kell egyszerre rájuk önteni minden információt, csak szép fokozatosan, ahogy a kérdéseik is alakulnak, 2-3 éves korban így: hogy jön ki a pocakodból a baba? (A nők testén van egy nyílás, azon keresztül bújik ki, fejjel lefelé). 4-5 éves korban így: hogy kerül az anyuka pocakjába a baba? (Találkozik egy apamagocska és egy anyamagocska, összekapcsolódnak, ez kezd el növekedni.) Hogyan találkoznak? (Tudod, amikor egy férj és egy feleség nagyon szeretik egymást, akkor erősen megölelik egymást, eggyé válik a testük, és ebből születik egy új élet). Ez tökéletesen elég nekik néhány évig. Ezalatt beszélgethetünk érdekes kérdésekről (hogyan lesznek az egypetéjű/kétpetéjű ikrek, miért egy adott szemszín vagy hajszín esetleg betegség öröklődik a családban – érdemes felidézni a középiskolai biológiaanyagot, az élet pedig adja a helyzeteket.) Nálunk 8-9 éves korban jött el a nagy kérdés: Konkrétan hogyan tud találkozni a két sejt? (Én lerajzoltam nekik vázlatosan a férfi és a női testet, és azt kértem, hogy próbálják meg kitalálni. Nem egészen 1 perc kellett hozzá... ) Ha mi nem tartjuk cikinek, akkor ők ugyanolyan normálisan fogják tudomásul venni a folyamatot, mintha az emésztésről vagy az útépítésről beszélnénk nekik. Egy tisztázó beszélgetésre ilyenkor mindenképen szükség van, hogy összeálljon bennük a sok kis apró részlet, de fontos, hogy bármikor visszatérhessenek rá – van, amit szeretnének újra hallani, és felmerülnek új kérdések is. Teremtsünk alkalmat, időt a kettesben való rendszeres beszélgetésre, akár a kicsik alvásidejében, akár esti fektetés után. Fontos, hogy a félelmeikkel, szorongásaikkal, bizonytalanságukkal ne kelljen egyedül maradniuk. Éreztessük meg velük, hogy csodálatos dolog Isten társának lenni a teremtésben."

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

Szexuális felvilágosítás (5)

2011-09-04T02:08:00.003+02:00

Egy négy gyermekes házaspár tapasztalatát fogadjátok szeretettel:

"Nagyobb fiaink is kisebbek még, néhány éve még egész biztos nem lett volna ilyen sürgető, hogy 6-7 éves gyerekekkel a szexualitásról beszélgessünk őszintén. Hamar megéreztük a meghívást, hogy vagy most elkezdjük velük az intim kommunikációt, vagy néhány év múlva kínosan (ők meg röhögve) nézünk egymással szembe, és inkább rábízzuk másokra, hogy majd beszélgetnek velük ilyen dolgokról az iskolában, templomban stb.

De láttuk, hogy mennyire körülveszi őket ez a túlszexualizált világ, s mi vagyunk az utolsó esély az életükben, akiktől még hallhatnak a szexualitás szépségéről, eredeti értelméről, az adásról, s nem az élvezetről, a vágyak jogos kielégítéséről, ami elég hamar egyértelműen árad feléjük.

Minden kis lehetőséget kihasználtunk a beszélgetésre, kezdetben kistestvér születését, testvérek közti nemi különbségeket stb. Hol ők kérdeztek, s válaszoltunk, hol nem kérdeztek, s mi provokáltunk kérdésekkel. Állandóan játszottak pl. a nemi szerveikkel, minden poén forrása ez volt, majd elkezdtünk beszélgetni róla: azért nem játszunk vele, mert ez az élet forrása. Tényleg tudjátok, miért ez az élet forrása? Mély beszélgetés született belőle, a konkrétumokat is feltárva. Máskor elmeséltük nekik egy-egy viccre, szóra reagálva, hogy azért nem poénkodunk a nemi szerveinkkel, mert az egyszer még ajándék lesz a feleségüknek.

Miután beszélgettünk ezekről, egyik fiunk a kisállataival játszott: „anya, nézd, szeretkeznek!” Egy pillanatra megijedtem, mit is reagáljak, de aztán örültem, hogy de jó, hogy ez a szó rögződött belé, s ez lesz neki a természetes, és nem ezer másik szinonimája… A szókincset is tőlünk tanul(hat)ják…

Az elején vagyunk, a szexualitás lelki-biológia alapjait magként hintjük beléjük, de talán ami még fontosabb, nekünk is, nekik is természetessé vált, hogy ilyen dolgokról beszélgetünk. Ez az egyetlen esélyünk, hogy kamaszkorukra ebből valami megmaradjon…"

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

Imaest a tisztaságért - infó és helyszínek

2011-09-03T13:55:00.003+02:00

Szeretettel továbbítom ezt a levelet:

"Sziasztok!

Idén szeptemberben is meghirdetjük az imaestet a fiatalok tisztaságra való elköteleződéséért, amely egy-pár évvel ezelőtt Bíró püspök atya, Roska Péter atya és Tomka Ferenc atya kezdeményezéséből kiindulva vált hagyománnyá. Kérünk benneteket, hogy adjátok tovább a meghívást ismerőseiteknek -akár házasságra készülnek, akár már házasságban élnek!

Bíró püspök atya vállalta a program védnökségét és szeptember 21-én (szerdán) a budapesti Örökimádás templomban ő mutatja be az esti 6 órai szentmisét, hallgathatjuk a szentbeszédét és utána a szokásos szentségimádásra, elköteleződésre(és agapéra) hívják a fiatalokat a házigazdák, a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség tagjai. (Ennek plakátját küldöm csatolva.)

Azok a városok, ahonnét már konkrét hírem van az imaestről, a következők:

Kaposfüred, Szent Őrzőangyalok plébánia: 17:30-tól tanúságtételek,

szentmise, szentségimádás

Szombathely, Székesegyház: 20:00-tól közös szentségimádás

Debrecen, Szent Anna Székesegyház: imaest kb. 19 órától, az esti szentmise

után

Hódmezővásárhely

Eger

Beregszász

Ha be tudtok kapcsolódni más helyről is, írjátok meg erre a címre (kissmonika@hcbc.hu) és én is terjesztem a hírét!

Mindenkinek "kegyelmekben gazdag" új tanévet kívánok:

Kiss Mónika

szociális testvér"

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com

2011-09-02T07:26:00.003+02:00

Már ajánlottuk egyszer Bonacci könyvét a témában, de ez annyira jó könyv, hogy nem árt a kétszeri reklámozás sem. Az Országos Lelkipásztori Intézet honlapján letölthettek egy dokumentumot, ami tartalmazza az összes kérdést, amire a könyv válaszol, témák alapján feldolgozva. Az említett honlapon említett többi írást is érdemes olvasni. Ízelítőül egy-két téma és a kérdések:

Házasság:

- Ha én nem házasságban fogantam, és örökbe adtak, akkor Isten engem kevésbé szeret? 29. oldal

- Miért kéne hivatalosan is, szertartásosan összeházasodnunk, amikor úgy is tudom, hogy a barátnőmmel/barátommal akarom leélni az életemet? 32-33. oldal

- Miért lenne más a szex a házasságon belül? 34-35. oldal

- Mi van akkor, ha nem akarok megházasodni, de saját gyereket szeretnék? 40-41. oldal

- Bár még fiatalok vagyunk, de a barátnőm teherbe esett. Most ezért összeházasodjunk? 42- 43. oldal

- Mi a különbség aközött, hogy most tesszük meg, vagy akkor, amikor házasok vagyunk, ha bármelyik esetben teherbe eshet a barátnőm, vagy megfertőződhetünk HIV-vel? 67. oldal

- Azért, mert lefeküdtem a párommal, össze kell házasodnunk? 82. oldal

- Akkor is bűnt követek el, ha csak egy partnerem volt, és vele kötök házasságot? 98-99. oldal

- Jó ötlet házasságot kötnünk csak azért, hogy lefeküdjünk egymással? 100. oldal

- Ha a párod meghal, és újra megházasodsz, bűn nemi életet élni? 101. oldal

- Mi van, ha sohasem akarok megházasodni? Soha nem feküdhetek le senkivel? 102. oldal

- Ha összeházasodom valakivel, akkor is meg kell élnem a tisztaságot? 102-103. oldal

- Ha egy meleg pár szereti egymást, akkor meg miért ne köthetnének házasságot? 115-117. oldal

- Honnan fogom tudni, hogy mikor találkoztam azzal az emberrel, akivel össze kell házasodnom? 124-126. oldal

- Előfordulhat az, hogy ha összeházasodtam valakivel, akit nagyon szeretek, de később rájövök, hogy van még valaki, akit nála is jobban szeretek? 131-132. oldal

- El kell mondanom a férjemnek a múltbéli hibáimat, ha megházasodok? 163. oldal

- Miért őrizzem meg a tisztaságomat a házasságra, ha a jövendőbeli párom sem őrizte meg? 163-164. oldal

- Hány évesen a legjobb házasságot kötni? 227-229. oldal

- Mi van akkor, ha találkoztam azzal, akivel házasságot akarok kötni, de most még túl fiatalok vagyunk? Helytelen lenne a szex, ha mindketten megígértük, hogy egymással maradunk? Most várjunk 10 évet? 254-255. oldal

Házasság előtti szex:

- Miért állítja a Katolikus Egyház, hogy a házasság előtti szex rossz? 25-28. oldal

- Ha szeretem a barátnőmet/barátomat, akkor miért nem szeretkezhetek vele házasság előtt? 85-86. oldal

- Ha lefekszem a barátnőmmel/barátommal, akkor miért lesz más a kapcsolatunk azután? 76-77. oldal

- Fel fog bomlani a kapcsolatunk, ha házasság előtt lefekszünk egymással? 77. oldal

- Azért, mert lefeküdtem a párommal, össze kell házasodnunk? 82. oldal

- Miért ne feküdhetnék le a barátnőmmel/barátommal, ha ez az egyetlen módja, hogy kifejezzem az iránta érzett szeretetemet? 86-87. oldal

- A barátnőm azt mondja, hogy ha igazán szeretném őt, akkor bebizonyítanám azzal, hogy lefekszem vele. Akkor meg miért ne tenném meg? 87-88. oldal

- Nem lehet, hogy ha a házasság előtt gyakran lefekszem a barátnőmmel/barátommal, akkor kiderülhet, hogy össze illünk, vagy sem? 95-96. oldal

- Miért nem feküdhetek már le végre azzal, akivel jegyben járok? 97-98. oldal

- Mi a rossz az egyéjszakás kapcsolatokban? 100. oldal

- Most akkor tényleg nagyon súlyos bűn a házasság előtti szex? 136-138. oldal

- Az baj, ha le akarok feküdni valakivel házasság előtt? 194. oldal

- Nehezebb azoknak a szülőknek a dolga, akiknek a gyereke élt nemi életet házasság előtt? 265. oldal

Első Biztos út találkozó: szept. 16. Jelentkezhetek itt: biztosutblog@gmail.com