Dóri és Andris másfél évig jártak együtt, 7 éve házasok, 3 kisfiúk van.
Hogyan ismerkedtetek meg?
Dóri: Tanítási gyakorlaton voltam Andris iskolájában. Az első gondolatom, mikor bemutatkoztunk, ez volt: Jaj, csak ezt ne!!!!..Aztán valahogy mégis úgy alakult, hogy egy idő után feltűnően sok énekórán hospitáltam…..
Andris: Dóri egyik napról a másikra jelent meg az életemben. Úgy adódott, hogy iskolai gyakorlata alatt pont mellettem volt hely a tanári szobában. Így találtunk egymásra, tanár kollégáim folyamatos szurkolása közepette.
Jártatok mással együtt korábban is?
Andris: nekem már volt jó sok évvel ezelőtt egy menyasszonyom, aki 4 nappal az esküvő előtt jelentette be, hogy mást szeret. Ez egy elég nagy pofon volt, majdnem 7 évig tartott, míg kihevertem. Ugyanis ekkor jelent meg Dóri a tanári szobában.
Dóri: Nekem csak egy korábbi kapcsolatom volt. Abból legalább kiderült számomra, hogy mi a „lila gőzös” első szerelem, és milyen az az érzés, amire nem szabad alapozni egy házasságot. Az igazi szerelem egészen más.
Mikor éreztétek, hogy Isten egymásnak szánt titeket? Volt bennetek kétség?
Dóri: Én nem kaptam eget rengető isteni kijelentést. Annyit tudtam csak, hogy Isten mellém áll, bárhogyan is döntök.. Miután kimondtuk a boldogító igent, már biztos voltam benne, hogy jól döntöttem. Hála az égnek még most is így gondolom.
Andris: 30 éves kor körül az ember már sokkal jobban látja a másik erényeit, hibáit. Szerintem könnyebben is hoz felelős döntést. Kb. fél éve jártunk egymással, amikor megkérdeztem Dórit, hogy a következő nyáron szeretne-e a feleségem lenni. Kis időt kért, majd igent mondott. Hogy ez minek volt köszönhető, pontosan a mai napig sem értem, de nagyon örülök, hogy így döntött.
Hogy emlékeztek vissza a leánykérésre?
Dóri: Én nem számítottam rá, így egy kis haladékot kértem. Kicsit úgy éreztem, korai ezt eldönteni (ekkor mindössze fél éve jártunk). De nem bántam meg, hogy pár hónap múlva igent mondtam.
Andris: Gyermekkorom óta keresztény közegben éltem, így a legfontosabb értékekről fiatal koromban is beszéltünk egymással. Az együtt járás testi, lelki folyamatairól is meg volt a saját véleményem, elképzelésem. Természetesen mikor megismerkedik az ember egy lánnyal, a dolog mindjárt másképpen néz ki. Megélni sokkal nehezebb a tisztaságot, mint beszélni róla. Ráadásul férfiként a testi vágyat legyőzni sokkal nehezebb.
Dóri: Először is otthon. Természetesen nagy előny, ha az ember keresztény családban nőhet fel. Nekem is megvan ez az előnyöm, de azért azt gondolom, hogy ha a kellő időben nem tartozom egy hiteles, az élő Istennel járó közösséghez (ez az én esetemben az Új Jeruzsálem közösség volt), akkor a neveltetés nem lett volna elég. Ez persze nem csak a házasság előtti tisztaságra vonatkozik. Nem hiszem, hogy közösség nélkül bárki meg tudna maradni igazi kereszténynek, házasság után sem. A tisztaság igazából az egyik legkönnyebb kihívás volt az életünkben. Egy életen át megmaradni, kitartani szeretetben sokkal keményebb munka. Mi is még csak az elején járunk.
Dóri: Egyrészt a már említett közösségi háttér. Ha Isten szerves része az életednek, akkor bizonyos dolgok természetesek. Ez nem azt jelenti, hogy könnyű volt ellenállni a kísértésnek, de elvi kételyei egyikünknek sem voltak. Mivel mind a ketten szilárdan elhatároztuk, hogy így akarjuk, valamelyikünk mindig észnél volt. Egy akarat ehhez szerintem kevés. Legalábbis nálunk az lett volna.
Miért látjátok ésszerűnek a tiszta együtt járást nem hívők számára is?
Andris: a tisztaság megőrzése leginkább a házasság megélése miatt fontos. Úgy gondolom, hogy azzal, hogy tisztán kötöttünk házasságot, az új életforma tényleges újdonságot jelentett mindkettőnk számára. Értelmet kapott az esküvőt követő két hetes nászút, melyet szerény körülmények között itt Magyarországon töltöttünk el. Semmire nem volt gondunk, csak a másikra kellett figyelnünk! Így sikerült nagyon gyorsan ráhangolódni a másik érzéseire, igényeire, sikerült felfedezni a másik testi vágyait. Így lehetséges az, hogy 7 éve mindkettőnk számára egyaránt fontos a szexualitás, a testi együttlét.
Dóri: Ez csak a házasság előtt tűnik olyan nagy lemondásnak, mondhatni ujjgyakorlat volt a családi élethez. Három pici gyerekkel egész más dimenziókban gondolkodik az ember.